Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Kettős ünnep volt a Békéscsabai Evangélikus Egyházközségben november 24-én: Gáncs Péternek, a Déli Egyházkerület püspökének közreműködésével felszentelték a békéscsaba-fényesi temetőkápolnát, és átadták az evangélikus gimnázium új épületszárnyát.

Temetőkápolna: élet és halál mezsgyéje

Fényes Békéscsabától néhány kilométerre, Gyula irányában található településrész, ahol körülbelül kétszáz éve élnek evangélikusok. Templomuk sosem volt, de iskolát már az 1800-as évek második felében szerettek volna építeni. Erre végül csak 1930-ban kerülhetett sor; a fényesi tanyasi iskolában azután – az iskola felépültétől kezdve majdnem két évtizeden át – a tanítás mellett rendszeresen folytak szlovák nyelvű istentiszteletek is. A kommunista diktatúra 1948-ban a felekezeti iskolák között a fényesit is államosította. Az épületben vegyeskereskedés, italmérés és a Hazafias Népfront szervezete működött. Az egyik teremben továbbra is tartottak istentiszteleteket a maroknyi gyülekezetnek. Az egyházi ingatlanok tulajdonrendezését követően visszakerült az épület a békéscsabai evangélikusokhoz, de leromlott állapota miatt eladták, azzal a feltétellel, hogy a vételárból befolyó összeget egy majdan megépítendő temetőkápolna költségeire fordítják.

A temetőkápolnát a békéscsabai egyházközség presbitere, Benedicty Gyula építész tervezte, a kivitelezést pedig ez év nyarától Ábelovszky László építési vállalkozó – szintén a gyülekezet presbitere – végezte. Nem egészen öt hónap alatt, hét és fél millió forintból készült el a kicsiny épület, amelybe szentelésekor közel nyolcvanan zsúfolódtak be, és még többtucatnyian kint szorultak a metsző szélben.

Igehirdetésében Gáncs Péter (Róm 8,38–39 alapján) arról beszélt, hogy „élet és halál mezsgyéjén állunk, egy temetőkápolnában, amely különleges hely. Olyan, ahol összeér az ég és a föld, ahol az előrementek gyülekezete és a még földön küzdő egyház tagjai találkoznak.” A teológiai értelmezés szerint a Krisztushoz való viszony az élet és a halál igazán döntő kérdése. Világítótorony ez a kápolna – mondta a püspök –, pedig sötétnek gondolnánk, hiszen temetőben áll. Valójában olyan tájékozódási pont, amely átsegíti a hajóst a túlsó partra, bármennyire is el akarnák ragadni őt a sokfelől reá leselkedő örvények.

A temetőkápolnát szentelő istentiszteleten a békéscsabai egyházközség, illetve a környékbeli gyülekezetek lelkészei működtek közre. A kápolnát az évenkénti néhány temetésen ravatalozóként használják majd, emellett havi rendszerességgel (minden hónap harmadik vasárnapján, délután két órától) istentiszteletet tartanak benne.

Biztos pont egy forrongó világban

Az ünnepség a 664 tanulót oktató békéscsabai evangélikus gimnáziumban folytatódott, ahol a mintegy ötvenmillió forintos beruházással elkészült új épületszárnyat adták át. Gáncs Péter püspök és Szemerei Zoltán egyházkerületi felügyelő itt arról beszélt, hogy ritka alkalom mostanában, amikor egy iskolában örömteli esemény zajlik, és nem leépítésről, bezárásról, az állami támogatások csökkentéséről kell szót ejteni, hanem éppen ellenkezőleg, fejlesztésről. „Ez a békéscsabai gimnázium oltalmat nyújtó hely, biztos pont egy bizonytalan, forrongó világban, és a fiatalok éppen ilyen oltalomra, befogadásra szorulnak” – mondta a püspök.

Kolarovszki Zoltán, az iskola igazgatója azzal folytatta, hogy az intézmény első igazgatójának emléket állító egykori Horváth-udvart építették be most. Az új épületszárnyban reprezentatív aula készült, amely alkalmas az iskolában művészeti képzésben részt vevő tanulók alkotásainak a bemutatására; az emeleten elektronikus grafikai tantermeket, a földszinten pedig szerverszobát, szertárt és büfét alakítottak ki. Elkészült a mozgáskorlátozott tanulókat szolgáló liftakna is, de a liftet csak később üzemelik be.

Pap János, Békéscsaba polgármestere az egymásra figyelő kisközösségek létének szükségességéről beszélt, és méltatta az evangélikus gimnáziumnak a megyeszékhely középiskolái között betöltött fontos szerepét. „Az iskolának stílusa, karaktere van, mely már a megyén kívül is jó hírnevet szerzett” – mondta.

A gyülekezet lelkészei közül Németh Mihály igazgató lelkész és Kondor Péter esperes kért szót; amellett foglaltak állást, hogy mint majdnem százötven évvel ezelőtti elődeik (az evangélikus oktatás a békési megyeszékhelyen 1855-ben indult), ők is „pártfogásukba veszik az iskolát, melytől a jövőnk függ”.

Szegfű Katalin

Regionális hozzárendelés: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::