A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Fe­le­lős szám­ve­tés­re gyűl­tek össze szep­tem­ber 12-én, szom­ba­ton a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház gyü­le­ke­ze­te­i­nek pres­bi­té­ri­u­ma­it kép­vi­se­lő kül­döt­tek a pest­szent­im­rei Sport­kas­tély­ban. Egy­há­zunk vi­lá­gi tiszt­ség­vi­se­lői kö­zül mint­egy ezer­öt­szá­zan vet­tek részt az evan­gé­li­kus pres­bi­te­rek or­szá­gos ta­lál­ko­zó­ján (EPOT), amely­hez ha­son­ló nagy­sza­bá­sú együtt­lét­re mind­ed­dig nem volt pél­da fe­le­ke­ze­tünk ha­zai tör­té­ne­té­ben.

Nyi­tó­áhí­ta­tá­ban Gáncs Pé­ter, a Dé­li Egy­ház­ke­rü­let püs­pö­ke a ta­lál­ko­zó mot­tó­já­ról – „Is­ten mun­ka­tár­sai va­gyunk” (1Kor 3,9) – be­szélt. Mint mond­ta, in­do­kolt, hogy a hat­éves pres­bi­te­ri cik­lus fél­ide­jé­ben vissza­te­kint­sünk a meg­tett út­ra, más­részt – a sport­ha­son­lat­nál ma­rad­va – fi­gyel­jünk az Edző­re, aki „tak­ti­kai ta­ná­csok­kal” lát el ben­nün­ket a hát­ra­le­vő idő­re. (Mind­er­ről Gáncs Pé­ter je­len lap­szá­munk Ég­tá­jo­ló ro­va­tá­ban is ki­fej­ti gon­do­la­ta­it. – A szerk.)

Han­go­ló­dás

A re­giszt­rá­ci­ó­ra vá­ra­ko­zó­kat a Sport­kas­tély be­já­ra­tá­nál a XVI­II. ke­rü­let Doh­ná­nyi Er­nő ne­vét vi­se­lő ze­ne­is­ko­lá­já­nak if­jú­sá­gi fú­vós­ze­ne­ka­ra szó­ra­koz­tat­ta han­gu­la­tos tér­ze­né­vel, míg oda­bent a csar­nok­ban az evan­gé­li­kus réz­fú­vósegyüttes „han­golt” az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem (EHE) Egy­ház­ze­nei Tan­szé­kén is ok­ta­tó Jo­hann Gyu­la csö­mö­ri lel­kész di­ri­gá­lá­sá­val.

Fú­vó­sa­ink az egész nap fo­lya­mán szol­gál­tak ze­nei alá­fes­tés­sel, több­nyi­re az Evan­gé­li­kus Kán­tor­kép­ző In­té­zet igaz­ga­tó­ja, Ben­ce Gá­bor ve­zé­nyel­te kö­zös ének­lé­sek­hez.

Az or­szág mint­egy há­rom­száz te­le­pü­lé­sé­ről ér­ke­zők már a ta­lál­ko­zó hely­szí­né­hez kö­ze­lít­ve meg­ta­pasz­tal­hat­ták a há­zi­gaz­da pest­szent­lő­rin­ci–pest­szent­im­rei gyü­le­ke­zet ön­kén­te­se­i­nek min­den­re ki­ter­je­dő fi­gyel­mes­sé­gét, hi­szen az au­tó­so­kat jól lát­ha­tó pla­ká­tok na­vi­gál­ták a mo­dern, majd min­den szem­pont­ból ide­á­lis fel­té­te­le­ket biz­to­sí­tó lé­te­sít­mény­hez.

Ká­kay Ist­ván De­zső, a Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház (MEE) Or­szá­gos Iro­dá­já­nak igaz­ga­tó­ja ma­ga is a ven­dég­lá­tó gyü­le­ke­zet pres­bi­te­re­ként kö­szön­töt­te az egy­be­gyűl­te­ket, és lát­ta el mint­egy hét órán át a ko­ránt­sem csu­pán a pó­di­um­ra lé­pők fel- és le­kon­fe­rá­lá­sá­ban ki­me­rü­lő „szín­pad­mes­te­ri” fel­ada­to­kat. Igaz, Győ­ri Gá­bor es­pe­res és he­lyi lel­kész­tár­sai ve­ze­té­sé­vel nagy­sze­rű csa­pat se­gí­tet­te a ta­lál­ko­zó za­var­ta­lan le­bo­nyo­lí­tá­sát. A na­rancs­sár­ga pó­lót vi­se­lő ren­de­zők­nek egye­dül ta­lán a két nagy­mé­re­tű vá­szon­ra ve­tí­tett ál­ló- és moz­gó­ké­pek ér­vé­nye­sü­lé­sét le­he­tő­vé té­vő op­ti­má­lis fény­vi­szo­nyo­kat nem si­ke­rült „be­ál­lí­ta­ni­uk” az üveg­te­tő­vel is büsz­kél­ke­dő sport­csar­nok­ban…

