Evangélikusok

Hozzászólás a cikkhez

Évtizednél is hosszabb múltra tekintenek vissza a bajor-magyar kapcsolatok egyházunkban. Az együttműködést több területen igyekeztek egyre szorosabbá tenni. Nem volt (és nincs) ez másképp a női misszió vonatkozásában sem. A közelmúltban például Hildegard Bergdolt lelkésznő látogatott hazánkba bajor asszonyok kicsi, ám annál lelkesebb csapatával.

– Ön 2003 januárja óta a Bajor Evangélikus Egyház Női Munkaágának Stein városában lévő központját vezeti, amely immár hetven éve működik. Ennyi tapasztalattal a hátuk mögött mondhat még újat Önöknek az alig több, mint öt esztendős magyar Női Misszió?

– Ne higgye, hogy nálunk van a bölcsek köve! Igaz ugyan, hogy mi hosszabb múltra tekinthetünk vissza, mint Önök itt, Magyarországon, de mi is jó hasznát vesszük az új ötleteknek és benyomásoknak.

– Tudna erre konkrét példát is mondani?

– Hogyne, méghozzá egy egészen frisset. Amikor a magyar női misszió vezetőjétől, B. Pintér Mártától a „Gyermekeiket egyedül nevelő anyák” konferenciájáról hallottam, tudatosult bennem, milyen fontos probléma a német társadalomban és egyházban az egyedülálló szülők helyzete és gondozása. Úgy érzem, hogy ezen a területen még nagyon sok tennivalónk akad, és az itt látott példa egy lehet a nálunk is megvalósítható lépések közül.

– Mi köti össze a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban június 1. és 4. között – Az egyesülő Európa kereszténysége előtt álló új kihívások címmel – megrendezett konferenciát a női misszióval?

– Találkozásunk során természetesen bibliai témával is foglalkoztunk, kontinensünk első keresztény asszonya, Lídia személyében. Példájából próbáltunk erőt meríteni a magunk számára. Az ő élete nyomán gondolkodhattunk el azon is, hogy a kereszténység nemzetek és országok fölötti, a kontinens örökségének része. Magyarország számunkra azért izgalmas, mert most lépett be az Unióba. Mint akiknek a szülőföldje már jó ideje ennek a közösségnek a tagja, nagyon érdekeltek minket az itt élők tapasztalatai, tervei, reményei éppúgy, mint esetleges félelmeik.

– Az eltérések mellett minden bizonnyal sok hasonlóságot is felfedezett a bajor és magyar résztvevők között. Hiszen, ha más nem, de a hit és az „asszonysors” mindannyiukban közös.

– Egy nő is felelősnek érzi magát a világért, és az egyházért. A véleményformáláshoz, valamint a valóban hatékony és eredményes tevékenységhez nélkülözhetetlen a politikai események és összefüggések ismerete – a nők részéről is.

Ami pedig a vallást és a felekezeteket illeti: a kontinensünkön végbemenő változások kihatással vannak és lesznek az állam és az egyház kapcsolatára, ennek keretében minden bizonnyal az evangélikus női munkaágon belül végzett szolgálatokra is. Éppen ezért a bajor-magyar kapcsolattartást és tapasztalatcserét a továbbiakban is nagyon fontosnak tartjuk.

Gazdag Zsuzsanna

::Nyomtatható változat::