EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2009 - 32 - Ez esz­ten­dőt meg­áld­jad, E hús­vét ünne­pé­ben, E pün­kösd ün­ne­pé­ben

Cantate

Ha­gyo­má­nyos nagy­ün­ne­pi éne­kek

Hozzászólás a cikkhez

Ez esz­ten­dőt meg­áld­jad, E hús­vét ünne­pé­ben, E pün­kösd ün­ne­pé­ben

Mai éne­ke­ink­ben az a kö­zös, hogy mind­há­rom sze­re­pelt már a Ke­resz­tyén (Du­nán­tú­li) éne­kes­könyv­ben (1911, il­let­ve 1955). Mi­ért ma­radt ki a kö­vet­ke­ző­ből (EÉ, 1982), és mi­ért ke­rült vissza a GyLK-ba? Er­ről és sok min­den más­ról ol­vas­hat­nak cik­künk­ben.

Az Ez esz­ten­dőt meg­áld­jad (GyLK 808) el­ső elő­for­du­lá­si he­lye – dal­lam nél­kül – a ko­ra pro­tes­táns ének­re­per­to­árt tar­tal­ma­zó, kéz­ira­tos Bat­thyá­ny-gra­du­ál (más ne­vén Bat­thyá­ny-kó­dex), mely nagy va­ló­szí­nű­ség­gel a 16–17. szá­zad for­du­ló­ján ké­szült, és a gyu­la­fe­hér­vá­ri Bib­lio­the­ca Bat­thya­ne­um­ban őr­zik. A gyűj­te­mény­ben ugyan­ilyen vers­for­má­ban ké­szült más szö­ve­gek is van­nak: E hús­vét ün­ne­pé­ben (GyLK 813), E pün­kösd ün­ne­pé­ben (GyLK 815) és Ka­rá­csony ün­ne­pé­ben (ezt nem köz­li a GyLK). A 18. szá­zad vé­gén to­váb­bi szö­ve­gek is ké­szül­tek er­re a dal­lam­ra. Emi­att a re­for­má­tus li­tur­gi­á­ban az int­ro­i­tust he­lyet­te­sí­tő és min­den al­ka­lom­mal hasz­nál­ha­tó, má­ig igen ked­velt ének­ké vált.

Ezek az éne­kek a 18. szá­zad kö­ze­pe után ke­rül­tek át a gra­du­á­lok­ból a nép­éne­kes­köny­vek­be, ad­dig vi­szont dal­la­muk­ról nincs in­for­má­ci­ónk. Egyet­len nyom a dal­lam ere­de­té­re néz­ve egy Té­vely­günk mint a ju­hok kez­de­tű ének, mely dal­lam nél­kül az Öreg gra­du­ál­ban, négy­szó­la­mú kan­ci­ó­ként az Eper­je­si gra­du­ál­ban sze­re­pel. A leg­ré­gibb is­mert szál Tra­nos­ci­u­sig nyú­lik vissza, te­hát a dal­lam cseh vagy szlo­vák ere­de­tű le­het.

A 18. szá­za­di éne­kes­köny­vek­ben már dal­lam­köz­lés is kap­cso­ló­dik az éne­kek­hez, de hogy ne le­gyen olyan egy­sze­rű az utó­kor dol­ga, rög­tön két va­ri­áns (Ko­lozs­vár, 1744 és Deb­re­cen, 1774). Ta­lá­lunk más ér­de­kes­sé­get is. Egy­részt a re­for­má­tus éne­kes­könyv (1948) Deb­re­cen, 1774-re hi­vat­koz­va egy at­tól sok­ban el­té­rő dal­la­mot kö­zöl (RÉ 152), más­részt a re­for­má­tus és az evan­gé­li­kus szö­veg­vál­to­zat je­len­tő­sen kü­lön­bö­zik. Vé­gül: az elő­ző éne­kes­köny­vünk­höz ké­szült ko­rál­könyv dal­la­ma (KI/109) sok he­lyen nem em­lé­kez­tet egyik for­rás­ra sem. Ez utób­bi mi­att dön­töt­tek úgy az Evan­gé­li­kus éne­kes­könyv (1982) szer­kesz­tői, hogy ki­hagy­ják, „pi­hen­te­tik” a dal­la­mot. Né­hány év­ti­zed alatt ugyan­is a gyü­le­ke­ze­tek el­fe­lej­tik a rom­lott dal­lam­va­ri­ánst, és meg le­het ne­kik ta­ní­ta­ni a jó vál­to­za­tot.

Előt­tünk áll te­hát a nagy le­he­tő­ség, hogy ezt meg­te­gyük; ez a cikk is eb­ben sze­ret­ne se­gí­te­ni.

En­nek az ének­cso­port­nak ál­ta­lá­nos jel­lem­ző­je, hogy nem több vers­sza­kos, ha­nem egy, meg­le­he­tő­sen össze­tett stró­fá­ból áll. Ez el­ső lá­tás­ra ijesz­tő­nek tűn­het, de a dal­la­mi is­mét­lé­sek és bel­ső össze­füg­gé­sek meg­könnyí­tik a ta­nu­lást és a be­fo­ga­dást. A több­nyi­re lé­pe­ge­tő jel­le­gű, ezért mél­tó­ság­tel­jes dúr dal­lam el­ső ré­szét há­rom (hét szó­ta­gos) sor és an­nak is­mét­lé­se al­kot­ja. A má­so­dik rész a rö­vi­debb és hosszabb so­rok vál­ta­ko­zá­sa ré­vén sok­kal moz­gal­ma­sabb, a bel­ső is­mét­lé­sek pe­dig az ün­nep fe­let­ti uj­jon­gó öröm ér­zé­sét erő­sí­tik.