A ta­lál­ko­zót és részt­ve­vő­it kö­szön­töt­te dr. Mes­ter Lász­ló, a ke­rü­let pol­gár­mes­te­re, va­la­mint Ná­ná­si Jó­zsef, a pest­szent­lő­rin­ci anya­gyü­le­ke­zet, il­let­ve Sza­bó Jó­zsef, a pest­szent­im­rei le­ány­gyü­le­ke­zet fel­ügye­lő­je is.

A már em­lí­tett püs­pö­ki nyi­tó­áhí­tat nem csak tar­tal­má­ban volt szo­kat­la­nul pro­vo­ka­tív; Gáncs Pé­ter azon­nal el­dön­ten­dő kér­dé­se­ket in­té­zett a pres­bi­te­ri kö­zös­ség­hez, mely­nek tag­jai a re­giszt­rá­lás­kor kéz­hez ka­pott – na­rancs­sár­ga elő­lap­pal és kék hát­lap­pal nyo­mott – map­pá­juk meg­fe­le­lő ol­da­lá­nak fel­mu­ta­tá­sá­val vá­la­szol­hat­tak igen­nel vagy nem­mel…

Vi­tor­lát fel!

Hogy az a hely­zet, amely­ben lel­ké­sze­ink­nek és pres­bi­te­re­ink­nek helyt kell(ene) ma áll­ni­uk, „nem túl ró­zsás”, az­zal egy­há­zunk or­szá­gos fel­ügye­lő­je szem­be­sí­tet­te szol­ga­tár­sa­it. Prőh­le Ger­gely (ke­len­föl­di pres­bi­ter) Hon­nan ho­vá, evan­gé­li­kus egy­ház? cí­mű, ki­vo­na­to­san már az Evan­gé­li­kus Élet szep­tem­ber 6-ai szá­má­ban vá­zolt nagy ívű elő­adá­sá­nak né­hány „té­te­le” – mi­ként az ebéd­szü­net­ben el­csí­pett vé­le­mé­nyek­ből ki­tűnt – töb­bek­re szin­te sok­ko­ló­an ha­tott. Pe­dig az elő­adó csu­pán az el­múlt húsz év nép­moz­gal­mi ada­ta­i­val szem­be­sí­tett: nem­csak a ke­resz­te­lé­sek, a kon­fir­má­ci­ók és a há­zas­ság­kö­té­sek szá­ma csök­kent drasz­ti­ku­san, de nap­ja­ink­ban még az el­hunyt hoz­zá­tar­to­zó­ik szá­má­ra egy­há­zi te­me­tést igény­lők is lé­nye­ge­sen ke­ve­seb­ben van­nak, mint vol­tak 1990-ben.

A jó hír, amely mi­att e gyá­szos hely­zet el­le­né­re is bi­za­kod­va te­kint­he­tünk a jö­vő­be, az, hogy hí­vő em­be­rek­ként pon­to­san tud­hat­juk, mi­hez, pon­to­sab­ban Ki­hez kell iga­zod­nunk. Is­ten előtt is fe­le­lős­sé­get vál­la­ló, tu­da­tos és jog­kö­ve­tő ál­lam­pol­gá­rok­ként em­ber­kö­zel­ben kell len­nünk, lát­ha­tó­vá kell vál­nunk a tár­sa­da­lom szá­má­ra, és – aho­gyan cél­ki­tű­zés­ként az Élő kö­vek egy­há­za – az evan­gé­li­kus meg­úju­lás stra­té­gi­á­ja is meg­fo­gal­maz­za – egy­há­zunk­nak a gyü­le­ke­ze­tek szo­li­dá­ris kö­zös­sé­gé­vé kell vál­nia.

