Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Kettõs ünnep volt a Békéscsabai Evangélikus Egyházközségben november 24-én: Gáncs Péternek, a Déli Egyházkerület püspökének közremûködésével felszentelték a békéscsaba-fényesi temetõkápolnát, és átadták az evangélikus gimnázium új épületszárnyát.

Temetõkápolna: élet és halál mezsgyéje

Fényes Békéscsabától néhány kilométerre, Gyula irányában található településrész, ahol körülbelül kétszáz éve élnek evangélikusok. Templomuk sosem volt, de iskolát már az 1800-as évek második felében szerettek volna építeni. Erre végül csak 1930-ban kerülhetett sor; a fényesi tanyasi iskolában azután – az iskola felépültétõl kezdve majdnem két évtizeden át – a tanítás mellett rendszeresen folytak szlovák nyelvû istentiszteletek is. A kommunista diktatúra 1948-ban a felekezeti iskolák között a fényesit is államosította. Az épületben vegyeskereskedés, italmérés és a Hazafias Népfront szervezete mûködött. Az egyik teremben továbbra is tartottak istentiszteleteket a maroknyi gyülekezetnek. Az egyházi ingatlanok tulajdonrendezését követõen visszakerült az épület a békéscsabai evangélikusokhoz, de leromlott állapota miatt eladták, azzal a feltétellel, hogy a vételárból befolyó összeget egy majdan megépítendõ temetõkápolna költségeire fordítják.

A temetõkápolnát a békéscsabai egyházközség presbitere, Benedicty Gyula építész tervezte, a kivitelezést pedig ez év nyarától Ábelovszky László építési vállalkozó – szintén a gyülekezet presbitere – végezte. Nem egészen öt hónap alatt, hét és fél millió forintból készült el a kicsiny épület, amelybe szentelésekor közel nyolcvanan zsúfolódtak be, és még többtucatnyian kint szorultak a metszõ szélben.

Igehirdetésében Gáncs Péter (Róm 8,38–39 alapján) arról beszélt, hogy „élet és halál mezsgyéjén állunk, egy temetõkápolnában, amely különleges hely. Olyan, ahol összeér az ég és a föld, ahol az elõrementek gyülekezete és a még földön küzdõ egyház tagjai találkoznak.” A teológiai értelmezés szerint a Krisztushoz való viszony az élet és a halál igazán döntõ kérdése. Világítótorony ez a kápolna – mondta a püspök –, pedig sötétnek gondolnánk, hiszen temetõben áll. Valójában olyan tájékozódási pont, amely átsegíti a hajóst a túlsó partra, bármennyire is el akarnák ragadni õt a sokfelõl reá leselkedõ örvények.

A temetõkápolnát szentelõ istentiszteleten a békéscsabai egyházközség, illetve a környékbeli gyülekezetek lelkészei mûködtek közre. A kápolnát az évenkénti néhány temetésen ravatalozóként használják majd, emellett havi rendszerességgel (minden hónap harmadik vasárnapján, délután két órától) istentiszteletet tartanak benne.

Biztos pont egy forrongó világban

Az ünnepség a 664 tanulót oktató békéscsabai evangélikus gimnáziumban folytatódott, ahol a mintegy ötvenmillió forintos beruházással elkészült új épületszárnyat adták át. Gáncs Péter püspök és Szemerei Zoltán egyházkerületi felügyelõ itt arról beszélt, hogy ritka alkalom mostanában, amikor egy iskolában örömteli esemény zajlik, és nem leépítésrõl, bezárásról, az állami támogatások csökkentésérõl kell szót ejteni, hanem éppen ellenkezõleg, fejlesztésrõl. „Ez a békéscsabai gimnázium oltalmat nyújtó hely, biztos pont egy bizonytalan, forrongó világban, és a fiatalok éppen ilyen oltalomra, befogadásra szorulnak” – mondta a püspök.

Kolarovszki Zoltán, az iskola igazgatója azzal folytatta, hogy az intézmény elsõ igazgatójának emléket állító egykori Horváth-udvart építették be most. Az új épületszárnyban reprezentatív aula készült, amely alkalmas az iskolában mûvészeti képzésben részt vevõ tanulók alkotásainak a bemutatására; az emeleten elektronikus grafikai tantermeket, a földszinten pedig szerverszobát, szertárt és büfét alakítottak ki. Elkészült a mozgáskorlátozott tanulókat szolgáló liftakna is, de a liftet csak késõbb üzemelik be.

Pap János, Békéscsaba polgármestere az egymásra figyelõ kisközösségek létének szükségességérõl beszélt, és méltatta az evangélikus gimnáziumnak a megyeszékhely középiskolái között betöltött fontos szerepét. „Az iskolának stílusa, karaktere van, mely már a megyén kívül is jó hírnevet szerzett” – mondta.

A gyülekezet lelkészei közül Németh Mihály igazgató lelkész és Kondor Péter esperes kért szót; amellett foglaltak állást, hogy mint majdnem százötven évvel ezelõtti elõdeik (az evangélikus oktatás a békési megyeszékhelyen 1855-ben indult), õk is „pártfogásukba veszik az iskolát, melytõl a jövõnk függ”.

Szegfû Katalin

Regionális hozzárendelés: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::