Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 07
- Osztrák–magyar evangélikus egyházvezetői találkozó
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Osztrák–magyar evangélikus egyházvezetői találkozó
Budapesten rendezték meg február 4–5. között a kétévente esedékes osztrák–magyar egyházvezetői találkozót. Az eszmecserén dr. Michael Bünker osztrák püspök, Karl Schiefermair, dr. Raoul Kneucker, dr. Erwin Schranz egyházfőtanácsosok és dr. Solymár Mónika bécsi magyar lelkész konzultáltak egyházunk három püspökével és az országos felügyelővel.
„Menj, és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid…” – e mondatot, amelyet dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke foglalt áhítatába a találkozó első napján, József történetében találjuk meg (1Móz 37,14). És valóban, a két egyház vezetőinek kétnapos megbeszélésén az volt az elsődleges cél, hogy tájékozódjanak egymás hitbéli, teológiai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, és saját tapasztalatot gyűjtsenek.
Az esemény egyik központi témája a diakónia volt. Erről először a Sarepta budai szeretetintézményben (képünkön), majd másnap a csillaghegyi gyülekezet vadonatúj, a tervek szerint márciusban megnyíló szeretetotthonában, a Gaudiopolisban szerezhettek személyes tapasztalatot a vendégek. Mindezt Sztehlo Gábor nyomán, aki ötvenhét éve alapította sérült gyermekek részére a Sareptát, hogy azután Gaudiopolis néven gyermekvárost hozzon létre a háború után az elárvult, szülő és rokon nélkül maradt gyermekek számára.
Nem csak a múlt határozta meg azonban a két egyház képviselőinek tanácskozását: fontos téma volt az egyház és az állam kapcsolata, amelyről Ittzés János elnök-püspök és Prőhle Gergely országos felügyelő számolt be józan realitásérzékkel, mégis bizakodóan. Mert bár ez a viszony évről évre egyre bizonytalanabbá válik, reményre ad okot, hogy egyre több civil forrás található a bevételek mögött: az 1 százalékos személyijövedelemadó-felajánlások növekedésében felfedezhető az egyházért viselt tudatos felelősség. Mindez természetes osztrák szomszédainknál: ott az egyház anyagi terheinek felét fedezik a hívek felajánlásai, kisebb részben pedig a felekezet saját tevékenységéből származó jövedelem, végül pedig állami támogatás egészíti ki bevételeiket – számolt be dr. Michael Bünker püspök.
Ennek fényében mind az osztrák, mind a magyar résztvevők közös célként fogalmazták meg a társadalmi szolidaritás erősítését: ezt szolgálja magyar részről az Élő kövek egyháza – evangélikus megújulási stratégia; ezzel szemben a szolidaritás gondolata osztrák testvéreinknél elsősorban az egyház társadalmi-politikai fellépésében nyilvánul meg (ilyen például a bevándorlók támogatása).
A megbeszélés második felében dr. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Rendszeres Teológiai Tanszékének docense tartott bevezető előadást a Nyugat-Európában kiemelten kezelt eutanázia, bioetika tárgykörben. Ezt hosszas diskurzus követte, csakúgy, mint a délután még megbeszélendő témákat: a hitoktatás, a 2017-ig terjedő Luther- évtized, valamint a teremtés-, környezetvédelem kérdéskörét, hogy végül fehérasztal mellett kerüljön sor a bécsi magyar gyülekezetről szóló beszámolóra, Solymár Mónika előadásában.
„Menj, és nézd meg, hogy jól vannak-e testvéreid…” Eljöttek. Meggazdagító volt.
Cselovszkyné dr. Tarr Klára
::Nyomtatható változat::
|