Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 01
- II. Alekszij munkásságát értékelték orosz lapok
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
II. Alekszij munkásságát értékelték orosz lapok
A december 5-én elhunyt II. Alekszij pátriárka jelentősen átalakította az orosz ortodox egyházat, és nagymértékben növelte befolyását – ebben egyetértettek az orosz lapok.
A Vedomosztyi című tekintélyes üzleti lap rámutatott: a titkos választással az egyház élére került II. Alekszij hetvenévi szocializmus és vallásellenesség hagyatékát örökölte. Az újabb orosz történelem rendkívüli időszakában állt tizennyolc éven át az egyház élén, és regnálása alatt teljes mértékben átalakult az egyház szerepe az ország életében, kapcsolata a társadalmi intézményekkel és az állammal.
A lap számokat sorolt: az állam a templomokat ezrével, a kolostorokat százával adta vissza az egyháznak. Oroszország kereszténnyé válása ezredik évfordulójának évében, 1988-ban hétezer templom, továbbá huszonegy kolostor és monostor működött. Jelenleg a templomok száma mintegy harmincezer, a kolostoroké és monostoroké 459. Felmérések szerint 1990-ben a lakosság huszonnégy, idén hetvenhárom százaléka vallotta magát ortodox hívőnek. Igaz, a Levada Központ szerint csupán a lakosság nyolc százaléka jár havonta többször templomba, a nagyböjtöt három százalék tartja meg, a tíz parancsolatot pedig csak két százalék tudja felsorolni, de például a húsvéti kalácsszentelés már a népi kultúra részévé vált.
A cikk emlékeztetett arra, hogy II. Alekszij nevéhez fűződik az orosz ortodox egyház és a külföldi orosz ortodox egyház kilencvenévi szakadás utáni újraegyesítése. Végül a lap rámutatott: II. Alekszij a nyolcvanas években még az állam és az egyház teljes és végleges szétválasztásának szükségességéről írt levelet Mihail Gorbacsovnak, viszont az utóbbi években az egyház és az állam – nem intézményes, de jelképes – közeledése következett be.
A Novaja Gazeta című, élesen ellenzéki lap arra is rámutatott: az elhunyt egyházfő a (világi) hatalom kétes kezdeményezéseit is megáldotta, s ezzel növelte a legitimitásukat, például a csecsenföldi háború esetében. Az idén augusztusban kitört grúziai háborút azonban tüntetőleg nem áldotta meg, s ez ingerültséget váltott ki „a szeretett vezetők egyikénél”. Hozzájárult azonban a Vlagyimir Putyin volt elnök által az orosz kultúra terjesztése végett kezdeményezett „orosz világ” megvalósításához: a külföldi orosz egyház „lenyelésével”, annak hálózata révén a világ legtávolabbi sarkaiban is megjelenhetett az Oroszországi Föderáció.
A néhai pátriárka tevékenységének fő eredményét a lap a Moszkvai Patriarchátus Orosz Ortodox Egyháza egységének megőrzésében látja, mivel az egység a szilárdság számos próbatételének volt kitéve Ukrajnában, Észtországban és másutt. Mivel nem Jelcin vagy Putyin választottja volt, az elhunyt őrizte az egyház viszonylagos önállóságát az orosz társadalomban. Utódának – akit majd a Kreml felügyelete alatt választanak meg – ez nem adatik meg, ami előbb-utóbb a Moszkvai Patriarchátus Orosz Ortodox Egyháza adminisztratív egységének széthullásával (például az ukrán egyház kiválásával, Oroszországban pedig az alternatív ortodoxia terjedésével) fenyeget – írta az ellenzéki lap.
MTI
::Nyomtatható változat::
|