Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Öröm­mel és Is­ten irán­ti há­lá­val ad­juk a ke­zed­be ezt az új if­jú­sá­gi éne­kes­köny­vet. Csu­pa olyan dol­got vá­lo­gat­tunk be­le, amely­ről azt gon­dol­juk, hasz­nát ve­he­ted utad so­rán. Lesz­nek köz­tük rég­óta is­mert, ked­ves éne­kek, va­la­mint olya­nok is, ame­lye­ket sok­szor éne­kel­tél már, de ed­dig még nem je­len­tek meg evan­gé­li­kus gyűj­te­mény­ben. A da­lok egy ré­szét most lát­ha­tod elő­ször nyom­ta­tás­ban. Ezek az új év­ez­red za­rán­dok­éne­kei, me­lye­ket ér­de­mes­nek tar­tot­tunk ar­ra, hogy ma­gad­dal vidd őket.

A vá­lo­ga­tást hosszú elő­ké­szí­tő mun­ka előz­te meg. 2009 de­cem­be­ré­ben – lát­va, hogy az Új ének utol­só ki­adá­sá­nak pél­dá­nyai is fogy­tán van­nak már – a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus If­jú­sá­gi Szö­vet­ség (Me­visz) össze­hív­ta egy­há­zunk fi­a­tal és lé­lek­ben fi­a­tal könnyű­ze­né­sze­it, hogy el­gon­dol­kod­junk az ének­gyűj­te­mény jö­vő­jén. Mind­nyá­jan egyet­ér­tet­tünk ab­ban, hogy va­la­mi újat sze­ret­nénk az if­jú­ság ke­zé­be ad­ni, amely meg­őr­zi az Új ének ér­té­ke­it, de fo­gé­kony lesz az el­múlt bő tíz év ze­nei ter­mé­sé­re is. Több fó­ru­mon fel­hí­vást in­téz­tünk a ma­gyar evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­tek­hez, hogy küld­jék el ne­künk az if­jú­sá­ga­ik­ban szí­ve­sen éne­kelt, de az Új ének­ben nem sze­rep­lő éne­kek kot­tá­it. Meg­ala­kult a kül­ső szer­kesz­tő­bi­zott­ság, amely ta­nács­adói, fel­ügye­lői funk­ci­ó­kat volt hi­va­tott be­töl­te­ni, va­la­mint a bel­ső bi­zott­ság, az „ötök”, amely­re a gyűj­tő- és sze­lek­tá­ló mun­ka ér­de­mi ré­sze há­rult, s amely több mint fél évig vé­gez­te te­vé­keny­sé­gét.

Az ötök sok­szí­nű tár­sa­sá­got ké­pe­zett. Volt köz­tünk fő­vá­ro­si és kis fa­lu­ból szár­ma­zó, du­nán­tú­li és ti­szán­tú­li, ősi evan­gé­li­kus „klán­tag” és a kö­zel­múlt­ban lu­the­rá­nus­sá lett, kép­zett ze­nész és hob­bi­gi­tá­ros. Ülé­se­in­ken sok­szor vi­táz­tunk egy-egy ének fe­lett, még­is, a vég­ered­mény kö­zös meg­egye­zés­ből jött lét­re.

Gyűj­te­mé­nyünk két fő for­rás­ból me­rít. Egy­részt tar­tal­maz­za azo­kat a leg­nép­sze­rűbb da­lo­kat, me­lye­ket a leg­több if­jú­ság lel­ke­sen hasz­nál az Új ének­ből, más­részt azo­kat az éne­ke­ket, ame­lyek ed­dig nem sze­re­pel­tek e gyűj­te­mény­ben, is­mert­sé­gük és/vagy szép­sé­gük mi­att még­is fon­tos­nak tar­tot­tuk be­ven­ni ki­ad­vá­nyunk­ba. Így ke­rül­tek be­le je­len gyűj­te­mé­nyünk­be az új, evan­gé­li­kus, más­hol meg nem je­lent da­lok mel­lett a di­cső­í­tő éne­kek ka­te­gó­ri­á­já­ba tar­to­zó, ná­lunk is egy­re nép­sze­rűbb szer­ze­mé­nyek, ame­lyek új színt vi­het­nek evan­gé­li­kus lel­ki­sé­günk­be. Cé­lunk az volt, hogy meg­mu­tas­suk ne­ked az el­múlt tíz-húsz év ke­resz­tény együt­te­sek ál­tal elő­adott, kö­zös­sé­gi ének­lés­re al­kal­mas dal­ter­mé­sét is.

Gyűj­te­mé­nyünk pa­let­tá­ját más ki­ad­vá­nyok­ban már meg­je­lent, ná­lunk is hasz­ná­lat­ban lé­vő éne­kek­kel és uta­zá­sa­in­kon meg­is­mert, friss, kül­föl­di mű­vek for­dí­tá­sa­i­val szé­le­sí­tet­tük ki.

Az össze­gyűj­tött éne­ke­ket épp­úgy, mint az Új ének­ben fel­lel­he­tő da­lo­kat szi­go­rú kri­té­ri­u­mok sze­rint ros­tál­tuk meg. Szem­pont­ja­ink kö­zött sze­re­pelt a ze­nei igé­nyes­ség, a pro­zó­dia sza­bá­lya­i­nak be­tar­tá­sa, a kö­zös­sé­gi éne­kel­he­tő­ség, va­la­mint az, hogy a da­lok mon­dan­dó­ja meg­fe­lel­jen evan­gé­li­kus hit­val­lá­sunk­nak. Ak­tív ze­né­szek lé­vén az ötök tag­jai gyü­le­ke­ze­ti al­kal­ma­kon és if­jú­sá­gi is­ten­tisz­te­le­te­ken tet­ték pró­bá­ra a gya­kor­lat­ban is ho­zott éne­ke­ink több­sé­gét.

„Aki a kor­szel­lem­mel köt há­zas­sá­got, ha­mar meg­öz­ve­gyül” – tart­ja a mon­dás. Úgy gon­dol­juk, hogy az if­jú­sá­gi éne­ke­ket nem esze­rint kell meg­ítél­nünk. E kor gyer­me­kei va­gyunk, e kor fi­a­tal­ja­i­nak ké­szí­tet­tünk leg­jobb tu­dá­sunk sze­rint út­rava­lót. Egy év­ti­zed múl­va majd jön­nek új da­lok, s ez így lesz rend­jén. Meg­vál­tónk­ba ve­tett hi­tün­ket a hoz­zánk leg­kö­ze­lebb ál­ló mó­don tud­juk hi­te­le­sen meg­val­la­ni. Rock­ze­né­vel és új­ra­ér­tel­me­zett ko­rál­lal, bo­ron­gós dzsesszel és ára­dó di­cső­í­tés­sel. Igé­nye­sen, be­le­ad­va szí­vün­ket-lel­kün­ket.

Fo­gadd hát nyi­tott­ság­gal, úton lé­vő test­vé­rem, év­ez­re­dünk el­ső év­ti­ze­dé­nek krisz­tus­hí­vő éne­ke­it! Mé­lyülj el ben­nük, töl­te­kezz fel, gyűjts erőt be­lő­lük a to­vább­in­du­lás­hoz. Is­ten ve­zes­sen ben­nün­ket, mi­kor is­mét út­nak in­du­lunk!

A szer­kesztőbizottság

::Nyomtatható változat::