Napról napra

Új nap – új kegyelem
Va­sár­nap Ne mondd: Meg­fi­ze­tek a rosszért! Re­mény­kedj az Úr­ban, ő meg­se­gít té­ged. Péld 20,22 (Lk 6,27; Lk 8,4–8/9–15/; Zsid 4,12–13; Zsolt 18,21–51) El­ha­mar­ko­dot­tan mond­tad ki ezt a mon­da­tot. Szin­te ... >>

Élő víz

Var­gát rán­tott faggyús ba­kancs
Szán­kó­zás nél­kül nem élet az élet – val­lot­tuk mély meg­győ­ző­dés­sel gyer­mek­ko­runk­ban. Mert mi már ak­kor, az öt­ve­nes évek ele­jén tud­tuk, hogy az egész­ség meg­őr­zé­sé­nek leg­fon­to­sabb ele­me a moz­gás. És ezt a böl­cses­sé­get szü­le­ink, nagy­szü­le­ink is épp­úgy bir­to­kol­ták, mint mi. Nem ül­tet­tek a té­vé elé, hogy csönd­ben ma­rad­junk, nem vet­tek ne­künk kü­lön­fé­le szá­mí­tó­gé­pes já­ték­prog­ra­mo­kat, hogy el­fog­lal­juk ma­gun­kat a ta­ní­tá­si szü­net ide­jé­re, sőt… >>

Ima a be­tö­rő­ért
Döb­ben­ten hal­lot­tam szü­le­im­től, hogy szü­lő­fa­lum­ban az öku­me­ni­kus ima­hé­ten va­la­ki ki­hasz­nál­ta, hogy a hí­vek a temp­lom­ban együtt vesz­nek részt az is­ten­tisz­te­le­ten, és az egyik au­tó­ból ki­pa­kol­ta az ak­ku­mu­lá­tort. Ször­nyül­köd­tem azon, mi­lyen go­nosz, ön­ző vi­lág­ban élünk, ké­sőbb azon­ban nem­csak a kár­val­lot­tért, ha­nem a bűn­el­kö­ve­tő­ért is imád­koz­tam. >>

Heti útravaló
Ma, ha az ő hang­ját hall­já­tok, ne ke­mé­nyít­sé­tek meg a szí­ve­te­ket. (Zsid 3,15) >>

Egyházunk egy-két hete

Ün­ne­pi idő­uta­zás a De­ák té­ren
Szé­kács Jó­zsef püs­pök szü­le­té­sé­nek bi­cen­te­ná­ri­u­má­ról kö­zö­sen em­lé­ke­zett meg a Pes­ti Evan­gé­li­kus Egy­ház De­ák Té­ri Gyü­le­ke­zet és a Dé­li Egy­ház­ke­rü­let het­ve­ned va­sár­nap­ján a De­ák té­ri temp­lom­ban. Az egész na­pos ün­nep­sé­gen részt vet­tek a né­hai püs­pök le­szár­ma­zot­tai, szü­lő­vá­ro­sá­nak kül­döt­tei, va­la­mint az Oros­há­zi Evan­gé­li­kus Óvoda, Általános Iskola és Gim­ná­zi­um ta­nu­lói is. Az is­ten­tisz­te­le­tet rög­zí­tet­te a Du­na Te­le­ví­zió, a fel­vé­tel feb­ru­ár 22-én, va­sár­nap 10 óra­kor te­kint­he­tő meg. >>

8500 ki­lo­mé­ter bib­li­ai uta­kon – mo­tor­ke­rék­pár­ral
Tö­rök­or­szá­gi út­já­ról tar­tott ve­tí­tett ké­pes be­szá­mo­lót Baran­ka György nagy­tar­csai lel­kész a pest­szent­lő­rin­ci evan­gé­li­kus gyü­le­ke­zet­ben a feb­ru­á­ri tea­dél­után ven­dé­geként. 250-es Ya­ma­ha mo­tor­ke­rék­pár­já­val 2008 má­ju­sá­ban in­dult út­nak, és két hét alatt nyolc­ezer-öt­száz ki­lo­mé­tert meg­té­ve egé­szen az Ara­rát he­gyé­ig ju­tott. Köz­ben gyö­nyö­rű tá­ja­kon, ősi rom­vá­ro­sok mel­lett ha­ladt el, és olyan he­lye­ket ke­re­sett fel, me­lyek a Bib­li­á­ból jól is­mer­tek – pél­dá­ul Noé bár­ká­ja az özön­víz után az Ara­rá­ton fe­nek­lett meg, An­ti­ó­khi­ában ne­vez­ték elő­ször ke­resz­té­nyek­nek a Krisz­tus-kö­ve­tő­ket, Efe­zus­ban az öt­vös­mes­te­rek meg akar­ták „lin­csel­ni” Pál apos­tolt… >>

