EISZ
Evangélikus Információs Szolgálat
 
Luther Kiadó
Luther Kiadó
 
Rovatoló
Fundamentum
Élő víz
Egyházunk egy-két hete
Keresztutak
e-világ
Kultúrkörök
Keresztény szemmel
Nem mi írtuk...
A hét témája
Evangélikusok
EvÉlet - Lelki segély
A közelmúlt krónikája
Gyermekvár
Szószóró
evél&levél
Közlemények, nyilatkozatok
On-line plusz
E heti Luther-idézet
Útitárs
Presbiteri
 
Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2004 - 36 - A görög ortodox egyház liturgiájának titka (II.)

Liturgikus sarok

Nézzünk körül az egyházban…

Hozzászólás a cikkhez

A görög ortodox egyház liturgiájának titka (II.)

Ez elmúlt héten Kalota József esperes bevezette olvasóinkat a görög ortodox istentiszteleti élet alapjaiba. Az egyház a liturgikus közösség – vallotta –, és ez a bizonyságtétel folytatódik ismertetője második részében, amelyben az Eucharisztia titkáról, az abban való részesedésről olvashatunk.

Az Egyház mindmáig Jézus Krisztus felszólításának engedelmeskedve végzi a liturgiát, és folytatja a Szent Eucharisztia áldozathozatalát és misztériumát.

Jézus szavai azonban nemcsak az áldozat folytatására utalnak, hanem a testéből és véréből való részesülésre is. A Liturgia és az Eucharisztia így nemcsak áldozat és az Utolsó Vacsorára való emlékezés, hanem a hívők közössége is az áldozásban. Az Egyház azért végzi az Isteni Liturgiát és folytatja Krisztus áldozatát, hogy részesülhessünk az Ő testéből és véréből. Krisztus áldozathozatala alatt kereszthalálát és harmadnapon való föltámadását értjük: „halálodat hirdetjük, és feltámadásodat valljuk”, ahogy az ima mondja. Amikor Jézus az Utolsó Vacsorán bemutatta a Szent Eucharisztia misztériumát, haláláról és feltámadásáról is szólt. Szent testéről, amely elszenvedi a kereszten a halált, és szent véréről, amely oldalából tör majd elő. Testéről, amelyet emberré válva öltött magára, és amely három nap múltán romolhatatlanul és halhatatlanul támad föl; majd testéről, melyet e misztériumban most szétoszt „a bűnök bocsánatára és az örök életre”.

A liturgia tehát nem holt, hanem élő gyakorlat az Egyházban, melynek titkát minél teljesebben megértjük, annál élettelibben tudunk majd részt venni benne. A Szent Liturgia mozzanatai természetesen igen mély értelemmel bírnak, s nem könnyű szavakba foglalni azokat. Nem magyarázhatunk meg mindent, ami az eszünkbe jut, mert a nyelv nem képes kifejezni mindazt, ami az értelem számára feltárul. Az ortodox templom például építésének és díszítésének módjával próbálja az Egyház isteni és szellemi valósága és az anyagi világ közötti kapcsolatát érzékeltetni. A templom, ahová járunk az a lelki és szellemi központ, amely a földet és az eget együtt jeleníti meg számunkra.

A szentély a menny ikonja. Az oltárasztal azt az egek fölötti áldozati asztalt jelképezi, ahol szünet nélkül szolgál a Nagy Főpap, az Istenember Jézus Krisztus. Az ikonosztáz Krisztus, az Istenszülő és a szentek ikonjaival, három kapujával a hívők szeme elé tárja, és emlékezetébe idézi a mennyei és a földi világ megszakíthatatlan közösségét. A középső kapu az Evangélium megjelenésének, megáldásának és hirdetésének helye, ahol állván a pap ég és föld közötti alakká válik, egy lesz az ikonosztáz szentjeinek sorában. Fönt a kupola magasában a Pantokrátor Krisztus alakja látható. Ő az Igazság Napja, amint lenéz a földre és megvilágítja azt, az egész teremtés számára közvetítve a liturgikus közösség szellemi fényét. Az ortodox templom igazi theofánia, istenjelenés. A templomban ott az Egyház, az Egyházban az Isteni Liturgia, a liturgiában pedig ott van maga az Isten.