Az E hús­vét ün­ne­pé­ben és az E pün­kösd ün­ne­pé­ben kez­de­tű éne­ke­ket kö­ze­leb­bi ro­ko­nok­ká te­szi, hogy az ün­ne­pek sze­rint vál­to­zó szö­veg a stró­fa el­ső ré­szé­be ke­rül; ezt kö­ve­ti a má­so­dik rész­ben az azo­nos szö­ve­gű há­la­adó ref­rén.

A kó­ru­sok re­per­to­ár­ját bő­vít­he­ti és az ének könnyebb meg­ta­ní­tá­sát se­gít­he­ti, ha tud­juk: az Ez esz­ten­dőt meg­áld­jad szö­veg­re Re­zessy Lász­ló ké­szí­tett négy­szó­la­mú ve­gyes ka­ri fel­dol­go­zást (Kar­éne­kes­könyv II/96), mely­re a töb­bi szö­veg is al­kal­maz­ha­tó.

A Szent­há­rom­ság ün­ne­pe utá­ni va­sár­na­po­kon is em­lé­kez­tes­se­nek min­ket ezek a ver­sek hi­tünk alap­ja­i­ra, az üdv­tör­té­net éle­tün­ket meg­ha­tá­ro­zó, fon­tos ese­mé­nye­i­re.

„E hús­vét ün­ne­pé­ben, / E hús­vét ün­ne­pé­ben / Di­csér­jük a nagy Is­tent, / Ki ér­tünk meg­holt Fi­át, / Ki ér­tünk meg­holt Fi­át / Fel­tá­masz­tot­ta test­ben. // (Ref­rén) En­nek örül­jünk / Szív­vel, száj­jal, buz­gó lé­lek­kel, / Kik a Jé­zus­ban hi­szünk! / Ad­juk meg / Né­ki a di­cső­sé­get! / Vi­gad­junk, / Mi­ként a fák, fü­vek, vi­rá­gok / Újul­nak öröm­ben.”

„E pün­kösd ün­ne­pé­ben, / E pün­kösd ün­ne­pé­ben / Di­csér­jük a nagy Is­tent, / Ki Szent­lel­két szí­vünk­be, / Ki Szent­lel­két szí­vünk­be / Osz­to­gat­ja bő­ség­gel. // (Ref­rén) En­nek örül­jünk…”

Ecse­di Zsu­zsa


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap – új kegyelem
Élő víz
Nyá­ri hit
Ha­lál­ug­rás
„Is­ten a mi ol­tal­munk és erős­sé­günk”
El­mond­tam én, Ámb­ris Ma­ris­ka
HE­TI ÚT­RA­VA­LÓ
Ked­ves Hit­test­vé­re­im!
Egyházunk egy-két hete
Ta­ní­tó­i­ra em­lé­ke­zett az al­só­sá­gi gyü­le­ke­zet
Csá­szá­ri kö­vek a püs­pö­ki hi­va­tal előtt
Nyár, tá­bo­ro­zás, ze­ne
Szét­szed­ték az or­go­nát
Keresztutak
KEK à la Ly­on
Meg­döb­ben­tő ke­gye­lem
Száz­éves ma­gyar apá­ca In­di­á­ban
To­vább fosz­lik az „ate­is­ta ál­lam” utó­pi­á­ja
Egy­ház­köz­ség vagy tu­ris­ta­gyü­le­ke­zet?
Auf Wi­e­der­se­hen, Herr Well­mer – Is­ten Ön­nel!
Cz­echos­lo­va­kia
A Ka­lo­csa–Kecs­ke­mé­ti Fő­egy­ház­me­gye nyi­lat­ko­za­ta a bösz­tör­pusz­tai „kör­temp­lom” épí­té­sé­ről
e-világ
A ki­csi szép
Keresztény szemmel
Egy drá­mai ki­ál­tás
Gon­do­la­tok az unal­mas pré­di­ká­ci­ó­ról
Más tol­lá­val ékes­ked­ni a szó­szé­ken?
A hét témája
Evo­lú­ció kont­ra bib­li­ai ge­ne­zis
evél&levél
Vá­lasz dr. Er­dődy Ti­bor­né ol­va­sói le­ve­lé­re
„Meg­áll az Is­ten­nek igé­je”
A közelmúlt krónikája
„Egy nem­ze­dék­nek fo­gom ke­zét”
Ak­kor, öt­ven­hét­ben…
E heti Luther-idézet
Luther Idézet
Kultúrkörök
Az er­dé­lyi Dem­sus temp­lo­ma
Jegy­zet­lapok
Ope­ra­há­zak az Új­vi­lág­ban
„Cso­dá­la­tos, hogy ál­lan­dó­an az Úr kö­ze­lé­ben le­he­tünk…”
Új­ra együtt a Mun­ká­csy-triló­gia
Az élet ko­moly­sá­ga
Egy „szín­gaz­dag” lel­ké­szi élet
Pe­tő­fi Sán­dor száz­hat­van éve halt meg
A vasárnap igéje
Ér­zé­ket­le­nül
Oratio oecumenica
Oratio œcumenica
Szószóró
Ki le­gyen a pá­rom? (3.)
Cantate
Ez esz­ten­dőt meg­áld­jad, E hús­vét ünne­pé­ben, E pün­kösd ün­ne­pé­ben
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2009 32 Ez esz­ten­dőt meg­áld­jad, E hús­vét ünne­pé­ben, E pün­kösd ün­ne­pé­ben

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster