Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2008
- 25
- Testvérek vagyunk
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Testvérek vagyunk
Mikkeli evangélikus püspöke,
Voitto Huotari vezette a finn delegációt.
A finn–magyar kapcsolatok
múltjáról szólva személyes
emlékeit is felidézte, valamint
összegezte a mostani finnugor lelkészkonferenciával
kapcsolatos
véleményét és az e találkozók jövőjére
vonatkozó meglátásait.
Huszonkét esztendővel ezelőtt látogattam
először Magyarországra. Két évtizede
Békéscsabán prédikálhattam, ezért is
nagy öröm és megtiszteltetés számomra,
hogy július 15-én ismét ott hirdethettem
Isten igéjét. Abban az egyházközségben,
amellyel – néhai Táborszky László
esperes-lelkész jóvoltából – 1986-ban
testvér-gyülekezeti kapcsolat jöhetett
létre egyházkerületem és a magyarországi
megyeszékhely között.
Napjainkban negyven finn, illetve
magyar gyülekezet között van ilyen
jellegű kötelék. Szeretetteljes barátságunk
és együttműködésünk természetesen
más tartalommal bírt a szocializmus
éveiben, és mást jelent ma, amikor
az Európai Unió tagjai vagyunk, de
amilyen nélkülözhetetlen volt egykor,
olyannyira az most is. Hazámban
ugyan többségben vannak az evangélikusok,
de Európa egészét tekintve lutheránusként
kisebbségben vagyunk.
A nyelvi rokonság mellett tehát a hit és
a kisebbségi lét is összeköt bennünket
egymással.
Ezért is különösen kedvesek számomra
a négyévente megrendezett finnugor lelkészkonferenciák,
amelyek fontossága a
személyes találkozásokban rejlik: közelebbről
megismerhetjük egymás szülőföldjét,
kegyességi gyakorlatát, örömeit,
nehézségeit. Ezt a célt szolgálták a tanácskozás
után a finn delegáció tagjai által magyar
gyülekezetekben tett látogatások is;
segítettek bennünket abban, hogy megismerhessük
magyar testvéreink erősségeit
és esetleges gyengeségeit, ezáltal saját magunkat
is, így tanulva egymástól. Erre
szükség is van, hiszen a világ állandóan
változik, és bár különbözőek vagyunk,
számos lényeges kérdés mind a finn, mind
a magyar egyházban azonos. Például
hogy miként szólítsuk meg úgy a mai fiatalokat,
hogy az ő számukra is érthetővé
váljék közös „anyanyelvünk”, a hit.
::Nyomtatható változat::
|