Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A de­cem­ber 5-én el­hunyt II. Alek­szij pát­ri­ár­ka je­len­tő­sen át­ala­kí­tot­ta az orosz or­to­dox egy­há­zat, és nagy­mér­ték­ben nö­vel­te be­fo­lyá­sát – eb­ben egyet­ér­tet­tek az orosz la­pok.

A Ve­dom­osz­tyi cí­mű te­kin­té­lyes üz­le­ti lap rá­mu­ta­tott: a tit­kos vá­lasz­tás­sal az egy­ház élé­re ke­rült II. Alek­szij het­ven­évi szo­ci­a­liz­mus és val­lás­el­le­nes­ség ha­gya­té­kát örö­köl­te. Az újabb orosz tör­té­ne­lem rend­kí­vü­li idő­sza­ká­ban állt ti­zen­nyolc éven át az egy­ház élén, és reg­ná­lá­sa alatt tel­jes mér­ték­ben át­ala­kult az egy­ház sze­re­pe az or­szág éle­té­ben, kap­cso­la­ta a tár­sa­dal­mi in­téz­mé­nyek­kel és az ál­lam­mal.

A lap szá­mo­kat so­rolt: az ál­lam a temp­lo­mo­kat ez­ré­vel, a ko­los­to­ro­kat szá­zá­val ad­ta vissza az egy­ház­nak. Orosz­or­szág ke­resz­ténnyé vá­lá­sa ez­re­dik év­for­du­ló­já­nak évé­ben, 1988-ban hét­ezer temp­lom, továbbá hu­szon­egy ko­los­tor és mo­nos­tor mű­kö­dött. Je­len­leg a temp­lo­mok szá­ma mint­egy har­minc­ezer, a ko­los­to­ro­ké és mo­nos­to­ro­ké 459. Fel­mé­ré­sek sze­rint 1990-ben a la­kos­ság hu­szon­négy, idén het­ven­há­rom szá­za­lé­ka val­lot­ta ma­gát or­to­dox hí­vő­nek. Igaz, a Le­va­da Köz­pont sze­rint csu­pán a la­kos­ság nyolc szá­za­lé­ka jár ha­von­ta több­ször temp­lom­ba, a nagy­böj­töt há­rom szá­za­lék tart­ja meg, a tíz­ pa­ran­cso­la­tot pe­dig csak két szá­za­lék tud­ja fel­so­rol­ni, de pél­dá­ul a hús­vé­ti ka­lács­szen­te­lés már a né­pi kul­tú­ra ré­szé­vé vált.

A cikk em­lé­kez­te­tett ar­ra, hogy II. Alek­szij ne­vé­hez fű­ző­dik az orosz or­to­dox egy­ház és a kül­föl­di orosz or­to­dox egy­ház ki­lenc­ven­évi sza­ka­dás utá­ni új­ra­egye­sí­té­se. Vé­gül a lap rá­mu­ta­tott: II. Alek­szij a nyolc­va­nas évek­ben még az ál­lam és az egy­ház tel­jes és vég­le­ges szét­vá­lasz­tá­sá­nak szük­sé­ges­sé­gé­ről írt le­ve­let Mi­ha­il Gor­ba­csov­nak, vi­szont az utób­bi évek­ben az egy­ház és az ál­lam – nem in­téz­mé­nyes, de jel­ké­pes – kö­ze­le­dé­se kö­vet­ke­zett be.

A No­va­ja Ga­ze­ta cí­mű, éle­sen el­len­zé­ki lap ar­ra is rá­mu­ta­tott: az el­hunyt egy­ház­fő a (vi­lá­gi) ha­ta­lom ké­tes kez­de­mé­nye­zé­se­it is meg­ál­dot­ta, s ez­zel nö­vel­te a le­gi­ti­mi­tá­su­kat, pél­dá­ul a cse­csen­föl­di há­bo­rú ese­té­ben. Az idén au­gusz­tus­ban ki­tört grú­zi­ai há­bo­rút azon­ban tün­te­tő­leg nem ál­dot­ta meg, s ez in­ge­rült­sé­get vál­tott ki „a sze­re­tett ve­ze­tők egyi­ké­nél”. Hoz­zá­já­rult azon­ban a Vla­gyi­mir Pu­tyin volt el­nök ál­tal az orosz kul­tú­ra ter­jesz­té­se vé­gett kez­de­mé­nye­zett „orosz vi­lág” meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz: a kül­föl­di orosz egy­ház „le­nye­lé­sé­vel”, an­nak há­ló­za­ta ré­vén a vi­lág leg­tá­vo­lab­bi sar­ka­i­ban is meg­je­len­he­tett az Orosz­or­szá­gi Fö­de­rá­ció.

A né­hai pát­ri­ár­ka te­vé­keny­sé­gé­nek fő ered­mé­nyét a lap a Moszk­vai Pat­ri­ar­chá­tus Orosz Or­to­dox Egy­há­za egy­sé­gé­nek meg­őr­zé­sé­ben lát­ja, mi­vel az egy­ség a szi­lárd­ság szá­mos pró­ba­té­te­lé­nek volt ki­té­ve Uk­raj­ná­ban, Észt­or­szág­ban és má­sutt. Mi­vel nem Jel­cin vagy Pu­tyin vá­lasz­tott­ja volt, az el­hunyt őriz­te az egy­ház vi­szony­la­gos ön­ál­ló­sá­gát az orosz tár­sa­da­lom­ban. Utó­dá­nak – akit majd a Kreml fel­ügye­le­te alatt vá­lasz­ta­nak meg – ez nem ada­tik meg, ami előbb-utóbb a Moszk­vai Pat­ri­ar­chá­tus Orosz Or­to­dox Egy­há­za ad­mi­niszt­ra­tív egy­sé­gé­nek szét­hul­lá­sá­val (pél­dá­ul az uk­rán egy­ház ki­vá­lá­sá­val, Orosz­or­szág­ban pe­dig az al­ter­na­tív or­to­do­xia ter­je­dé­sé­vel) fe­nye­get – ír­ta az el­len­zé­ki lap.

MTI

::Nyomtatható változat::