„A Szent­lé­lek vá­rá­sá­val egy­ide­jű­leg ide­je fel­von­nunk a vi­tor­lá­kat!” – biz­tat­ta cse­lek­vés­re pres­bi­ter test­vé­re­it Prőh­le Ger­gely.

A jó pres­bi­ter hol­tig ta­nul

A spi­ri­tu­á­lis meg­úju­lás szük­sé­ges­sé­gén és a gaz­dál­ko­dá­si-szer­ve­zé­si fe­gye­lem szi­go­rúbb ér­vé­nye­sí­té­sén túl a gyü­le­ke­zet- és egy­ház­épí­tés­hez kép­zett, tu­da­tos pres­bi­te­rek­re van szük­ség. Ezért az Evan­gé­li­ku­sok Kö­zös­sé­ge az Evan­gé­li­u­mért (EKE) bib­lia­is­ko­lá­ja, az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­te­men fo­lyó akkreditált pe­da­gó­gus-tovább­kép­zés és a D. Sze­bik Im­re nyu­gal­ma­zott püs­pök ál­tal el­in­dí­tott gyü­le­ke­ze­ti­mun­ka­társ-kép­zés mel­lett egy új fel­nőtt­kép­zé­si for­ma be­ve­ze­té­sé­nek le­he­tő­sé­gét is e ta­lál­ko­zón vizs­gál­ták meg és vé­le­mé­nyez­ték a meg­je­len­tek. Ter­ve­ze­tét dr. Fa­bi­ny Ti­bor tan­szék­ve­ze­tő egye­te­mi ta­nár, a Bu­dai Egy­ház­me­gye – az EPOT elő­ké­szí­té­sé­ben is ak­tí­van részt vett – fel­ügye­lő­je dol­goz­ta ki; a do­ku­men­tum főbb pont­ja­it – tá­vol­lé­té­ben – Győ­ri Gá­bor is­mer­tet­te.

Az akár már 2010 őszé­től be­in­dít­ha­tó kép­zés ala­po­zó ré­szé­ben az Ó- és Új­szö­vet­ség könyveiben mélyülné­nek el a hall­ga­tók, va­la­mint egy­ház- és gyü­le­ke­zet­is­me­re­ti órá­ik len­né­nek. A má­so­dik év te­ma­ti­ká­já­ban olyan „tan­tár­gyak” sze­re­pel­né­nek, mint a Bib­lia ol­va­sá­sa és ér­tel­me­zé­se; egy­ház­tör­té­net és hit­val­lá­sok; öku­me­ni­ka; li­tur­gi­ka; va­la­mint gyü­le­ke­zet­épí­tés és misszió. A kon­cep­ció ki­dol­go­zó­ja nem tit­kol­tan a re­for­má­tus test­vér­egy­ház­ban már évek óta mű­kö­dő pres­bi­te­ri szö­vet­ség mo­dell­jét is szem előtt tar­tot­ta.

„Is­ten meg­té­rést és tel­jes oda­szá­nást vár tő­lünk – hang­sú­lyoz­ta a ve­tí­tett ké­pes tá­jé­koz­ta­tó vé­gén Győ­ri Gá­bor –, azt, hogy va­ló­ban fel­ké­szül­ten vé­gez­zük pres­bi­te­ri szol­gá­la­tun­kat.”

Kér­dé­sek ten­ge­ré­ben

Prőh­le Ger­gely dél­előt­ti elő­adá­sa, va­la­mint a pres­bi­ter­kép­zés ter­ve­ze­tét is­mer­te­tő tá­jé­koz­ta­tó után egy-egy fó­rum­be­szél­ge­tés volt hi­vat­va gór­cső alá ven­ni a főbb kér­dé­se­ket. E „ke­rek­asz­tal-be­szél­ge­té­sek” nem kár­hoz­tat­ták passzi­vi­tás­ra a hall­ga­tó­sá­got, a küz­dő­té­ren és a le­lá­tó­kon – egy­ház­ke­rü­le­ten­ként – he­lyet fog­la­lók sms-ben fel­tett kér­dé­se­ik­kel, meg­jegy­zé­se­ik­kel ma­guk is ala­kít­hat­ták a pó­di­u­mon fo­lyó po­lé­mi­át.

