Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A 8/1990-es igaz­ság­ügyi mi­nisz­té­ri­u­mi ren­de­let tet­te le­he­tő­vé, hogy az egy­há­zak kép­vi­se­lői „fő­ál­lás­ban” vé­gez­hes­se­nek lel­ki­gon­do­zást a bör­tön fa­la­in be­lül, is­ten­tisz­te­le­te­ket, bib­lia­órá­kat tart­has­sa­nak a fog­va tar­tot­tak szá­má­ra – idéz­te fel Kö­ké­nye­si An­tal al­tá­bor­nagy, a bün­te­tés-vég­re­haj­tás or­szá­gos pa­rancs­no­ka azt a mér­föld­kö­vet, amely­re egy év­ti­zed táv­la­tá­ból te­kint­het­tek vissza má­jus 5-én a bör­tön­lel­ké­szi szol­gá­lat­tal kap­cso­lat­ban ál­lók. A tíz­éves ju­bi­le­um­ra em­lé­ke­ző ün­nep­ség hely­szí­ne a Vá­ci Fegy­ház és Bör­tön volt. A hi­va­tá­sos bör­tön­lel­ké­szek, il­le­tő­leg a bör­tön­misszi­ó­ban te­vé­keny­ke­dő szol­ga­tár­sak rész­vé­te­lé­vel tar­tott ese­ményt – Itt­zés Já­nos evan­gé­li­kus el­nök-püs­pök és Be­er Mik­lós vá­ci ró­mai ka­to­li­kus me­gyés püs­pök mel­lett – meg­tisz­tel­te je­len­lé­té­vel a Ma­gyar Köz­tár­sa­ság leg­főbb köz­jo­gi mél­tó­sá­ga, Só­lyom Lász­ló ál­lam­fő is.

Az ün­ne­pi esz­me­cse­rét Ro­szík Gá­bor evan­gé­li­kus lel­kész, a Bör­tön­lel­ké­szek Ma­gyar­or­szá­gi Szer­ve­ze­té­nek el­nö­ke ve­zet­te be, hang­sú­lyoz­va: jó al­ka­lom ez ar­ra, hogy fel­hív­ják a fi­gyel­met szol­gá­la­tuk fon­tos­sá­gá­ra. Kö­szön­tő be­szé­dé­ben je­lez­te, hogy szer­ve­ze­tük nem azo­nos a bör­tön­lel­ké­szek tes­tü­le­té­vel, hi­szen szá­mos ön­kén­tes lel­ki­pász­tor már ti­zen­nyolc-húsz éve be­jár bör­tö­nök­be, a fog­va tar­tot­ta­kat lel­ki­pász­to­rol­ni. A Ma­gyar Evan­gé­li­u­mi Bör­tön­misszió idén ün­nep­li fenn­ál­lá­sá­nak hu­sza­dik év­for­du­ló­ját, a Ma­gyar Test­vé­ri Bör­tön­tár­sa­ság pe­dig a ti­zen­nyol­ca­di­kat.

A Bör­tön­lel­ké­szek Ma­gyar­or­szá­gi Szer­ve­ze­te 2003-ban ala­kult az­zal a cél­lal, hogy se­gít­sé­get nyújt­son an­nak a mint­egy há­rom­száz lel­kész­nek, akik szol­gá­la­tu­kat bör­tö­nök­ben vagy bör­tö­nök­ben is vég­zik. A szer­ve­zet mű­kö­dé­sé­ről szin­tén Ro­szík Gá­bor tá­jé­koz­tat­ta a köz­tár­sa­sá­gi el­nö­köt, il­let­ve a ta­lál­ko­zón meg­je­lent egy­há­zi és vi­lá­gi ve­ze­tő­ket, a bün­te­tés-vég­re­haj­tás ve­ze­tő­it, va­la­mint a bör­tön­lel­ké­szi szol­gá­lat mint­egy har­minc­há­rom tag­ját. (Utób­bi­ak kö­zül ti­zen­hét ka­to­li­kus pap, ti­zen­egy re­for­má­tus, négy evan­gé­li­kus lel­kész, va­la­mint egy rab­bi tart rend­sze­res val­lás­gya­kor­la­tot, il­let­ve sza­bad­idős fog­lal­ko­zá­so­kat a sok­szor ti­zen­öt-húsz évig rács mö­gött lé­vő el­ítél­tek­nek.) Ro­szík Gá­bor azt mond­ta: töb­ben ön­kén­tes­ként, míg má­sok rész- vagy tel­jes mun­ka­idő­ben dol­goz­nak, ezért is vol­na jó „egy­sé­ge­sí­te­ni”, köz­tiszt­vi­se­lői stá­tusz­ba he­lyez­ni őket.

Mint el­hang­zott: a szer­ve­ze­tek kö­zött jó az együtt­mű­kö­dés. Je­len­lé­tük és tá­mo­ga­tá­suk a bör­tö­nök­ben fo­lya­ma­tos, nem csak ak­ció jel­le­gű. Bib­lia­ver­se­nye­ket szer­vez­nek, kap­cso­la­tot tar­ta­nak a fog­va tar­tot­tak csa­lád­tag­ja­i­val…

Kö­ké­nye­si An­tal al­tá­bor­nagy sta­tisz­ti­kai ada­to­kat is so­rol­va szá­molt be a bün­te­tés-vég­re­haj­tás mun­ká­já­ról. A fog­lal­koz­ta­tó prog­ra­mok je­len­tő­sé­gén túl a tár­sa­dal­mi élet­be va­ló re­in­teg­rá­ció fon­tos­sá­gá­ra hív­ta fel a fi­gyel­met, hang­sú­lyoz­va az egy­ház és a bün­te­tés-vég­re­haj­tá­si in­té­ze­tek kap­cso­la­tá­ból adó­dó le­he­tő­sé­ge­ket. Fel­hív­ta a fi­gyel­met, hogy krí­zis­hely­ze­tek­ben – pél­dá­ul íté­let­hir­de­tés után vagy a csa­lá­di szá­lak bom­lá­sa­kor – kü­lö­nö­sen gyak­ran van nagy szük­ség a lel­ki­pász­to­ri se­gít­ség­re.

