evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Dr. Nagy Gyula Áttört vasfüggöny címmel emlékezik a 20 évvel ezelőtt tartott LVSZ nagygyűlésre (EvÉl, 2004. augusztus 15.). Ehhez az íráshoz szükséges néhány megjegyzést fűzni.

Rosszul emlékezik a szerző, amikor azt írja, hogy „ekkor [mármint az elnökválasztás két fordulója között] érkezett meg váratlanul Nyugat-Németországból a hévizgyörki lelkész nyílt levele”. Ezzel szemben a tény az, hogy a címzettek még a nagygyűlés megkezdése előtt kézhez kapták Dóka Zoltán írását.

A 20 évvel ezelőtti kötelező értelmezés megismétlése az, hogy Dóka Zoltán célja Káldy Zoltán megválasztásának megakadályozása lett volna. Elég csak elolvasni magát a Nyílt levelet (Keresztyén Igazság, 1989/3., 26–31. oldal) vagy a szerzőjével készült interjút (Nem voltam egyedül II., 94–148. oldal), hogyan vall szándékáról ő maga. Feleségének még Németországból küldött levelében úgy ír, hogy jobb lenne, ha Káldyt elnökké választanák, mert akkor – gyakrabban szembesülve a nyugati világ szokásaival, találkozva ott élő emberekkel – talán a belső szorítás enyhítésére kényszerülne.

Szomorú, hogy hiányzik Dr. Nagy Gyula írásából az állásfoglalás, hogy Dóka Zoltánnak – Nyílt levele valóságos tartalmát tekintve – igazat ad-e vagy nem.

Szeretetlennek tartjuk, hogy a cikk írója név nélkül, „a hévizgyörki lelkészként” említi Dóka Zoltánt.

Mi is törte át a vasfüggönyt? Szerintünk nem az LVSZ-nek az állam által hazánkba engedett és ellenőrzött nagygyűlése. Sokkal inkább Dóka Zoltán Nyílt levele ütött rajta egy kis rést, amely az ateista állam szorításában vergődő egyházunk belső életének megterheltségére, és a kötelező diakóniai teológia hamisságára hívta fel a világ evangélikusságának figyelmét.

Isó Dorottya, Ifj. Zászkaliczky Pál

::Nyomtatható változat::