Hitvalló Szent Maximosz írásaiban fölhívja a figyelmet arra a hatalmas lelki haszonra, amely minden kereszténynek osztályrészül jut, ha részt vesz az egyházi szertartásokon és végzi a Szent Liturgiát, amely minden más, a templomban bemutatott szertartás szíve is: „Látogatnunk kell rendszeresen Isten Szent Egyházát, hogy ne mulasszuk el a szent összejövetelt, amelyre abban sor kerül. Először is azért, mivel az egyházban jelen vannak az angyalok is, akik összeírják az oda betérőket, és jelentik Istennek. Másrészt pedig, mert kiváltképpen a szent összejövetel idején jelen van ott a Szentlélek kegyelme is, s az ott lévők közül mindenkit – alkalmasságához mérten – átváltoztat és megújít, valamint szellemileg is újraszül, és elvezet oda, ahol feltárulnak a bemutatott misztériumok.”

A változás, amely mindannyiunkban végbemegy, amikor részt veszünk az egyházi összejövetelen, megmutatkozik rajtunk akkor is, amikor kilépünk a templomból. „Úgy kell elhagyni a templomot – írja Aranyszájú Szent János –, mintha csak az egekből szálltunk volna alá”. Ha szomorúan megyünk oda, örömmel eltelve távozunk, ha haragvón érkezünk meg, szelíden, ha farkasokként jövünk, bárányként. És miután az Isteni Liturgia végeztével megtérünk otthonainkba, oda is magunkkal visszük Isten áldását és örömét.

Kalota József


::Nyomtatható változat::

E számunk tartalma
Napról napra
Új nap - új kegyelem
Liturgikus sarok
A görög ortodox egyház liturgiájának titka (II.)
Élő víz
Vidámak vagyunk, csak nem mutatjuk...
Heti útravaló
Egyházunk egy-két hete
Templom-, harang- és parókiaszentelés Szentendrén
10 éves az irsai óvoda
Vanyarci házszentelő
Új orgona
Ünneptelen egyházi félév?
Északiak páratlan páros találkozója
"Isten könyörülj meg nékünk, ne szenvedjen tovább népünk..."
Hűség, öröm, türelem
Keresztutak
A kereszténnyé lett Magyarország ünnepei
Konferencia - az egyház és a tudomány szolgálatában
Eszperantista kongresszus Pozsonyban
Eszperantó Akadémia
Hegyek-völgyek között
Játszva ismerjük meg egymást
Főapátsági közgyűlés
Evangélikusok
Megemlékezés Dóka Zoltán húsz évvel ezelőtt írt Nyílt leveléről
Tanuljunk egymástól!
e-világ
Óvjuk vagy használjuk a természetet?
Keresztény szemmel
Kötelező tantárgy
Luther Márton "tanévnyitó" tanítása
Athén: Öröm és bánat
Azok a bizonyos hervadó és hervadhatatlan koszorúk...
Nyári gondolatok a félelemről
Jakab apostol és a hitből való cselekedetek
A hét témája
Mese az erőről meg a gyengeségről
evél&levél
Mi törte át a vasfüggönyt?
Imre és társai - ma Hódmezővásárhelyen
Valami elindult...
E heti Luther-idézet
Luther-idézet
Kultúrkörök
Déli harangszó
A vasárnap igéje
Féligazság nem igazság
Oratio oecumenica
Oratio oecumenica
EvÉlet - Lelki segély
"Iskola a határon" - a Waldorf-szellemiség
 
A lapról
Impresszum
Fórum
Kapcsolatok
Evangélikus portál
Déli Egyházkerület
Északi Egyházkerület
Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület
 


Evangélikus Egyház Online újságok Evangélikus Élet Archívum 2004 36 A görög ortodox egyház liturgiájának titka (II.)

© Magyarországi Evangélikus Egyház, Internet Munkacsoport, 2003–2017
© Luther Kiadó, Evangélikus Információs Szolgálat, 2015–2017
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster