Egyházunk egy-két hete

„Új evangélikus sziget”

Hozzászólás a cikkhez

Másfél éves építkezés után 2004. augusztus 21-én, szombaton felszentelésre került a Szentendrei Evangélikus Egyházközség új temploma, harangja és parókiája. A szentelést D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke, Bence Imre, a Budai Egyházmegye esperese, valamint Novotny Dániel, a gyülekezet helyettes lelkésze végezte.

A Kocsis József Ybl-díjas építész által tervezett épületkomplexum hármas ünnepe a parókia szentelésével kezdődött. A közel 100 négyzetméteres lelkészlakás közvetlen a templom mellett áll, a létesítményeket folyosó köti össze. A két épület között lévő kis területről – a templomkapu megnyitását követően – az énekkar köszöntötte az odaérkező több, mint 200 vendéget.

A templom befogadóképessége a lenti 64 ülőhellyel, a templommal összenyitható gyülekezeti terem székeivel és a karzat 30-35 fős befogadóképességével megközelítően 200 fő.

A modern magyar templomépítészet legfiatalabb alkotásának belső terébe érkezőt különös látvány fogadja. A falak és a mennyezet – kékségével – az ég végtelenjére emlékeztet, ahol a messzeségben a tekintet el tud veszni, érzékeltetve az Isten végtelenségét – fogalmazott Novotny Dániel. Az észak-olasz stílusú templom üres sírra emlékeztető alakja a keresztény ember örömét, az evangélium üzenetét hivatott átadni.

Az oltárkő és a keresztelőmedence faragott mészkőből készült, mely az üres kereszt motívumának szintén szimbolikus jelentésével hirdeti az Igét. A keresztelőmedence a szentelést követő négy vasárnap mindegyikén betölti funkcióját: az új lendületet nyerő, növekedésnek induló gyülekezet négy újabb evangélikus gyermekkel gyarapszik.

A nyersfémből készült feszület a maga egyszerűségével az oltár ékessége. A szentély egy részének teteje üvegből készült, így a fény még kiemeltebbé és hangsúlyosabbá teszi a faltól kicsit eltávolodó keresztet. Az újonnan tervezett templomaink szimbolikáján is túlmutató, szinte építészeti elemmé váló fény a templomtér lelkiségét és lényegét erősíti a kereszt, illetve oltár természetes megvilágításával.

1. Szebik Imre igehirdetésében elmondta, hogy a szentendrei templom falazatába beépült kövek valaha, valahol egyben voltak: tehetetlenül, magányosan, de most célhoz értek. Templommá épültek, felépült a templom, hogy az itt élő evangélikusság megtalálja önmagát és önazonosságát. Isten háza várja az ideérkezőket és a még magányos, elrejtőzködve élő kőszíveket, hiszen magunkban nem tudunk meglenni, egyedül képtelenek vagyunk a boldogságra. Épülni kell a háznak és a léleknek is. Legyen élő kő, élő egyház a szentendrei gyülekezet, hiszen Jézus él!

Harmadjára a templom harangjának a szentelésére került sor, melyet az ünnepi istentiszteleten a gyülekezet akkor hallhatott először. A régi templom 15 kg-os harangja mellé került a Lengyelországban öntött, E-hangolású, 150 kg-os új harang. A torony másik jellegzetessége az épület legmagasabb részén helyet kapó kereszt, ami éjszaka belülről kivilágított. Krisztushoz tartozásunk jele a város legkülönbözőbb pontjaiból is jól látható, s hirdeti: „Jézus valóban feltámadt!”

Az ünnepséget megtisztelte jelenlétével Benczúr László, az Északi Egyházkerület felügyelője és felesége; dr. Győri József, a Budai Egyházmegye felügyelője és felesége; a gyülekezet egykori lelkészei, közöttük a Szentendrén eddig leghosszabb ideig szolgáló id. Szentpéteri Péter; valamint Magassy Sándor és Vati Zsuzsanna, a többi felekezet lelkészei; illetőleg a társadalmi élet szereplői közül Hadházy Sándor országgyűlési képviselő és Miakich Gábor, Szentendre polgármestere, aki a városvezetés jóvoltából az építési terület átadásával lényegében több millió forintos adományhoz juttatta a gyülekezetet.

Az ünnepi istentiszteletet követően a szentendrei gyülekezet felügyelőjének, Milán Gábornak a vezetésével közgyűlésre került sor, melyen az építkezés története és a köszöntések hangoztak el.

A 350 fős gyülekezet az adományok mellett döntően az Országos Egyház 100 millió forintos támogatásából építhette fel az evangélikus lelki élet új központját. A gyülekezeti építkezésért felelős Roza Lutheri Alapítvány az áfa visszaigényléséből nyert 16 millió forintot szintén az építkezés költségeinek fedezésére fordította. Az építkezés kivitelezéséért Ipacs István szentendrei építőmester volt a felelős.

1. Szebik Imre püspök szavait idézve „egy tenyérnyi alapterületen egy hangsúlyos, erőteljes épület áll, ami Isten háza”, ami iránt igen nagy érdeklődést mutatnak a „templomok városában” élők, és ami mostantól fogva igazán az evangélikus lelki élet központja lehet.

Horváth-Hegyi Olivér

Regionális hozzárendelés: Szentendrei Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::