„A fel­nőtt nem csak önmagáért felel”
A fel­nőt­té vált di­á­ko­kat kö­szön­töt­ték a Bony­há­di Pe­tő­fi Sán­dor Evan­gé­li­kus Gim­ná­zi­um­ban. A kö­zép­is­ko­la hat­száz ta­nu­ló­ja kö­zül száz­öt­ve­nen már be­töl­töt­ték a ti­zen­nyol­ca­dik élet­évü­ket. Őket üd­vö­zöl­te ün­ne­pé­lyes ke­re­tek kö­zött Óno­di Sza­bolcs igaz­ga­tó, Kräh­ling Dá­ni­el lel­kész, va­la­mint Po­tá­pi Ár­pád Já­nos, a vá­ros pol­gár­mes­te­re. >>

Keresztutak

Egy csi­pet­nyi dzsessz – Is­ten di­cső­sé­gé­re
A ze­ne szó­ra­koz­tas­son, ta­nít­son, és hir­des­se Is­ten di­cső­sé­gét – val­lot­ta a le­gen­dás af­ro­a­me­ri­kai dzsessz­mu­zsi­kus, Ed­ward Ken­ne­dy „Du­ke” El­ling­ton. Ezt a há­rom „kö­ve­tel­ményt” öt­vöz­te a Menny­or­szág a night-club­ban – a dzsessz spi­ri­tu­á­lis gyö­ke­rei cí­mű rend­ha­gyó est is, mely­nek kö­zön­sé­ge egy­szer­re él­vez­het­te a fan­tasz­ti­kus dal­la­mo­kat, gaz­da­god­ha­tott új is­me­re­tek­kel, és le­he­tett ré­sze­se az is­ten­di­cső­í­tés­nek. >>

Oszt­rák–ma­gyar evangélikus egy­ház­ve­ze­tői ta­lál­ko­zó
Bu­da­pes­ten ren­dez­ték meg feb­ru­ár 4–5. kö­zött a két­éven­te ese­dé­kes oszt­rák–ma­gyar egy­ház­ve­ze­tői ta­lál­ko­zót. Az esz­me­cse­rén dr. Mic­ha­el Bün­ker oszt­rák püs­pök, Karl Schi­e­fer­mair, dr. Ra­o­ul Kne­u­c­ker, dr. Er­win Sch­ranz egy­ház­fő­ta­ná­cso­sok és dr. Soly­már Mó­ni­ka bé­csi ma­gyar lel­kész kon­zul­tál­tak egy­há­zunk há­rom püs­pö­ké­vel és az or­szá­gos fel­ügye­lő­vel. >>

Mit mu­tat a pá­pua tü­kör?
„Kü­lön­bö­zünk, még­is egy test va­gyunk Krisz­tus­ban” – ez­zel a mot­tó­val hív­nak kö­zös imád­ko­zás­ra ben­nün­ket a csen­des-óce­á­ni szi­get­or­szág, Pá­pua Új-Gui­nea asszo­nyai. Aho­gyan min­den esz­ten­dő­ben, idén is már­ci­us el­ső pén­te­kén gyűl­nek össze a ke­resz­tény nők szer­te a vi­lá­g­on, hogy fe­le­ke­ze­ti ha­tá­ro­kat le­küzd­ve, együtt kö­nyö­rög­je­nek a te­rem­tett vi­lá­gért. >>

Na­pi húsz órá­ban su­gá­roz Kár­pát­al­já­ról a Si­on Rá­dió
E hónaptól lé­nye­ge­sen meg­újul­va, bő­vebb mű­sor­idő­ben és élő adá­sok­kal je­lent­ke­zik a Kár­pát­al­jai Re­for­má­tus Egy­ház­köz­ség in­ter­ne­ten is hall­ha­tó Si­on Rá­di­ó­ja. >>

