Közlemények, nyilatkozatok

Hozzászólás a cikkhez

A Szlo­vá­ki­ai, il­let­ve a Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csá­nak el­nök­sé­ge 2008. de­cem­ber 16-án ad­ven­ti hit­tel, re­mény­ség­gel és vá­ra­ko­zás­sal ta­lál­ko­zott Rév­ko­má­rom­ban, és az aláb­bi nyi­lat­ko­za­tot tet­te.

Mint or­szá­ga­ink evan­gé­li­u­mi hit­ben osz­to­zó, fe­le­lős pol­gá­rai a két nem­zet meg­bé­ké­lé­sé­ért imád­ko­zunk. En­nek az imád­sá­gos ta­lál­ko­zás­nak szo­mo­rú ak­tu­a­li­tást ad, hogy a két nép kap­cso­la­ta az utób­bi idő­ben fe­szült­té vált, sok eset­ben el­mér­ge­se­dett. Szo­mo­rú­an vesszük tu­do­má­sul, hogy a mi­nisz­ter­el­nö­ki és ál­lam­fői ta­lál­ko­zók nem hoz­tak ja­vu­lást sem a ma­gyar és szlo­vák po­li­ti­ku­sok, sem pe­dig a két nem­zet­hez tar­to­zó pol­gá­rok kap­cso­la­tá­ban.

Mint a szlo­vá­ki­ai és a ma­gyar­or­szá­gi egy­há­zak öku­me­ni­kus tes­tü­le­té­nek kép­vi­se­lői jó lel­ki­is­me­ret­tel ki­je­lent­jük, hogy mind­két or­szág Krisz­tus-hí­vői bé­kes­ség­ben, meg­ér­tés­ben és sze­re­tet­ben kí­ván­nak él­ni. Ez­zel a lel­kü­let­tel tud­ják ka­rá­csony­kor a Krisz­tus­ban alá­szál­ló is­te­ni ke­gyel­met fo­gad­ni, és ar­ról így tud­nak hi­te­le­sen bi­zony­sá­got ten­ni a ma­guk anya­nyel­vén. Kö­zös meg­lá­tá­sunk, hogy min­den le­het­sé­ges esz­köz­zel kö­te­les­sé­günk elő­moz­dí­ta­ni or­szá­ga­ink­ban és or­szá­ga­ink kö­zött a sze­mé­lyes meg­bé­ké­lést és a köl­csö­nös ki­en­gesz­te­lő­dést.

Hisszük, hogy az em­be­ri kap­cso­la­tok­ban meg­le­vő bi­zal­mat­lan­sá­got a múlt ke­se­rű ta­pasz­ta­la­tai is táp­lál­ják. Eb­ből a bi­zal­mat­lan­ság­ból a té­nyek pon­tos is­me­re­tén ke­resz­tül ve­zet az út az őszin­te bűn­bá­nat­hoz, meg­bo­csá­tás­hoz és az egy­más­sal va­ló meg­en­gesz­te­lő­dés­hez. Ezért el­en­ged­he­tet­len, hogy a kö­zös vi­lá­gi és egy­ház­tör­té­nel­mi tu­do­má­nyos tes­tü­le­tek mun­ká­ju­kat na­gyobb ha­té­kony­ság­gal vé­gez­ve szol­gál­ják a két nép ja­vát. Mun­ká­juk­ban rög­zí­tést nyer­het­nek a té­nyek kö­rü­li kon­szen­zu­sok, de az ér­tel­me­zé­sek kü­lön­bö­ző­sé­ge is. Az egy­há­zi, öku­me­ni­kus kö­zös­sé­gek pe­dig őszin­te ön­vizs­gá­lat­tal és bűn­bá­nat­tal szol­gál­ják a meg­bé­ké­lést. Mél­tat­lan kö­zös múl­tunk­hoz és tör­té­nel­mi szom­széd­sá­gunk­hoz az egy­más el­len han­go­lás, sőt oly­kor uszí­tás fáj­dal­mas je­len­sé­ge és az el­len­sé­ges in­du­la­tok éb­resz­té­se. A múlt ter­hét, amely új­ra és új­ra éle­te­sen ne­he­ze­dik ránk, nem kí­ván­juk to­vább hor­doz­ni.

Azért imád­ko­zunk, és azért fá­ra­do­zunk, hogy a két nem­zet fe­le­lős ve­ze­tői ül­je­nek tár­gya­ló­asz­tal­hoz, és tel­jes nyi­tott­ság­gal, őszin­te el­ha­tá­ro­zás­sal mun­kál­ják a szlo­vák és a ma­gyar nép ha­té­kony, ered­mé­nyes és bé­kés jö­ven­dő­jét. Eb­be az imád­ság­ba és te­vő­le­ges igye­ke­zet­be sze­re­tet­tel meg­hí­vunk min­den ke­resz­tyént és min­den fe­le­lő­sen gon­dol­ko­dó jó­aka­ra­tú em­ber­tár­sun­kat. „Az igaz­sá­gos­ság fel­ma­gasz­tal­ja a né­pet, a bűn pe­dig gya­lá­za­tuk­ra van a nem­ze­tek­nek.” (Péld 14,34)

Ad­ven­ti vá­ra­ko­zá­sunk és ka­rá­cso­nyi örö­münk le­gyen az­zal tel­jes, hogy nem­ze­te­ink – a Kár­pát-me­den­ce és a vi­lág né­pe­i­vel együtt – egy szív­vel di­cső­í­tik a Szent­há­rom­ság Is­tent, aki ma is el­hoz­za ne­künk a bé­kes­sé­get és a jó­aka­ra­tot.

A Szlo­vá­ki­ai Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csa ne­vé­ben Jan Sem­jan elnök és La­dis­lav Krpa­la főtitkár A Ma­gyar­or­szá­gi Egy­há­zak Öku­me­ni­kus Ta­ná­csa ne­vé­ben D. Sze­bik Im­re elnök és dr. Bó­na Zol­tán főtitkár

::Nyomtatható változat::