Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 20
- Egyházüldözés a Kádár-korszakban
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Egyházüldözés a Kádár-korszakban
Ökumenikus egyháztörténeti konferencia evangélikus könyvbemutatóval
Magyarországon a kommunista diktatúra idején ténylegesen volt egyházüldözés – nemcsak politikai, gazdasági, de szellemi síkon is – mutatott rá Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke a katolikus, a református és az evangélikus egyház által közösen szervezett kétnapos konferencia megnyitóján. A budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolája május 6–7-én tartott rendezvény Egyházüldözés és egyházüldözők a Kádár-korszakban címet viselte. Katolikus részről Erdő Péter bíboros, érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében pedig az országos felügyelő köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Prőhle Gergely – egyebek mellett – ismertette azokat az érveket, amelyek egyházunk zsinatát 2005 májusában tényfeltáró bizottság felállítására késztették. E bizottság munkájának első nyilvános gyümölcseként épp e konferenciára időzítve jelentette meg a Luther Kiadó a Magyarországi Evangélikus Egyház és az állambiztonság 1945–1990 közötti kapcsolatát feltáró könyvsorozat bevezető kötetét.
A nyolc-kilenc részesre tervezett sorozat Háló című kiadványa kordokumentumokat és tanulmányokat egyaránt tartalmaz, miként a kétnapos konferencia előadói is beszédes tényekkel illusztrálták mondandójukat. A húsz előadás a legkülönbözőbb szempontból járta körül a témát, jóllehet a rendezvény házigazdájaként Szabó Csaba, a Magyar Országos Levéltár főigazgató-helyettese ugyanakkor rámutatott: a fókuszba ezúttal nem annyira a beszervezett ügynököket, sokkal inkább a korszak adta sajátosságokat, illetőleg a „másik oldalt” (például a tartótiszteket) helyezték.
A határon túlról érkezett előadók segítségével széles körképet kaphattak a résztvevők arról is, hogy miként zajlott az egyházüldözés Kelet-Közép-Európa más államaiban. A „hallgató egyházat” háromféle ok késztette némaságra – ez is kiderült az elhangzottakból.
Kitűnően felépített előadás ismertette meg a hallgatókkal a jogszolgáltatás és az egyházüldözés változásait a kádári korszakban. Statisztikai példák segítségével hasonlíthatták össze az érdeklődők, hogy a téeszesítés és a vagyoni kollektivizálás milyen romboló hatással volt a hitéletre és a vallás gyakorlására. A hallgatóság megismerhette az egyházi elhárítás irányítóit az 1956 és 1990 közötti évekből, továbbá megtudhatta, hogy ténylegesen miként zajlott a hálózatépítés az egyházakon belül. Mindszenty József bíboros élettörténetének felelevenítése a katolikus egyházzal kapcsolatos állambiztonsági üzelmekbe engedett rövid bepillantást.
Az evangélikus tényfeltáró bizottság tagja, Mirák Katalin egyháztörténész – a Háló című könyv szerkesztője – a korszakból származó tankönyvek segítségével azt mutatta be, milyen is az ideális tartótiszt…
Csütörtökön szó esett még a pártállami egyházpolitika végrehajtásában közreműködő szervekről, az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) és a Belügyminisztérium kapcsolatrendszeréről, valamint a pártállami időszakban adott egyházi kitüntetésekről. Elhangoztak Kiss István Nógrád megyei ÁEH-megbízott visszaemlékezései is.
A konferencia másnapján a résztvevők arról hallhattak, hogyan alakult az 1956 utáni megtorlás a református egyházban, s hogy az 1960-as évek első felében milyen módszereket használtak a budapesti református ifjúsági csoportok bomlasztására.
Mikrotörténeti megközelítésben értesülhetett a hallgatóság arról, miként zajlott az egyházüldözés egy Heves megyei kistelepülésen, Besenyőtelken. Az egyházkorlátozás nem állambiztonsági színtereit és eszközeit Csongrád megyei példák révén ismerhették meg a résztvevők, a Pápai Magyar Intézet megalakulása körüli különféle állambiztonsági „játszmák” felidézése pedig Rómáig vezetett.
Végezetül a politikai rendőrség „új korszakáról”, vagyis az államvédelmi módszerváltásról és az 1953–1955 közötti szerzetesrendekről hallhattak mindazok, akik május első csütörtökén és péntekén egybegyűltek a főváros V. kerületében található főiskola előadótermében. A feltárt tények nem maradnak rejtve a szélesebb nyilvánosság előtt sem: a szervezők még idén szeretnék kötetben megjelentetni az elhangzott előadások írott változatát.
– bodazs –
::Nyomtatható változat::
|