Evangélikusok

Száz éve született Weltler Jenő
„Én mind­há­rom fi­a­mat egy­há­zi szol­gá­lat­ba ál­lí­tot­tam” – mond­ta Welt­ler nagy­anyám jó negy­ven év­vel ez­előtt, mi­kor be­mu­tat­tam ne­ki le­en­dő fér­je­met. A ki­lenc­ven­éves mat­ró­na eb­ben az egy mon­dat­ban össze­gez­te élet­mű­vét, és e név­je­gyet nyúj­tot­ta át az új csa­lád­tag­nak, de si­ke­rült ve­le en­gem, az uno­kát is töp­ren­gés­re kész­tet­nie. >>

Szé­kács Jó­zsef lel­ki ha­gya­té­ká­ból
Ap­já­nak gyer­mek­ko­rá­ból őr­zött sza­vai: „Ta­nuld meg fi­am, hogy a sze­gény em­ber­nek két­sze­re­sen fáj, ha be­csü­le­té­ben gá­zo­lód­nak.” >>

Egy életút krónikája
Két­száz esz­ten­de­je, 1809. feb­ru­ár 2-án szü­le­tett Szé­kács Jó­zsef, az el­ső pes­ti ma­gyar evangélikus lel­kész, ké­sőbbi bá­nya­ke­rü­le­ti püs­pök, je­les egy­há­zi író és mű­for­dí­tó. >>

In me­mo­riam dr. Bod­rog Mik­lós
Sze­mé­lyes em­lé­ke­zés élet­rajz he­lyett. >>

e-világ

Kö­zös­sé­gi vissz­hanggyűjtő
Még ta­valy ka­rá­csony előtt tör­tént, hogy egy nagy ame­ri­kai üdí­tő­ital-gyár­tó cég a mind­össze egyet­len­egy ka­ló­ria ener­gia­tar­tal­mú ter­mé­ké­nek nép­sze­rű­sí­té­sé­hez új pla­ká­to­kat ké­szít­te­tett. Mind­hár­mon a „na­gyon-na­gyon-na­gyon ma­gá­nyos” egy ka­ló­ria – egy kék pac­ni – pró­bál meg kü­lön­bö­ző mó­do­kon vé­get vet­ni az éle­té­nek (http://www.fred­erik­sa­mu­el.com/blog/2008/12/pep­si-max.html). A leg­töb­ben ezt a rek­lám­fo­gást in­kább bu­gyu­tá­nak tar­ta­nák, a Los An­ge­les­ben élő Ch­ris­tine Lu azon­ban fel­há­bo­ro­dott, ugyan­is kör­nye­ze­té­ben már for­dult elő ön­gyil­kos­ság. És mint min­den sé­rel­met szen­ve­dett em­ber, meg­pró­bált ha­da­koz­ni el­le­ne. >>

Keresztény szemmel

Se­be­sült an­gya­lok?
Ri­a­da­lom­mal hall­gat­juk na­pon­ta a mé­di­u­mok el­szo­mo­rí­tó hí­re­it, hogy hol és mi­kor zár­tak be üz­le­tet, üze­met, gyá­rat, vál­lal­ko­zást, és hány szá­zan vagy ez­ren ke­rül­tek ut­cá­ra, let­tek mun­ka­nél­kü­li­vé, vesz­tet­ték el a min­den­na­pi ke­nye­ret, a meg­él­he­tés le­he­tő­sé­gét, s vált a hely­ze­tük ki­lá­tás­ta­lan­ná. Ta­lán még van egy kis tar­ta­lék, vagy eset­leg a nagy­ma­ma ir­re­á­li­san ala­csony nyug­dí­já­ból fut­ja az ál­lást vesz­tett uno­ka tá­mo­ga­tá­sá­ra, mert a nagy­ma­má­nak úgy sincs sok­ra igé­nye, és ön­ként mond le sze­me fé­nye ja­vá­ra a jobb fa­lat­ról, eset­leg a gyógy­szer­ről. >>

