Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Sa­já­tos hely­zet­ben és ide­á­lis kör­nye­zet­ben ke­rült sor az Eu­ró­pai Pro­tes­táns Ma­gyar Sza­bad­egye­tem (EPMSZ) negy­ven­éves fenn­ál­lá­sát ün­nep­lő ju­bi­le­u­mi kon­fe­ren­ci­á­ra. A sa­já­tos hely­ze­tet a két­szer húsz év je­len­tet­te. 1969–89, az el­ső húsz esz­ten­dő a rend­szer­vál­to­zás előt­ti idő­szak, míg az 1989 és 2009 kö­zöt­ti pe­ri­ó­dus a rend­szer­vál­to­zás utá­ni szakasz. Per­sze volt, aki ra­di­ká­li­sab­ban fo­gal­ma­zott. Ken­de Pé­ter po­li­to­ló­gus az EPMSZ és a Kár­pát-me­den­cei ma­gyar­ság rend­szer­vál­to­zás előt­ti és utá­ni kap­cso­la­tát tár­gya­ló ke­rek­asz­tal-meg­be­szé­lé­sen hang­sú­lyoz­ta, hogy a rend­szer­vál­to­zás nem egy­ér­tel­mű fo­ga­lom, he­lye­sebb a kom­mu­niz­mus bu­ká­sa előt­ti és utá­ni év­ti­ze­dek­ről szól­ni. Hoz­zá­tet­te: jel­lem­ző, hogy töb­ben, akik an­nak ide­jén do­rom­bo­ló macs­ka­ként si­mul­tak a dik­ta­tú­rá­hoz, utó­lag bá­tor orosz­lán­ként kí­ván­ják lát­tat­ni ma­gu­kat. Ezen a ke­rek­asz­tal­vi­tán – me­lyen je­len be­szá­mo­ló író­ja is részt vett – Jó­zsa Lász­ló, a szer­bi­ai Ma­gyar Nem­ze­ti Ta­nács el­nö­ke volt a mo­de­rá­tor és Ken­de Pé­ter (Pá­rizs–Bu­da­pest) mel­lett Ká­nyá­di And­rás (Er­dély–Pá­rizs) iro­dal­már a vi­ta­part­ner.

A sza­bad­egye­tem és az anya­or­szág kap­cso­la­tát ele­mez­ve va­ló­já­ban négy­szer tíz esz­ten­dő­ről is szá­mot ad­ha­tunk. Az el­ső tíz év az EME­IK, az Eu­ró­pai Ma­gyar Evan­gé­li­u­mi If­jú­sá­gi Kon­fe­ren­cia ta­la­ján a kö­zép­kor­osz­tály­ba ér­ke­zet­tek – Tóth Já­nos jo­gász, az el­ső el­nök, Bal­la Bá­lint szo­cio­ló­gus, Szép­fa­lu­si Ist­ván lel­kész – ál­tal meg­ala­pí­tott sza­bad­egye­tem meg­erő­sö­dé­sé­nek az idő­sza­ka. To­váb­bi, a kez­de­tek­től fog­va hosszú ide­ig meg­ha­tá­ro­zó sze­mé­lyi­sé­gek: Bár­czay Gyu­la, Ko­vács An­dor, Szöl­lő­sy Pál, Szöl­lő­sy Ár­pád.

El­ső­sor­ban Szöl­lő­sy ­Ár­pád és Szép­fa­lu­si Ist­ván ne­vé­hez köt­he­tő az el­ső év­ti­zed vé­gén, 1977–78-ban meg­kez­dett, nagy si­ke­rű könyv­ki­adói te­vé­keny­ség. Mintegy het­ven könyv ki­adá­sá­val a sza­bad­egye­tem a nyu­ga­ti ma­gyar­ság ta­lán leg­je­len­tő­sebb ki­adó­ja lett. Töb­bek kö­zött a Bi­bó-élet­mű, az Or­dass-köny­vek ki­adá­sa fém­jel­zi ezt. So­kan ezt tart­ják a Sza­bad­egye­tem leg­si­ke­re­sebb, leg­in­kább ma­ra­dan­dó ér­té­ké­nek. Sze­rin­tük Nyu­gat-Eu­ró­pát meg­ha­la­dó­an az anya­or­szág­ban és az utód­ál­la­mok ma­gyar­sá­ga szá­má­ra is a könyv­ki­adás és az ép­pen­ség­gel nem egy­sze­rű ter­jesz­tés köz­ve­tí­tet­te a leg­több ér­té­ket. Ez a mun­ka most vé­get ért. A ter­vek sze­rint a jö­vő­ben év­köny­ve­ket je­len­tet meg a sza­bad­egye­tem, az el­ső kö­tet – 2008–2009 – ép­pen az idei aka­dé­mi­ai na­po­kon került kézbe.

Az el­ső év­ti­zed vé­gét, a má­so­dik kez­de­tét je­len­tet­te az 1979. évi, Mö­nich­kirchen­ben (Auszt­ria) tar­tott kon­fe­ren­cia, me­lyen meg­tör­tént a front­át­tö­rés: elő­ször ve­het­tek részt je­len­tős mér­ték­ben ma­gyar­or­szá­gi elő­adók. Ke­resz­tury De­zső, il­let­ve há­rom nép­raj­zos tar­tott elő­adást. Nagy él­mény volt a Her­der-dí­jat ak­kor át­ve­vő Sü­tő And­rás rész­vé­te­le az aka­dé­mi­ai na­po­kon (a díj oda­íté­lé­sé­ben je­len­tős volt a sza­bad­egye­tem lob­bi­já­nak sze­re­pe). Csil­lag a mág­lyán cí­mű drá­má­ját Szép­fa­lu­si­né Wan­ner Már­ta for­dí­tot­ta né­met­re. A kon­fe­ren­cia per­sze ma­gya­rul vi­tat­ta meg a szer­ző je­len­lé­té­ben, a sza­bad­egye­tem szel­le­mi­sé­gét meg­ha­tá­ro­zó Cs. Sza­bó Lász­ló ve­ze­té­sé­vel.

Őrá és a má­sik iro­dal­már ala­pí­tó atyá­ra, Sza­bó Zol­tán­ra is em­lé­ke­zett az idei kon­fe­ren­cia. Cs. Sza­bó­ról Kán­tor La­jos író, irodalomtörténész és Gö­röm­bei And­rás iro­da­lom­tör­té­nész be­szél­ge­tett, míg a Sza­bó Zol­tán mun­kás­sá­gát fel­idé­ző be­szél­ge­tést öz­ve­gye, Sza­bó Zsu­zsa ve­zet­te.

1979–89 kö­zött rend­sze­res­sé vált az anya­or­szá­gi elő­adók rész­vé­te­le az aka­dé­mi­ai na­po­kon, köz­vet­le­nül ér­vé­nye­sült a köl­csön­ha­tás, a nyu­ga­ti­ak ki­su­gár­zá­sa a ha­zai szel­le­mi élet­re és a ma­gyar kul­tú­ra friss ér­té­ke­i­nek meg­je­le­né­se az emig­rá­ci­ó­ban. A ha­tal­mas ér­dek­lő­dés­sel – kö­rül­be­lül há­rom­száz részt­ve­vővel – zajlott 1989-es fel­ső­őri (Auszt­ria) kon­fe­ren­ci­át jog­gal tart­ják szá­mon a rend­szer­vál­to­zás köz­vet­len előz­mé­nyei kö­zött.

A har­ma­dik év­ti­zed (1989–1999) aka­dé­mi­ai nap­ja­i­nak több­sé­gé­re már az anya­or­szág­ban és Er­dély­ben ke­rült sor, köz­ben zaj­lott a vi­ta a ho­gyan to­vább­ról. Ez a pe­ri­ó­dus az 1999-es, Tor­re Pel­li­ce-i (Olasz­or­szág) kon­fe­ren­ci­á­val zá­rult, mely­nek fő té­má­ja a ha­za­té­rés volt. A sza­bad­egye­tem vá­la­sza, hogy meg­ma­rad a bá­ze­li szék­he­lyű anya­egye­sü­let, de kez­de­mé­nye­zik az utód­ál­la­mok­ban az ön­ál­ló jo­gi sze­mé­lyi­ség­gel bí­ró fi­ók­egye­sü­le­tek lét­re­jöt­tét. E tö­rek­vés je­gyé­ben ala­kult meg a ki­lenc­ve­nes évek­ben a ma­gyar­or­szá­gi egye­sü­let.

Így hát a 2009-ben zá­rult ne­gye­dik év­ti­zed a pa­ra­dig­ma­vál­tás, az új épít­ke­zés, a meg­erő­sö­dés idő­sza­ka. Fáj­dal­mas vesz­te­ség az ala­pí­tó atyák meg­fo­gyat­ko­zá­sa, de mű­kö­dik a sza­bad­egye­tem er­dé­lyi, dél­vi­dé­ki, fel­vi­dé­ki és kár­pát­al­jai kö­re. A mostani kon­­fe­ren­ci­án va­la­mennyi­en be­szá­mol­tak mun­ká­juk­ról.

A zá­ró­na­pon tar­tott ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­tés Mi a jö­vő­je egy füg­get­len ma­gyar pro­tes­táns szel­le­mi mű­hely­nek? cím­mel, vál­lal­va a gon­do­kat – a nem­ze­dék­vál­tás kín­jai, az anya­or­szág meg­osz­tott­sá­ga – po­zi­tív vá­laszt adott a kér­dés­re. Szük­ség van to­vább­ra is a sza­bad­egye­tem ál­tal kép­vi­selt nyi­tott, be­fo­ga­dó, öku­me­ni­kus pro­tes­táns szel­le­mi­ség­re. A szi­lárd iden­ti­tás nem zár­ja ki, sőt igény­li a dia­ló­gust a más né­ze­te­ket val­lók­kal.

A jö­vőt il­le­tő po­zi­tív vá­laszt fe­jez­te ki, hogy száz­ki­lenc­ven részt­ve­vő­je volt a ju­bi­le­u­mi kon­fe­ren­ci­á­nak. To­vább­ra is Var­ga Pál (Di­e­ten­heim) re­for­má­tus lel­kész az EPMSZ el­nö­ke.

Tóth Já­nos-em­lék­elő­adás­nak is mi­nő­sít­he­tő volt Kar­dos Gá­bor pro­fesszor, nem­zet­kö­zi jo­gász elő­adá­sa és Maj­té­nyi Ba­lázs nem­zet­kö­zi jo­gász kor­re­fe­rá­tu­ma, me­lyek Az em­be­ri és a ki­sebb­sé­gi jo­gok hely­ze­te Eu­ró­pá­ban cí­met vi­sel­ték. Meg­ért­het­tük a per­ma­nens tö­rek­vé­se­ket a ki­sebb­sé­gek ér­de­ké­ben, de azt is, hogy hosszú az út az el­fo­ga­dá­sig.

Ugyan­csak az em­lé­ke­zés je­gyé­ben sze­re­pelt a prog­ram­ban a sza­bad­egye­tem gon­dol­ko­dá­sát teo­ló­gi­ai ol­dal­ról meg­ha­tá­ro­zó sze­mé­lyi­sé­gek – Bár­czay Gyu­la, Vá­lyi Nagy Er­vin, Zsin­dely End­re és Vaj­ta Vil­mos – mun­kás­sá­gá­nak a mél­ta­tá­sa. A fel­kért re­for­má­tus teo­ló­gus elő­adók, hi­vat­koz­va a re­for­má­tus egy­ház­ban a kö­zel­múlt­ban ki­rob­bant és ért­he­tő­en még fel nem dol­go­zott ügy­nök­vi­tá­ra, le­mond­ták a rész­vé­telt. Ezért Szöl­lő­sy Pál em­lé­ke­zett meg rö­vi­den, nem teo­ló­gi­ai elő­adás­ban, Bár­czay Gyu­la, Vá­lyi Nagy Er­vin és Zsin­dely End­re te­vé­keny­sé­gé­ről.

Az evan­gé­li­kus Vaj­ta Vil­mos kor­sza­kos, el­is­mert mun­ká­já­ról – egy idő­ben a sza­bad­egye­tem ta­nács­adó lel­ké­sze is volt – Reuss And­rás teo­ló­gus­pro­fesszor tar­tott igen ked­ve­ző vissz­han­got ki­vál­tó elő­adást.

Ki­eme­len­dő még Göd­ri Zsolt lel­kész, pszi­cho­ló­gus Val­lá­sok egy­más mel­lett a glo­ba­li­zá­ló­dó vi­lág­ban cí­met vi­se­lő, szí­nes, szel­le­mes, elő­adá­sa. Fo­lyik a harc a val­lá­si pi­a­con a lel­ke­kért. Po­zi­tív tren­dek, ezo­te­ri­ka, ate­iz­mus egy­aránt je­len van­nak – fej­tet­te ki az elő­adó.