A be­szél­ge­té­se­ket mo­de­rá­ló Ra­dos­né Len­gyel An­na dél­előtt Győr­fi Ká­roly ve­gyész­mér­nö­köt, az óbu­dai gyü­le­ke­zet fel­ügye­lő­jét, dr. Fáb­ri György szo­cio­ló­gust, dr. Var­ga Gyön­gyi teo­ló­gust, az Evan­gé­li­kus Hit­tu­do­má­nyi Egye­tem do­cen­sét és Prőh­le Ger­gelyt üt­köz­tet­te a kér­dé­sek­kel. A dél­utá­ni „pa­nel” még né­pe­sebb volt: Var­ga Gyön­gyi mel­lett Hall­ga­tó­né Haj­nal Ju­dit, a győ­ri Pé­ter­fy Sán­dor Ok­ta­tá­si Köz­pont igaz­ga­tó­ja, Sár­bo­gárd­ról Böj­tös At­ti­la nem lel­ké­szi egy­há­zi mun­kás, D. Sze­bik Im­re nyu­gal­ma­zott püs­pök, Pál­mai Ist­ván és Ga­rá­di Pé­ter, a pak­si, il­let­ve a bu­da­ör­si gyü­le­ke­zet fel­ügye­lő­je, to­váb­bá Végh Sza­bolcs ba­la­ton­szár­szói pres­bi­ter, az ot­ta­ni Evan­gé­li­kus Kon­fe­ren­cia- és Misszi­ói Ott­hon igaz­ga­tó­ja fej­tet­te ki vé­le­mé­nyét a té­má­ról, és pró­bál­ta meg­vá­la­szol­ni a nagy szám­ban ér­ke­ző kér­dé­se­ket.

Bár a hely­szí­nen ar­ra sem volt esély, hogy a – la­punk e szá­má­nak 13. ol­da­lán hi­ány­ta­la­nul kö­zölt – kér­dé­sek mind­egyi­ke el­han­goz­zék, a Dé­li Egy­ház­ke­rü­let fel­ügye­lő­je­ként mind­két té­ma­kör­ben jár­tas vi­ta­ve­ze­tő jó ér­zék­kel emel­te ki a leg­in­kább tárgy­hoz il­lő fel­ve­té­se­ket.

A tár­gyalt kér­dé­sek több­sé­ge a pres­bi­ter­ség fo­gal­má­ra, a pres­bi­te­rek­kel szem­ben tá­masz­tott „kö­ve­tel­mé­nyek­re” (meg­té­rés mint a tiszt­ség­vál­la­lás fel­té­te­le, ma­gá­tól ér­tő­dő rész­vé­tel az is­ten­tisz­te­le­ti al­kal­mon stb.), a pres­bi­te­rek fel­ada­ta­i­ra és – ez­zel össze­füg­gés­ben – a lel­kész és a pres­bi­té­ri­um kö­zöt­ti fel­adat­meg­osz­tás­ra vo­nat­ko­zott.

A pres­bi­ter Krisz­tus kö­ve­te­ként él és dol­go­zik, az evan­gé­li­um tit­kát kép­vi­se­li. Fo­lya­ma­tos kap­cso­lat­ban áll Jé­zus­sal, és en­ge­di, hogy raj­ta ke­resz­tül a Szent­lé­lek mun­kál­kod­jon. Fon­tos – egé­szí­tet­te ki Var­ga Gyön­gyi és Győr­fi Ká­roly sza­va­it Fáb­ri György –, hogy a hí­vő ke­resz­tény élet­nek kül­ső, a kö­zös­ség ál­tal is jól lát­ha­tó je­lei le­gye­nek, mert az egy­ház tár­sa­dal­mi meg­íté­lé­sét és presz­tí­zsét (szak­szó­val él­ve: bi­zal­mi in­de­xét) csak így le­het nö­vel­ni.

Hogy a gya­kor­lat­ban ez mit je­lent, ar­ról meg­osz­lot­tak a vé­le­mé­nyek. A meg­szó­la­lók kö­zül töb­ben is úgy fo­gal­maz­tak, hogy a pres­bi­te­rek el­sőd­le­ges fel­ada­ta a gyü­le­ke­zet anya­gi bá­zi­sá­nak meg­te­rem­té­se és a lel­kész te­her­men­te­sí­té­se az ad­mi­niszt­ra­tív, jo­gi, pénz­ügyi-gaz­dál­ko­dá­si fel­ada­tok alól, míg pél­dá­ul Ga­rá­di Pé­ter amel­lett fog­lalt ál­lást, hogy a ko­ráb­ban fel­so­rolt te­en­dő­ket a pres­bi­te­ri tiszt­sé­get nem vi­se­lő gyü­le­ke­ze­ti ta­gok­nak kell el­vé­gez­ni­ük, a pres­bi­te­rek­nek pe­dig egy­ér­tel­mű­en az evan­gé­li­um ter­jesz­té­sé­ben kell ak­tív sze­re­pet be­töl­te­ni­ük, és a lel­kész spi­ri­tu­á­lis szol­gá­la­ta­i­ból kell részt vál­lal­ni­uk.

