Oratio oecumenica

Hozzászólás a cikkhez

Mennyei Atyánk! Az új év el­ső va­sár­nap­ja van. Kí­sérj min­ket, ké­rünk, ka­rá­csony fé­nyé­vel és me­le­gé­vel. Kö­szön­jük, hogy ve­led ta­lál­koz­hat­tunk az ün­ne­pek­ben. Urunk, szük­sé­günk van „je­les na­pok­ra” a sok-sok jel­te­len kö­zött! Há­lá­sak va­gyunk, hogy iga­zi je­led nem a fé­nyes csil­lag és a já­szol, ha­nem a Bet­le­hem­ben meg­szü­le­tett és köz­tünk nö­vek­vő Fiú.

Kö­szön­jük, hogy a kö­ze­lé­ben le­he­tünk, és a sze­re­te­té­ből él­he­tünk. Kö­szön­jük, Urunk, hogy al­kal­mat ad­tál a csa­lá­di és gyü­le­ke­ze­ti kö­zös­ség meg­élé­sé­re. A te­rí­tett asz­tal­nál rég nem lá­tot­tak­kal ta­lál­koz­hat­tunk, és ve­led azok­kal is együtt le­het­tünk, akik na­gyon hi­á­nyoz­tak az ün­ne­pünk­ből.

A hét­köz­na­pok­ban ta­pasz­tal­ni fog­juk, hogy nem is olyan könnyű ott­hon len­nünk vi­lá­god­ban. So­kan is­me­rik a me­ne­kült lét há­nyat­ta­tá­sa­it, meg­aláz­ta­tá­sa­it. Sok em­ber­nek nincs iga­zi ott­ho­na. Jé­zu­sunk, te, aki mind­ezt meg­íz­lel­ted köz­tünk, tégy ér­zé­kennyé ben­nün­ket má­sok ki­szol­gál­ta­tott­sá­ga iránt. Add, hogy a hi­á­nyo­kat szen­ve­dők a kö­ze­lünk­ben még­is meg­ta­pasz­tal­has­sák me­ne­dé­ket adó sze­re­te­te­det!

Ir­gal­mad­ba ajánl­juk a jö­vő mi­att szo­ron­gó test­vé­re­in­ket. A mun­ka­he­lyük el­vesz­té­se mi­att ag­gó­dó­kat, a ne­héz dön­tés előtt ál­ló­kat, a ki­út­ta­lan­ság­ban, szen­ve­dé­lyek csap­dá­já­ban ver­gő­dő­ket, a ma­gány mi­att szen­ve­dő­ket, tes­ti-lel­ki be­teg­sé­gek ter­he alatt gör­nye­dő­ket. Jé­zu­sunk, mu­tass utat, ki­utat ne­kik! Légy te ma­gad út­tá és élet­té szá­muk­ra a hit­ben!

Imád­ko­zunk hoz­zád, Urunk, igéd vi­lá­gos­sá­gá­ért, hogy fel­is­mer­jük aka­ra­to­dat, ve­ze­té­se­det egyé­ni és kö­zös­sé­gi éle­tünk­ben. Gyer­me­ki bi­za­lom­mal sze­ret­nénk rád ha­gyat­koz­ni út­ke­re­sé­se­ink­ben, dön­té­se­ink­ben. Ne en­gedd, hogy ön­ző­en má­sok ká­rá­ra él­jünk, és szé­gyent hoz­zunk ne­ved­re. Add, hogy a tő­led ka­pott ké­pes­sé­ge­ink­kel a te szol­gá­la­tod­ban áll­junk.

Imád­ko­zunk egész né­pe­dért, egy­há­za­dért, hogy öröm­hí­red­del élő és öröm­hí­re­det hir­de­tő kö­zös­ség le­gyen. Hadd bíz­zunk ott és ak­kor is ha­lált le­győ­ző, új éle­tet te­rem­tő erőd­ben, ahol és ami­kor em­be­ri­leg sem­mi esély sincs a meg­úju­lás­ra. Hadd épül­jön és nö­ve­ked­jen kö­zöt­tünk or­szá­god! Ámen.

::Nyomtatható változat::