Keresztény szemmel

Hozzászólás a cikkhez

A sa­jós­e­nyei re­for­má­tus Fé­szek Ott­hon, amelyben ér­tel­mi fo­gya­té­kos és moz­gás­sé­rült fel­nőt­tek élnek, jú­ni­us 4–5-én im­már ne­gyed­szer ren­dez­te meg az Együtt egy­má­sért ta­lál­ko­zót.

Kö­rül­be­lül har­minc ha­son­ló in­té­ze­tet hív­tak meg, össze­sen mint­egy ezer részt­ve­vő gyűlt össze. A mi in­téz­mé­nyünk­ből, a Sa­rep­ta Bu­dai Evan­gé­li­kus Sze­re­tet­ott­hon­ból ti­zen­ha­tan vol­tak je­len.

„A sze­re­tet épít” – ez volt a mos­ta­ni ren­dez­vény mot­tó­ja. En­nek szel­le­mé­ben gyűj­töt­tek a há­zi­gaz­dák ado­má­nyo­kat a ma­ros­vá­sár­he­lyi Ügyes Ke­zek Ala­pít­vány szá­má­ra. Min­den ado­má­nyo­zó ne­vét fel­ír­ták egy kis jelképes pa­pír­tég­lá­ra, és eze­ket fel­tűz­ték egy elő­re le­raj­zolt ház fa­lá­ra. A má­so­dik nap vé­gé­re „fel­épült” a ház!

Jó volt meg­ta­pasz­tal­ni a sa­jós­e­nye­i­ek ven­dég­sze­re­te­tét és azt a gon­dos szer­ve­ző­mun­kát, amellyel a prog­ra­mo­kat, az ét­kez­te­tést és az el­szál­lá­so­lást gör­dü­lé­ke­nyen meg­ol­dot­ták. Kö­vér Im­re ott­hon­ve­ze­tő és fe­le­sé­ge, Zsu­zsan­na hív­ták élet­re és tar­tot­ták ékes rend­ben az egész ren­dez­vényt.

A szín­pa­don a meg­hí­vott in­téz­mé­nyek kép­vi­se­lő­i­nek mű­so­ra­it lát­hat­tuk, az ud­va­ron kéz­mű­ves mun­ká­ik­ból ké­szült ki­ál­lí­tá­so­kat néz­het­tünk meg, sőt ak­tí­van részt is ve­het­tünk kéz­mű­ves-fog­lal­ko­zá­so­kon. A ta­lál­ko­zó zá­ró­ese­mé­nye­ként a részt­ve­vők egy-egy lég­göm­böt kap­tak, s eze­ket egy­szer­re en­ged­ték fel az ég­be.

Mind­két na­pot egy­sze­rű, sze­rény mű­so­rok al­kot­ták, me­lye­ket az Úr­tól ka­pott tar­ta­lom­mal és te­het­sé­günk­kel töl­töt­tünk meg. Jó volt ezt lát­ni a vi­lág gyak­ran har­sány, lát­vá­nyos, ám még­is üres „pro­duk­ci­ó­i­val” szem­ben. Ben­nem az fo­gal­ma­zó­dott meg eze­ket a mű­so­ro­kat lát­ván, hogy mi­lyen nagy fe­le­lős­sé­günk van ne­künk, akik sé­rül­tek­kel fog­lal­ko­zunk. Úgy ta­pasz­tal­tam, ők nem tud­nak ön­ál­ló­an kü­lönb­sé­get ten­ni jó és rossz, szép és csú­nya kö­zött. Ami­re ta­nít­juk őket, azt fo­gad­ják be, azt csi­nál­ják. A mi fel­ada­tunk, hogy óv­juk őket a rossz­tól.

Saj­nos min­ket ezer­fe­lől tá­mad és ma­ni­pu­lál a mé­dia, a di­va­tok, a rek­lá­mok, a tel­je­sít­mény­el­vű­ség, az ócs­ka­ság, az er­kölcs­te­len­ség. Lás­suk meg Is­ten meg­kü­lön­böz­te­tett vé­del­me­ző, gond­vi­se­lő ke­gyel­mét a sé­rül­tek fe­lé ab­ban is, hogy ők nem cél­cso­port­jai en­nek a ma­ni­pu­lá­ci­ó­nak! Mi pe­dig, akik­nek ép ész ada­tott, küzd­jünk fe­le­lős­ség­gel elő­ször is a ma­gunk tisz­ta­sá­gá­ért, az­után ve­gyük ész­re azt a te­het­sé­get, ame­lyet őben­nük is el­rej­tett az Is­ten sze­mély­vá­lo­ga­tás nél­kül! Se­gít­sünk ne­kik az ő szint­jü­kön ér­tel­mes mun­kát, al­ko­tó te­vé­keny­sé­get vé­gez­ni!

Jó pél­dá­kat lát­hat­tunk er­re, mi­kor öröm­mel, fel­sza­ba­dul­tan sze­re­pel­tek együtt sé­rül­tek és gyógy­pe­da­gó­gu­sok: egy­más ke­zét fog­va éne­kel­tek, tán­col­tak a szín­pa­don. Mi is ké­szül­tünk egy kis báb­já­ték­kal, ami a te­rem­tés­ről szólt. A kéz­mű­ves-be­mu­tat­ko­zá­son is részt vet­tünk mun­ká­ink­kal.

A prog­ra­mok öt­le­te­sek, bá­jo­sak, hu­mo­ro­sak, vi­dá­mak vol­tak, de lát­hat­tunk ko­moly tar­tal­mú da­ra­bo­kat is, mint pél­dá­ul a Du­na­al­má­si Re­for­má­tus Sze­re­tet­ház Fo­gya­té­ko­so­kat Ápo­ló-Gon­do­zó Ott­ho­na la­kó­i­nak Tri­a­non­ról szó­ló meg­em­lé­ke­zé­sét. Kap­tunk több mű­vé­szi szín­vo­na­lú elő­adást is, pél­dá­ul a nyír­egy­há­zi Mag­dal­éne­um Fo­gya­té­ko­sok Re­for­má­tus Ápo­ló, Gon­do­zó Ott­ho­ná­nak mű­so­ra­it vagy a há­zi­gaz­dák zá­ró da­rab­ját.

Ami lé­nye­ges, hogy mind­egyik szív­ből jö­vő, tisz­ta lel­kü­le­tű meg­nyil­vá­nu­lás volt. Hi­szen a mű­vé­szet leg­főbb kri­té­ri­u­ma a ka­tar­zis­él­mény, füg­get­le­nül at­tól, hogy ezt sé­rül­tek­től vagy épek­től kap­juk. Ugyan­így a hit és a sze­re­tet is az ér­tel­mün­kön túl lé­vő mély­sé­ge­ket és ma­gas­sá­go­kat érin­ti meg.

En­gem is mé­lyen meg­érin­tett ez alatt a két nap alatt a hit­be­li együtt­lét örö­me, a lég­kör tisz­ta­sá­ga, az al­ko­tó mun­ka ér­té­ke.

Az Úré le­gyen a di­cső­ség mind­eze­kért!

Ulbrich Krisz­ti­na kéz­mű­ves fog­lal­koz­ta­tó (Sa­rep­ta)

::Nyomtatható változat::