A vé­le­mény­kü­lönb­sé­gek a pres­bi­ter­kép­zés­re vo­nat­ko­zó kér­dé­sek­ben, il­let­ve vá­la­szok­ban is meg­mu­tat­koz­tak. Töb­ben ne­hez­mé­nyez­ték, hogy a ter­ve­zett kép­zés­ben nincs olyan blokk, amely­ben gaz­da­sá­gi-pénz­ügyi is­me­re­tek­kel vér­tez­nék fel a hall­ga­tó­kat, s hogy a tan­rend egyéb­iránt csak­nem meg­egye­zik az EKE bib­lia­is­ko­lá­já­nak tan­rend­jé­vel. Má­sok azt kér­dő­je­lez­ték meg, hogy a pres­bi­te­rek kép­zé­sé­nek „köz­pon­to­sí­tott” for­má­ban kel­le­ne tör­tén­nie.

Ho­gyan vi­szo­nyul­jon a gyü­le­ke­zet a lel­kész vá­lá­sá­hoz; ho­gyan ala­kul a hit­tan­pén­zek ügye; nem vissza­lé­pés-e az új li­tur­gia, és rá le­het-e eről­tet­ni a gyü­le­ke­ze­tek­re; költ­ség­ve­té­sé­nek hány szá­za­lé­kát köl­ti misszi­ó­ra az egy­ház; ver­seny­tár­sak-e a kis­egy­há­zak; mi­lyen se­gít­sé­get kap­nak a lel­ké­szek sa­ját lel­ki egész­sé­gük meg­őr­zé­sé­hez – a leg­kü­lön­fé­lébb té­mák­ban össze­sen több mint száz kér­dést, üze­ne­tet, hoz­zá­szó­lást fo­gal­maz­tak meg „nyil­vá­no­san” is a ta­lál­ko­zó részt­ve­vői. Bár vé­le­mé­nyük bő­vebb ki­fej­té­sé­re nem volt le­he­tő­sé­gük, né­hány igen-nem­mel meg­vá­la­szol­ha­tó kér­dés­ben azért – a sza­va­zó­lap­ként is funk­ci­o­ná­ló map­pák ma­gas­ba eme­lé­sé­vel – ér­zé­kel­tet­ni tud­ták, hogy kö­rük­ben mer­re bil­len a mér­leg nyel­ve.

Pél­da­ké­pei a nyáj­nak

Az út­ra bo­csá­tó el­nök-püs­pö­ki ál­dás előtt he­ti­la­punk szer­kesz­tő­i­nek já­té­kos meg­le­pe­té­sét ígér­te a prog­ram. A Zá­ke­us Mé­dia­cent­rum négy év­vel ez­előt­ti, az EvÉ­let-nap­ra ké­szí­tett rö­vid klip­jé­nek le­ve­tí­té­se után Bo­da Zsu­zsa szer­kesz­tő­ség­ve­ze­tő el­ső­ként a Lu­ther Ki­adó igaz­ga­tó­ját szó­lí­tot­ta a pó­di­um­ra. Ken­deh K. Pé­ter igen von­zó, ám né­mi­képp va­ló­ban meg­le­pő elő­fi­ze­té­si aján­lat­tal ruk­kolt elő: la­punk árá­ból je­len­tős ár­ked­vez­mény­re szá­mít­hat­nak mind­azok, akik pres­bi­ter­tár­sa­ik­kal egye­tem­ben úgy dön­te­nek, hogy 2010-től együtt, egy cím­re ren­de­lik meg az Evan­gé­li­kus Éle­tet. (Ez irá­nyú szán­dé­ku­kat a pres­bi­té­ri­u­mok no­vem­ber 30-ig je­lez­he­tik ki­adónk­nak.) S hogy mi eb­ben a „meg­le­pő”? Nos, ha a pres­bi­ter sa­ját – ne­vé­re szó­ló – pél­dá­nyá­ért min­den hé­ten kész a gyü­le­ke­zet köz­pon­ti cí­mé­re „za­rán­do­kol­ni”, nagy va­ló­szí­nű­ség­gel fo­lya­ma­to­sab­ban lá­to­gat­ja majd az is­ten­tisz­te­le­ti al­kal­ma­kat, fo­lya­ma­to­san szo­ros kap­cso­lat­ban ma­rad lel­ké­szé­vel, pres­bi­ter­tár­sa­i­val is…

