Keresztutak

Egy­ház és Eu­ró­pa

Hozzászólás a cikkhez

Az el­múlt na­pok­ban ke­rült az Eu­ró­pai Unió na­pi­rend­jé­re a tag­or­szá­gok és a kon­ti­nens szo­ci­á­lis kér­dé­se­i­nek hosszú so­ra. Ezt meg­elő­ző­en áp­ri­lis vé­gén az Eu­ró­pai Par­la­ment­ben tar­tot­ták azt a kon­fe­ren­ci­át, amely az Eu­ró­pai Unió gaz­da­ság- és szo­ci­ál­po­li­ti­ká­já­val fog­lal­ko­zott. Ez utób­bi ta­nács­ko­zás­nak társ­szer­ve­ző­je volt az Eu­ró­pai Egy­há­zak Kon­fe­ren­ci­á­já­nak Egy­ház és Tár­sa­da­lom Bi­zott­sá­ga. Az elő­adók kö­zött volt Per­venc­he Be­rès, az Eu­ró­pai Par­la­ment Gaz­da­sá­gi és Mo­ne­tá­ris Bi­zott­sá­gá­nak el­nö­ke és Gün­ter Ver­he­u­gen, az Eu­ró­pai Bi­zott­ság­nak – vagy­is az Eu­ró­pai Unió kor­má­nyá­nak – al­el­nö­ke. Mind­két ta­lál­ko­zás­nak köz­vet­len mo­ti­vá­ci­ó­ja a je­len­le­gi pénz­ügyi és gaz­da­sá­gi vál­ság, amely nyil­ván nem ke­rü­li el az egy­há­za­kat sem.

Az egy­há­zak­ra is hat – tag­ja­i­kon, tá­mo­ga­tó­i­kon, ke­resz­tül köz­vet­ve, vál­lal­ko­zá­sa­i­kon és ki­adá­sa­i­kon ke­resz­tül köz­vet­le­nül – a vál­ság, és az egy­há­zak is szen­ved­nek at­tól a ki­hí­vás­tól, hogy ép­pen ak­kor van a leg­na­gyobb szük­ség szo­ci­á­lis se­gít­ség­nyúj­tá­suk­ra, ami­kor ők ma­guk is ne­héz gaz­da­sá­gi-pénz­ügyi hely­zet­be ke­rül­tek.

A je­len­le­gi vál­ság bár egy­aránt, de nem egy­for­mán érin­ti Eu­ró­pa és a vi­lág la­kos­sá­gát. Nem mind­egy, hogy va­la­ki­nek el­vi­sel­he­tő gaz­da­sá­gi pro­fit­csök­ke­né­sei van­nak, vagy a pusz­ta lé­te ke­rül ve­szély­be. Az Eu­ró­pai Egy­há­zak Kon­fe­ren­ci­á­ja már az el­múlt ősszel ag­go­dal­mát fe­jez­te ki ami­att, hogy „az em­be­rek mil­li­ói már a vál­sá­got meg­elő­ző­en szen­ved­tek a gaz­da­sá­gi ne­héz­sé­gek mi­att. Mint az Eu­ró­pai Egy­há­zak Kon­fe­ren­ci­á­ja sür­get­jük a kor­má­nyo­kat, hogy gon­dos­kod­ja­nak azok­ról az ál­lam­pol­gá­ra­ik­ról, akik kü­lö­nö­sen is se­bez­he­tő­ek, és ez­zel tö­re­ked­je­nek az igaz­sá­gos­ság fenn­tar­tá­sá­ra” – szól a fel­hí­vás.

Az Eu­ró­pai Par­la­ment­ben tar­tott kon­fe­ren­cia azt ku­tat­ta, ho­gyan le­het az eu­ró­pai em­be­re­ket meg­vé­del­mez­ni a pénz­ügyi és gaz­da­sá­gi vál­ság tra­gi­kus ha­tá­sa­i­tól. Meg­vizs­gál­ták, ho­gyan le­het­sé­ges a lissza­bo­ni stra­té­gia (az Eu­ró­pa Unió mun­ka­he­lyek­kel és gaz­da­sá­gi nö­ve­ke­dés­sel fog­lal­ko­zó stra­té­gi­á­ja) szo­ci­á­lis vo­nat­ko­zá­sa­it meg­erő­sí­te­ni.

Az eu­ró­pai nem­ze­tek je­len­le­gi gaz­da­sá­gi ál­la­po­ta nyil­ván ré­geb­bi és glo­bá­lis össze­füg­gé­sű gyö­ke­rek­ből is táp­lál­ko­zik. Ezt a ré­gi és szé­le­sebb össze­füg­gést ne­vez­zük az egy­sze­rű­ség ked­vé­ért glo­ba­li­zá­ci­ó­nak, amely­re hol a tyúk, hol a to­jás sze­rep il­lik, s amely­nek a je­len­té­se olyan komp­li­kált össze­füg­gés-há­ló­zat – a ma­ga po­zi­tív és ne­ga­tív szá­la­i­val –, hogy ki­bo­go­zá­sá­ra nem vál­lal­ko­zunk.

Ugyan­ak­kor nem fe­led­het­jük, hogy az in­for­má­ció­to­váb­bí­tás, a kom­mu­ni­ká­ció és a szál­lít­má­nyo­zás te­rén be­kö­vet­ke­zett tech­ni­kai fej­lő­dés ál­tal le­he­tő­vé vált komp­li­kált va­ló­ság – amely­ben min­den min­den­nel nem­csak egy­sze­rű­en össze­függ, ha­nem min­den min­den más szá­má­ra sú­lyos kö­vet­kez­mé­nyek­kel jár – ép­pen annyi­ra for­rá­sa le­het a gaz­da­sá­gi fel­len­dü­lés­nek és szo­li­da­ri­tás­nak, mint a ki­zsák­má­nyo­lás­nak és el­sze­gé­nye­dés­nek, sőt ter­mé­sze­ti, tár­sa­dal­mi kin­csek, nem­ze­tek, ré­gi­ók és egész kul­tú­rák pusz­tu­lá­sá­nak.

