Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 21
- Kivezető ösvények
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
Kivezető ösvények
Különleges összejövetel színhelye volt múlt pénteken a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) székházának nagyterme. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Protestáns Műhelyének résztvevői tekintették át a jelenlegi helyzetben lehetséges cselekvési esélyeket a globális válság legyőzésére.
Zsoltáréneklés és imádság, igeolvasás és meditatív gondolatok nyitották meg az együttlétet dr. Bóna Zoltánnak, a MEÖT főtitkárának szolgálatával, majd Szászfalvi László országgyűlési képviselő, a Protestáns Műhely elnöke köszöntötte a részvevőket, hangsúlyozva, hogy keresztény ember felelős hazája sorsáért, a társadalmi események alakulásáért. Őszinte örömét fejezte ki a program és az együttlét megszervezéséért dr. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke is, aki szerint „az az állítás, hogy az egyház ne politizáljon, azért elfogadhatatlan, mert az azt jelentené, hogy mi mindannyian (…) fogjuk be a szánkat, és ne próbáljuk a keresztény üzenetet képviselni társadalmi kérdésekben”. Kijelentette: miután mi magunk vagyunk az egyház – nem kizárólag a hierarchia –, az egyháznak természetes joga, hogy társadalmi kérdésekben megnyilvánuljon. Sokak szerint az egyházaknak távolságot kellene tartaniuk a politikától. Ezzel szemben – hangsúlyozta Semjén Zsolt – a valóság éppen fordított, hiszen az egyházak szilárdan állnak, és ehhez a szilárd ponthoz képest a pártok közeledhetnek vagy távolodhatnak szabadon. A pártelnök úgy vélte, a politikai hatalom akkor válik ördögtől való dologgá, amikor öncélú lesz. Jó cél szolgálata esetében a hatalom „Isten adta eszköz”.
Dr. Bogár László közgazdászprofesszor előadásában arra mutatott rá, hogy a mai válság elsődleges oka nem gazdasági természetű, hanem morális eredetű. Korunk embere elvet mindenféle morális értéket és mértéket, csak a maga előnyével, kényelmével, meggazdagodásával és életélményt adó szempontjaival törődik. Ezt olykor individualizmusnak, máskor egoizmusnak vagy mindent átható énességnek nevezzük. Az ember ezen életszemlélet talaján nem törődik sem a családjával, sem a szomszédjával, sem hazájával, sem a globális méretű szegénységgel. Ezen kell változtatni – lassú, de eredményhez vezető fáradozás ez.
Hazánk egészségével, a gyermekvállalás erkölcsi és gazdasági jelentőségével, az ifjúság nevelésével kitüntetetten kell foglalkozni. Nem a gazdaság felfuttatott termelésének fokozása, hanem egy szolidabb életforma, egyszerűbb életstílus és a javak másként való elosztása lehet a kiút a válságból. Ehhez a bajok okainak feltárását, a felelősség megállapítását kell kezdeményezni, és a társadalom egésze részéről áldozatokat kell hozni.
Tőkés László református püspököt, európai parlamenti képviselőt, aki akadályoztatása miatt lemondta részvételét, a házigazda intézmény főtitkára helyettesítette. Bóna Zoltán megállapította, hogy szinte nincs az életnek egyetlen területe sem, ahol a reformáció ne hozott volna újat s megtermékenyítőt. Az utolsó pillanatban elvállalt – Európa és a protestantizmus címmel megtartott – előadás meggyőzően tárta elénk a reformátori örökség gazdag kincseit.
Az előadások közben versmondás és szólóének tette változatossá az együttlétet. Balog Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő a kálvini, e sorok írója pedig a lutheri teológia szociáletikai vonásait gyűjtötte csokorba azzal a szándékkal, hogy azok mai hatásai kitapinthatók legyenek a munka, a házasság, az államhoz való viszony és az önálló, felelős személyiség formálása területén.
A Protestáns Műhely együttléte Szászfalvi László elnök zárszavával és azzal az ígérettel ért véget, hogy a holnap gondjairól további – szellemiségükben segítő szándékú – konferenciákat kívánnak tartani a Kereszténydemokrata Néppárt holdudvarhoz tartozó érdeklődőknek.
::Nyomtatható változat::
|