Kez­det­től fog­va éri olyan kri­ti­ka a sza­bad­egye­te­met, hogy nem kap elég tar­tal­mat a ne­vé­ben sze­rep­lő pro­tes­táns fo­ga­lom. A va­ló­ság­ban min­dig meg­ha­tá­ro­zó volt a spi­ri­tu­a­li­tás. Idén kü­lö­nö­sen ma­gas szín­vo­na­lat kép­vi­selt a Ku­ti Jó­zsef szo­mó­di re­for­má­tus lel­kész ál­tal ki­dol­go­zott, ko­or­di­nált öku­me­ni­kus spi­ri­tu­á­lis prog­ram. A reg­ge­li áhí­ta­to­kat Mik­ló­si-Vá­ri Ka­ta­lin uni­tá­ri­us lel­kész, Raj Ta­más fő­rab­bi, Do­náth Lász­ló és Soly­már Mó­ni­ka evan­gé­li­kus, il­let­ve Kar­vansz­ky Mó­ni­ka re­for­má­tus lel­ké­sz tar­tot­ta. A zá­ró, há­la­adó öku­me­ni­kus is­ten­tisz­te­le­ten Kiss Ul­rich, a Szent Ig­nác Je­zsu­i­ta Szak­kol­lé­gi­um rek­to­ra és Vá­lyi-Nagy Ágnes re­for­má­tus lel­kész pré­di­kált, litur­gi­á­val szol­gált Ben­kő Zon­da Tímea evan­gé­li­kus lel­kész.

Az evan­gé­li­kus hoz­zá­já­ru­lást a kon­fe­ren­ci­á­hoz, az em­lí­tet­te­ken kí­vül, igen ma­ra­dan­dó­an Gryl­lus Dá­ni­el és Vil­mos kép­vi­sel­ték, akik az iro­dal­mi es­ten, a reg­ge­li áhí­ta­to­kon és az öku­me­ni­kus is­ten­tisz­te­le­ten is szol­gál­tak. Kü­lön öröm volt, hogy a Gryl­lus szü­lők a ju­bi­le­u­mi kon­fe­ren­cia dísz­ven­dé­ge­i­nek so­rá­ban le­het­tek je­len.

Az es­tén­kén­ti kul­tu­rá­lis prog­ra­mok kö­zül ki­eme­len­dő a Mu­zsi­kás együt­tes ez­út­tal is nagy él­ményt nyúj­tó hang­ver­se­nye, Hu­szár­ik Zol­tán és Sá­ra Sán­dor Szind­bád cí­mű film­je és a Kolc­zo­nay Ka­ta­lin ál­tal ve­ze­tett – már em­lí­tett – iro­dal­mi est, me­lyen Ká­nyá­di Sán­dor, Lász­ló­ffy Ala­dár, Gö­mö­ri György, Sár­kö­zi Má­tyás és Do­ma­hidy Mik­lós mun­ká­i­ból kap­tak íze­lí­tőt a részt­ve­vők.

A ter­vek sze­rint 2010-ben Nyír­egy­há­za-Sós­tó ad­na ott­hont az aka­dé­mi­ai na­pok­nak, La­borczi Gé­za evan­gé­li­kus lel­ki­pász­tor se­gít­sé­gé­vel, 2011-ben pe­dig re­mény­ség sze­rint sor ke­rül­het­ne a ha­to­dik öku­me­ni­kus kon­fe­ren­ci­á­ra.

A be­ve­ze­tő­ben em­lí­tett ide­á­lis hely­színt az auszt­ri­ai St. Ge­or­gen­ben ezer év­vel ez­előtt ala­pí­tott, nap­ja­ink­ban négy­csil­la­gos szál­lo­dá­vá át­ala­kí­tott ko­los­tor je­len­tet­te. 1972-ben már ren­de­zett itt kon­fe­ren­ci­át az EPMSZ. Ek­kor ne­vez­te el Sza­bó Zol­tán Szent­györgy­hely­nek a gyö­nyö­rű kör­nye­zet­ben fek­vő kis­te­le­pü­lést. Jó volt itt ünnepelni.

Frenkl Ró­bert

::Nyomtatható változat::