A szi­go­rú pro­to­koll sze­rint zaj­ló év­for­du­lós ta­lál­ko­zó a tör­té­nel­mi egy­há­zak lel­ké­sze­i­nek be­szá­mo­ló­i­val fo­lya­tó­dott. El­ső­ként a ró­mai ka­to­li­kus bör­tön­lel­kész „je­lent­he­tett”. A sze­ge­di Csil­lag­bör­tön­ben szol­gá­ló Ju­hász Ti­bor utalt ar­ra, hogy a kö­zös­ség ál­tal el­ma­rasz­tal­tak fel­ka­ro­lá­sa egy­idős a ke­resz­tény­ség­gel. A fog­va tar­tott­ban is meg kell lát­nunk az Is­ten kép­má­sá­ra te­rem­tett em­bert.

1. Mol­nár Ist­ván re­for­má­tus lel­kész Bu­da­pest­ről ér­ke­zett. Be­szá­mo­ló­já­ban ki­emel­te, hogy egy­aránt fon­tos a fog­va tar­tot­tak és a sza­ba­dul­tak bi­zony­ság­té­te­le. Meg­em­lí­tet­te, hogy a Csil­lag­pont re­for­má­tus if­jú­sá­gi ta­lál­ko­zón pél­dá­ul töb­ben is bi­zony­sá­got tet­tek hit­re ju­tá­suk­ról, ar­ról, hogy zár­ká­juk­ban mi­ként ta­pasz­tal­ták meg Is­ten sze­re­te­tét.

A győ­ri evan­gé­li­kus bör­tön­lel­kész, Já­no­sa At­ti­la el­mond­ta, hogy a leg­ki­sebb tör­té­nel­mi egy­ház ugyan ki­sebb lét­szám­ban, de igen ta­pasz­talt mun­ka­tár­sak­kal já­rul hoz­zá a bör­tön­lel­ké­szi szol­gá­lat­hoz. Öröm­mel je­len­tet­te, hogy a bör­tön­lel­ké­szek je­len­lé­te im­már nem­csak a fog­va tar­tot­tak­ra, ha­nem az in­té­ze­tek­re is ha­tás­sal van. Vé­ge­ze­tül a hit­re ju­tot­tak kö­szö­ne­té­ből, vers­ben meg­fo­gal­ma­zott so­ra­i­ból idé­zett a győ­ri lel­kész, zár­va gon­do­la­ta­it.

Mi­vel a zsi­dó hit­köz­ség elő­adó­ja nem tu­dott je­len len­ni a ta­lál­ko­zón, Feld­máj­er Pé­ter, a Ma­gyar­or­szá­gi Zsi­dó Hit­köz­sé­gek Szö­vet­sé­gé­nek el­nö­ke le­vél­ben kö­szön­töt­te a részt­ve­vő­ket.

Ez­után Só­lyom Lász­ló köz­tár­sa­sá­gi el­nök vá­la­szolt az el­hang­zot­tak­ra. Az ál­lam­fő kö­szö­ne­tet mon­dott az egy­há­zak kép­vi­se­lő­i­nek a bör­tö­nök­ben vég­zett ok­ta­tó, ne­ve­lő, fej­lesz­tő mun­ká­ért és a csa­lá­dok együtt tar­tá­sá­ra tett erő­fe­szí­té­se­kért, ame­lye­ket – mint mond­ta – mind erő­tel­je­seb­ben kel­le­ne pro­pa­gál­ni. A ha­zai bör­tö­nök 130–200 szá­za­lé­kos te­lí­tett­sé­ge okán nem­csak a bün­te­tés-vég­re­haj­tás, ha­nem a köz­biz­ton­ság egész rend­sze­rét is át kel­le­ne te­kin­te­ni, és meg­fon­to­lás­ra ér­de­mes­nek ne­vez­te azt a ja­vas­la­tot is, mi­sze­rint az el­ítél­tek­kel lel­ki­is­me­re­te­sen fog­lal­ko­zó bör­tön­lel­ké­szek meg­ér­de­mel­nék a köz­tiszt­vi­se­lői stá­tuszt.

A ven­dé­gek ezek után meg­te­kin­tet­ték a bör­tön fa­lai kö­zött ál­ló neo­gó­ti­kus ká­pol­nát és a Do­ber­dó név­vel il­le­tett tör­té­nel­mi bör­tön­rész­le­get, va­la­mint lá­to­ga­tást tet­tek a kül­föl­di min­tá­ra lét­re­ho­zott APAC-kör­let­ben. A há­rom zár­ká­ból és egy kö­zös he­lyi­ség­ből ál­ló, Ma­gyar­or­szá­gon pil­la­nat­nyi­lag egye­dül­ál­ló ke­resz­tény szel­le­mi­sé­gű bör­tön­kör­let­nek ma ti­zen­hat la­kó­ja van. Az „Apacs test­vé­rek” éne­kek­kel és bi­zony­ság­té­te­lek­kel szá­mol­tak be a ven­dé­gek­nek ar­ról, hogy mit je­lent szá­muk­ra – a rá­cso­kon be­lül is – na­pon­ként meg­ta­pasz­tal­ni Is­ten ke­gyel­mét.

Me­nyes Gyu­la

::Nyomtatható változat::