Lapunk tö­rek­vé­sé­vel összhang­ban T. Pin­tér Ká­roly fő­szer­kesz­tő két, a sze­mé­lyes, il­let­ve a kol­lek­tív bi­zony­ság­té­tel fon­tos­sá­gát hang­sú­lyo­zó rö­vid­film­mel kí­ván­ta „fel­ráz­ni” az ek­kor már több mint két órá­ja egy hely­ben ülő gyü­le­ke­ze­tet, majd egy kö­zö­sen éne­kel­he­tő hit­val­lás meg­szó­lal­ta­tá­sá­hoz kér­te a pres­bi­te­rek és a je­len lé­vő mu­zsi­ku­sok se­gít­sé­gét. Az elő­ze­tes pró­ba­le­he­tő­ség hí­ján igen­csak koc­ká­za­tos vál­lal­ko­zás si­ke­ré­ben a leg­főbb ér­dem Ben­ce Gá­bor kar­na­gyé, nem utol­só­sor­ban pe­dig az „Ad­já­tok ré­gi hi­tem, mert csak az jó ne­kem” ref­ré­nű spi­ri­tu­á­lé kot­tá­já­val az­nap reg­gel meg­is­mer­ke­dő fú­vó­so­ké. A „jam ses­si­on­be” tor­kollt iga­zi öröm­ének­lés­be-ze­né­lés­be – mások mellett – Győ­ri Gá­bor, Győ­ri Já­nos Sá­mu­el és Prőh­le Ger­gely is be­kap­cso­ló­dott, így a fi­ná­lé né­mi­képp fe­led­tet­ni tud­ta, hogy a fény­vi­szo­nyok mi­att a vi­deo­kli­pek vi­szont nem­igen tud­tak „ér­vé­nye­sül­ni” a vász­non. (T. Pin­tér Ká­roly nem vé­let­le­nül hív­ta fel a fi­gyel­met egy­há­zunk in­ter­ne­tes por­tál­já­ra: a http://www.evan­ge­li­kus.hu/ak­tu­a­lis/ma­rad­ja­nak-ve­lunk-2013-az-evan­ge­li­kus-el­et-ja­tek­ra-buz­di­tot­ta-a-resztv­evo­ket/ cí­men most azok az in­ter­net-hoz­zá­fé­rés­sel ren­del­ke­zők is meg­te­kint­he­tik az EvÉlet-óra film­anya­gát, akik a hely­szí­nen sem lát­hat­ták…)

Út­ra­va­ló­ul Itt­zés Já­nos, egy­há­zunk el­nök-püs­pö­ke Pé­ter el­ső le­ve­lé­ből a pres­bi­te­rek és if­jak in­té­sét (1Pt 5,1–4) he­lyez­te a gyü­le­ke­zet szí­vé­re: „A kö­zöt­te­tek le­vő pres­bi­te­re­ket te­hát ké­rem én, a pres­bi­ter­társ és Krisz­tus szen­ve­dé­sé­nek ta­nú­ja, va­la­mint el­jö­ven­dő di­cső­sé­gé­nek is ré­sze­se: le­gel­tes­sé­tek az Is­ten kö­zöt­te­tek le­vő nyá­ját; ne kény­szer­ből, ha­nem ön­ként, ne nye­rész­ke­dés­ből, ha­nem kész­sé­ge­sen; ne is úgy, mint akik ural­kod­nak a rá­juk bí­zot­ta­kon, ha­nem mint akik pél­da­ké­pei a nyáj­nak. És ami­kor meg­je­le­nik a fő­pász­tor, el­nye­ri­tek a di­cső­ség her­vad­ha­tat­lan ko­szo­rú­ját.”

Vi­tá­lis Ju­dit

::Nyomtatható változat::