A ne­gye­dik szög
Múlt va­sár­nap haj­nal­ban ször­nyű vér­für­dő szín­te­re volt Veszp­rém. Egy szó­ra­ko­zó­he­lyen meg­ké­sel­ték és össze­ver­ték a he­lyi ké­zi­lab­da­csa­pat több já­té­ko­sát. A ro­mán vá­lo­ga­tott­ban is ját­szó Ma­ri­an Coz­má­nak esé­lye sem volt a túl­élés­re, úgy meg­for­gat­ták 211 cen­ti­mé­ter ma­gas és 113 ki­lós tes­té­ben a kést. Hor­vát és szerb csa­pat­tár­sa sú­lyos ál­la­pot­ban ke­rült a kór­ház in­ten­zív osz­tá­lyá­ra. >>

Mon­da­tok – és ami mö­göt­tük van
Egy mon­dat vég­ső és tel­jes ér­tel­me el­vá­laszt­ha­tat­lan an­nak a szö­veg­kör­nye­zet­nek a je­len­té­sé­től és át­fo­gó mon­da­ni­va­ló­já­tól, amely­nek ere­de­ti­leg a ré­sze. Zi­lált ho­ni köz­éle­tünk­ben uná­sig is­mert már az a mód­szer, ami­kor egyes mon­da­tok­nak a kon­tex­tus­ból va­ló ki­ra­ga­dá­sá­val gyö­ke­re­sen el­té­rő je­len­tést ad­nak az ere­de­ti szer­zői szán­dék­hoz ké­pest. Ves­sünk egy pil­lan­tást a kö­vet­ke­ző két mon­dat­ra: „A vi­lá­gon el­ural­ko­dó gaz­da­sá­gi és mo­rá­lis vál­ság az ere­den­dő bűn­ben gyö­ke­re­zik. A vál­ság meg­ol­dá­sa Jé­zus, az­az az új Ádám szü­le­té­se.” >>

evél&levél

Rend­szer­vál­to­zás?
El­gon­dol­kod­va ol­va­som az or­szá­gos he­ti­la­punk utób­bi szá­ma­i­ban meg­je­lent, ide­vá­gó cik­ke­ket, de ta­lán he­lye­sebb, ha azt írom: el­szo­mo­rod­va. Egy­részt azért, mert új po­li­ti­kai fo­gal­mat, tör­té­nel­mi ka­te­gó­ri­át aka­runk be­ve­zet­ni a teo­ló­gi­á­ba. Ve­gyük ész­re, hogy ez fá­ból vas­ka­ri­ka! Más­részt egy­ház­tör­té­né­szek­re tar­to­zó rész­let­kér­dé­se­ket „vi­ta­tunk meg nyíl­tan”, s ez­zel el­vesszük az új­ság­ban a he­lyet at­tól az evan­gé­li­u­mi üze­net­től, amely re­ánk bí­za­tott. >>

Az Or­dass La­jos Ba­rá­ti Kör iga­zi ar­ca
Frenkl Ró­bert­nek az Evan­gé­li­kus Élet feb­ru­ár 1-jei szá­má­ban Or­dass La­jos­ról írt cik­ké­vel kap­cso­lat­ban sze­ret­nék né­hány ész­re­vé­telt ten­ni. >>

Frenkl Ró­bert
Kö­szö­nöm dr. Bo­le­ratz­ky Ló­ránd ref­le­xi­ó­it. Őszin­te hí­vei kö­zé tar­to­zom. Írá­sa – cik­kem­mel együtt –, úgy gon­do­lom, je­len­tős hoz­zá­já­ru­lás ah­hoz, hogy Or­dass La­jos sze­mé­lyi­sé­ge és mű­ve élő­vé vál­jon a 21. szá­zad egy­há­zá­ban. >>

