A közelmúlt krónikája

Hozzászólás a cikkhez

A százötven éve Mosonmagyaróváron született evangélikus botanikusra, a növényi szövettenyésztés elméletének megalapozójára, Haberlandt Gottliebra emlékeztek a Lajta-parti városban. Az emlékülésre a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kara és a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület szervezésében került sor.

A világhírnévre szert tevő tudós édesapja, Haberlandt Frigyes maga is kitűnő professzora volt a mosonmagyaróvári egyetemnek. Amikor a Haberlandt család elhagyta Mosonmagyaróvárt, és Ausztriába települt, Gottlieb épp betöltötte a tizenötödik életévét. Felsőfokú tanulmányait Bécsben végezte, majd doktori címét megszerezve a grazi egyetem tanára és az ottani botanikuskert alapító igazgatója lett. Tudományos munkásságának elismeréseként később meghívást kapott a berlini Humboldt Egyetemre, ahol 1902-ben kidolgozta a növényi sejtek izolált, „in vitro” körülmények között történő tenyésztésének elméleti alapjait; így vele kezdődik a növényi szövettenyésztés története. Tudományos eredményei alapján 1907-ben a Berlini Akadémia rendes, majd a londoni Linné Társaság külső, az Edinburghi Botanikai Társaság pedig tiszteletbeli tagjává választotta. Haberlandt Gottlieb 1945-ben Berlinben hunyt el.

A Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület kezdeményezésére a város, az egyetem és az evangélikus gyülekezet közös akaratával a tudós botanikus halálának ötvenedik évfordulóján emlékbizottság alakult azzal a céllal, hogy tiszteletére szobrot állítsanak, és a kerek évfordulók alkalmával emlékülést, illetve tudományos tanácskozást rendezzenek. A mostani évfordulóra szervezett ülésen a tudósról dr. Molnár Zoltán egyetemi docens, a város szülöttéről dr. Nagy Györgyné, a Haberlandt-emlékbizottság tagja, a dédapáról pedig a Mosonmagyaróvárhoz közeli Hainburgban élő Ylva Haberlandt emlékezett meg. Az előadások után emlékérmeket adtak át, végül a résztvevők megkoszorúzták az egyetem parkjában álló Haberlandt-szobrot. Az ünnepségen az evangélikus gyülekezet lelkésze imádkozott.

K. M.

::Nyomtatható változat::