Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Jé­zus a fen­ti kér­dést tet­te fel an­nak a bé­ná­nak, aki har­minc­nyolc éve szen­ve­dett be­teg­sé­ge mi­att (Jn 5,5). Fu­ra kér­dés. Na­ná, hogy akar! Ennyi év után!

Hi­szen ki ne akar­na új­ra egész­sé­ges len­ni?

Ki ne vágy­na ar­ra, hogy ne szo­rul­jon rá töb­bé má­sok se­gít­sé­gé­re?

Ki ne sze­ret­ne sza­ba­dul­ni a fáj­da­lom­tól, re­mény­te­len­ség­től?

Ki ne ál­mod­na re­mény­tel­jes jö­vő­ről?

Ki ne örül­ne an­nak, ha ér­té­kes­sé vál­na az éle­te?

Ki ne…?

A bé­na a vár­ha­tó he­ves bó­lo­ga­tás he­lyett in­kább só­hajt egyet: nincs em­be­rem, aki se­gí­te­ne ak­kor, ami­kor cso­da tör­tén­het­ne ve­lem.

Ti­pi­kus. El­dön­ten­dő kér­dés­re a vá­lasz: mel­lé­be­szé­lés a ha­tá­ro­zott igen vagy nem he­lyett.

Az én ba­jom­ra nin­csen gyógy­mód!

Én már túl mély­re ke­rül­tem!

Ne­kem nem akar az Is­ten se­gí­te­ni!

Ne a lel­kem­mel fog­lal­koz­za­nak, a tes­tem be­teg!

Ha­rag­szom min­den­ki­re, aki bol­dog és elé­ge­dett!

Ne akar­ja már ne­kem sen­ki meg­mon­da­ni, mit kel­le­ne gon­dol­nom!

Azért ez…

Akarsz-e meg­gyó­gyul­ni?

Mi­ért kell ezt meg­kér­dez­ni, ami­kor nyil­ván­va­ló, hogy a gyó­gyu­lás­ra vá­gyik a be­teg?

Azért, mert nem biz­tos, hogy tény­leg meg akar gyó­gyul­ni!

Nem biz­tos, hogy nem fe­lej­tet­te ben­ne ma­gát túl­sá­go­san az ön­saj­ná­lat­ban!

Nem biz­tos, hogy haj­lan­dó vál­toz­ni!

Nem biz­tos, hogy ké­pes ar­ra, hogy át­ér­té­kel­je az éle­tét!

Nem biz­tos, hogy ha az adott gond­ja meg­ol­dód­na, ak­kor bol­dog és há­lás len­ne!

Nem biz­tos…

Aki­nek a tes­te be­teg, sok min­den­re ké­pes: sza­lad egyik or­vos­tól a má­si­kig. És ez így van rend­jén. De aki­nek a lel­ke szen­ved, sok­szor ne­he­zen moz­dul. Ta­lán azért, mert azt vár­ja, hogy moz­dul­jon már vég­re az Is­ten az ő ér­de­ké­ben, vagy azért, mert fel­mér­te: ha Is­ten lép, ak­kor ott gyö­ke­re­sen meg­vál­to­zik min­den.

Akarsz-e meg­gyó­gyul­ni? Haj­lan­dó vagy-e Is­ten­nek nem­csak a ba­jo­dat oda­ad­ni, ha­nem bár­mit, amit eset­leg még kér? Koc­káz­ta­tod-e, hogy ő olyan­ná for­mál, ami­lyen­né ma­gad­tól so­ha­se vál­nál? En­ge­ded-e, hogy min­den­be be­le­szól­jon?

Igen vagy nem?

Kár mel­lé­be­szél­ni, még ak­kor is, ha tör­té­ne­te­sen a har­minc­nyolc éve be­teg em­ber fö­lött így is el­hang­zott a gyó­gyí­tó jé­zu­si szó…

Hu­lej Eni­kő

::Nyomtatható változat::