A glo­ba­li­zá­ció ál­tal fel­is­mert vagy ép­pen oko­zott je­len­sé­gek okán vált szak­mai kulcs­kér­dés­sé az úgy­ne­ve­zett fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés. E fo­ga­lom ke­re­té­ben szak­em­be­rek gaz­da­sá­gi, kör­nye­ze­ti és tár­sa­dal­mi össze­füg­gés­ben vizs­gál­ják a vi­lá­gun­kat jel­lem­ző fo­lya­ma­to­kat. Az Eu­ró­pai Egy­há­zak Kon­fe­ren­ci­á­já­nak Egy­ház és Tár­sa­da­lom Bi­zott­sá­ga a fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés­sel, te­hát a vi­lág­je­len­sé­gek komp­lex vizs­gá­la­tá­val fog­lal­ko­zó kon­fe­ren­ci­ák – Rio de Ja­nei­ro (1992), Jo­han­nes­burg (2002) – is­me­re­té­ben azok mun­ká­já­hoz a kö­vet­ke­ző cí­mű dol­go­zat­tal já­rult hoz­zá: Fenn­tart­ha­tó fej­lő­dés és az Eu­ró­pai Unió – Új stra­té­gi­ák és új élet­stí­lu­sok szük­sé­ges­sé­ge.

Az eu­ró­pai egy­há­zi szer­ve­zet e té­ren szo­ro­san együtt­mű­kö­dik az öku­me­ni­kus és fe­le­ke­ze­ti vi­lág­szer­ve­ze­tek­kel, te­hát az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csá­val, a Re­for­má­tus Vi­lág­szö­vet­ség­gel és a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség­gel. A 2001. évi ta­nács­ko­zás­nak Bu­da­pest adott ott­hont.

A ta­nács­ko­zá­sok nyi­lat­ko­za­tai sür­ge­tik, hogy a glo­bá­li­san je­lent­ke­ző ki­hí­vá­sok­ra, te­hát a gaz­da­sá­gi, a pénz­ügyi, az öko­ló­gi­ai vál­ság­ra, az igaz­ság­ta­lan­sá­gok ré­gi és új for­má­i­ra kö­zö­sen kell ref­lek­tál­ni min­de­nek­előtt az­zal, hogy a glo­ba­li­zá­ció ál­do­za­ta­i­nak a szó­szó­ló­i­vá kell len­ni­ük. A he­lyi gyü­le­ke­ze­tek­ben élő egy­ház egye­te­mes­sé­ge, öku­me­ni­ci­tá­sa, ka­to­li­ci­tá­sa ily mó­don is hi­va­tott szol­gál­ni a vi­lág és az em­be­ri­ség lét­biz­ton­sá­gát glo­bá­li­san és lo­ká­li­san egy­aránt.

Mind a tár­sa­dal­mi igaz­sá­gos­ság, mind pe­dig a lét­biz­ton­ság te­rén or­dí­tó kü­lönb­sé­gek és sú­lyos hi­á­nyos­sá­gok mu­tat­koz­nak. Fény­űzés, bő­ség és le­he­tő­ség kí­nál­ta­tik az egyik em­ber szá­má­ra, s nél­kü­lö­zés, nincs­te­len­ség és le­he­tet­len­ség ma­rad a má­sik­nak. A gaz­da­gok és sze­gé­nyek, az esé­lye­sek és esély­te­le­nek cso­port­jai ha­zánk­ban is egy­re éle­seb­ben el­kü­lö­nül­nek. Ezt nem hagy­hat­ják az egy­há­zak szó és tett nél­kül.

Egyet­ér­tés van ab­ban, hogy az egy­há­zak­nak – a gyü­le­ke­ze­tek­től kezd­ve az or­szá­gos, kon­ti­nen­tá­lis és glo­bá­lis szer­ve­ze­te­kig – min­dent meg kell ten­ni­ük azért, hogy a kü­lö­nös ne­héz­sé­gek­kel küz­dő tár­sa­dal­mi cso­por­tok tag­jai, te­hát a sze­gé­nyek, a mun­ka­nél­kü­li­ek, a fo­gya­té­ko­sok, a po­li­ti­kai és gaz­da­sá­gi me­ne­kül­tek is lét­biz­ton­ság­ban él­je­nek.

Mi­nél na­gyobb a vál­ság, az ín­ség és a ki­ve­tett­ség, an­nál in­kább meg­szó­lít ben­nün­ket Jé­zus sza­va: „Mert éhez­tem, és en­nem ad­ta­tok, szom­jaz­tam, és in­nom ad­ta­tok, jö­ve­vény vol­tam, és be­fo­gad­ta­tok, me­zí­te­len vol­tam, és fel­ru­ház­ta­tok, be­teg vol­tam, és meg­lá­to­gat­ta­tok, bör­tön­ben vol­tam, és el­jöt­te­tek hoz­zám. (…) Bi­zony, mon­dom nék­tek, ami­kor meg­tet­té­tek eze­ket akár­csak eggyel is a leg­ki­sebb atyám­fi­ai kö­zül, ve­lem tet­té­tek meg.” (Mt 25,35–40)

Dr. Bó­na Zol­tán

::Nyomtatható változat::