Rend­ha­gyó ki­sa­já­tí­tás
Két hét­tel ez­előtt Frenkl Ró­bert az­zal a kér­dés­sel fog­lal­ko­zott az Evan­gé­li­kus Élet ha­sáb­ja­in, Or­dass cí­mű írá­sá­ban (február 1., 13. o.), hogy „mi­ért nem jön át a mai egy­há­zi éle­ten Or­dass La­jos sze­mé­lyi­sé­ge és mű­ve, mi­ért ma­rad tá­vol a mai nem­ze­dék­től”. S azon a ma­gya­rá­za­ton túl, hogy „a fi­a­ta­lok több­sé­gét nem ér­dek­lik a múlt­be­li tör­té­né­sek”, fej­te­ge­té­sét az­zal a meg­hök­ken­tő vá­lasszal zár­ta, hogy az ok az Or­dass La­jos Ba­rá­ti Kör ala­pí­tó­i­nak gon­dol­ko­dá­sá­ban ke­re­sen­dő, akik „egyéb­ként tisz­te­let­re mél­tó te­vé­keny­sé­gük mel­lett (…) meg­pró­bál­ták ki­sa­já­tí­ta­ni a püs­pök örök­sé­gét”. Az ala­pí­tók gon­dol­ko­dá­sát pe­dig még azért is ne­hez­mé­nyez­te, hogy a két meg­ne­ve­zett „ci­vi­len” s né­hány lel­ké­szen kí­vül „nem volt olyan ala­pí­tó, aki­ket a püs­pök is­mert vol­na”. >>

Itt­zés Szil­via (Bu­da­pest)
Pet­rő­czi Éva iro­da­lom­tör­té­nész, köl­tő, ta­nár volt a ven­dég a ke­len­föl­di gyü­le­ke­zet sze­re­tet­ven­dég­sé­gén feb­ru­ár 7-én. Még fi­a­tal lány­ként fe­dez­te fel ma­gá­nak a 17. szá­za­di evan­gé­li­kus köl­tő­nőt, Pet­rő­czy Ka­ta Szi­dó­ni­át, és már fel­nőtt köl­tő­ként vet­te fel tisz­te­let­ből a ne­vét. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Nem a lélek gyengeségén múlik te­hát, hogy az Isten szavát nem ért­jük. El­lenkezőleg! Semmi sem al­kal­ma­sabb Isten szavának a meg­­ér­té­sé­hez, mint a lélek gyengesége, mivel a gyen­ge­sé­günk miatt és a gyengékért jött el a Krisztus ebbe ... >>

Kultúrkörök

Az egy­ház­ze­né­ről Bony­há­don
Az egy­ház­ze­ne tör­té­ne­té­ről tar­tott elő­adást ja­nu­ár 30-án a Bony­há­di Evan­gé­li­kus Gyűj­te­mény ba­rá­ti kö­ré­nek Ber­ke­si Sán­dor fő­is­ko­lai do­cens, a Ti­szán­tú­li Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let és a Deb­re­ce­ni Re­for­má­tus Kol­lé­gi­um egy­ház­ze­nei igaz­ga­tó­ja. A kol­lé­gi­um kán­tu­sá­nak Liszt-dí­jas kar­na­gya pár­hu­za­mot vont a ma­da­rak is­ten­di­cső­í­tő éne­ke és a hé­ber kán­tor­éne­kek kö­zött, majd a je­len­lé­vők több fel­vé­telt is meg­hall­gat­hat­tak a kö­zép­ko­ri zsol­tá­rok­tól a 21. szá­za­di ora­tó­ri­u­mig. >>

„Az Úr hang­ja”
A kö­zös szü­lő­föld és vá­ros, Hód­me­ző­vá­sár­hely kö­tött össze ben­nün­ket. Ma is em­lék­szem az el­ső szín­há­zi ta­lál­ko­zás­ra, ahogy föl­in­te­ge­tett hoz­zám, a ka­kas­ülő­re. Igaz, ké­sőbb ki­de­rült, egy vi­rág­ar­cú szí­ni­nö­ven­dék­nek szólt az égő szár­nyú mo­soly… >>

„A hí­vők fo­gé­ko­nyak az ér­té­kek­re”
Do­bos Meny­hért, a Ma­gyar Te­le­ví­zió (MTV) köz­éle­ti igaz­ga­tó­ja négy év­ti­ze­de dol­go­zik az in­téz­mény­ben, a klasszi­kus té­vé­kor­szak egyik utol­só ta­nú­ja. Az el­múlt év vé­gé­től köz­vet­le­nül fel­ügye­li a Val­lá­si és Egy­há­zi Mű­so­rok Szer­kesz­tő­sé­gé­nek mun­ká­ját. E szer­te­ága­zó te­rü­let je­le­né­ről és jö­vő­jé­ről kér­dez­tük. >>

Bu­da ost­ro­ma és idő­sza­kos ha­lá­la
Szá­mos nagy csa­tát vív­tak Bu­da kör­nyé­kén, de egy sem volt olyan vé­res, mint a leg­utol­só, vagy­is az 1945. évi. A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú egyik leg­hosszabb ide­ig tar­tó ost­ro­ma üsz­kös rom­hal­maz­zá vál­toz­tat­ta ha­zánk fő­vá­ro­sát. Utol­só fel­vo­ná­sa, vagy­is a né­met és ma­gyar vé­dők ki­tö­ré­si kí­sér­le­te pe­dig va­ló­sá­gos mé­szár­lás­sá fa­jult. A bu­dai Vár­ból a Vö­rös Had­se­reg arc­vo­na­lán ke­resz­tül mint­egy hu­szon­két­ezer ka­to­na sze­re­tett vol­na ki­tör­ni, de csak hét­száz ju­tott el a sa­ját vo­na­la­i­hoz. >>

Má­kos le­pény
Hoz­zá­va­lók a tész­tá­hoz: 30 dkg liszt, 20 dkg Ra­ma mar­ga­rin, 1 to­jás­sár­gá­ja, 2 evő­ka­nál tej­föl, 1 cso­mag va­ní­li­ás cu­kor, 1 csi­pet­nyi só. >>

A vasárnap igéje

El­rej­ti vagy fel­fe­di?
– Mi­ért be­szél pél­dá­za­tok­ban? >>

Oratio oecumenica

Oratio œcumenica
Urunk, Is­te­nünk! Igéd üze­ne­te olyan ne­künk, mint az üdí­tő eső. Fris­sítsd fel sza­vad­dal ki­szik­kadt lel­kün­ket! Tölts be min­ket csor­dul­tig, hogy aka­ra­tod sze­rint élet tá­mad­jon. Ké­rünk, nyisd meg vak sze­mün­ket, hogy ne csak néz­zünk, ha­nem lás­sunk is. Őrizz meg at­tól, hogy e vi­lá­gi ön­ző dol­gok el­ho­má­lyo­sít­sák te­kin­te­tün­ket. Urunk, nyisd meg szí­vün­ket is, hogy a vi­lág vi­lá­gos­sá­ga be­ra­gyog­ja éle­tün­ket, és tisz­tá­vá te­gye sze­mün­ket. Meg­újult, tisz­tább, mé­lyebb lá­tá­sért kö­nyör­günk. >>

Gyermekvár

Ked­ves Gye­re­kek!
Al­bert és Pong­rác lo­vag­nak is­mét a Tu­dás er­de­jé­ben le­vő vár­nál van dol­ga: hét for­du­ló­ból ál­ló lo­va­gi tor­nán vesz­nek részt. Old­já­tok meg ti is a nagy­he­ti ese­mény­so­ro­zat­hoz kö­tő­dő fel­ada­to­kat, és a meg­fej­té­se­ket egy­ben, össze­gyűjt­ve küld­jé­tek el a szer­kesz­tő­ség cí­mé­re (Evan­gé­li­kus Élet szer­kesz­tő­sé­ge, 1085 Bu­da­pest, Ül­lői út 24.). A bo­rí­ték­ra ír­já­tok rá: Gyer­mek­vár. A vé­gén aján­dé­kot kap­tok. >>

ÉnekKincsTár

Úr Jé­zu­sunk, for­dulj hoz­zánk
A böjt­elő idő­sza­ká­nak má­so­dik he­té­ben, hat­va­nad va­sár­nap­ján az óegy­há­zi evan­gé­li­um (Lk 8,4–15) a mag­ve­tő­ről, il­let­ve a négy­fé­le föld­ről szól. Is­ten igé­jé­nek a sor­sát mu­tat­ja meg, amint az ör­dög, a vi­lág­hoz ta­pa­dá­sunk és kö­zö­nyös­sé­günk aka­dá­lyoz­za ben­nünk Is­ten mag­ve­té­sé­nek ál­dott gyü­mölcs­ter­mé­sét. Az epis­to­la (2Kor 12,1–9) pe­dig az ige hű­sé­ges szol­gá­já­nak, Pál apos­tol­nak fá­rad­sá­gos Krisz­tus-szol­gá­la­tá­ban mu­tat­ja meg min­den aka­dállyal szem­ben a győ­ze­del­mes Úr ke­gyel­mé­nek a ha­tal­mát. >>