Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 50
- 180 éves a penci evangélikus templom
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
180 éves a penci evangélikus templom
Ne késs jót tenni a rászorulóval, ha módodban van, hogy megtedd! – Avagy a favágástól a lelkigondozásig címmel, az ökumené jegyében tartottak csendesnapot múlt szombaton a penci evangélikusok. A gyülekezet másnap, december 5-én – az egyházkerület püspökének szolgálatával – ünnepelte műemlék temploma felszentelésének száznyolcvanadik évfordulóját.
A hit, az elhívás, a diakónia és a bizonyságtétel témáival foglalkozó csendesnap nyitányaként Szeverényi János országos missziói lelkész tartott evangélizációt, majd Rolik Róbert vác-deákvári plébános mutatott előadásában Krisztusra. Délután Sellyei Imre baptista lelkipásztor helyezte a gyülekezet szívére az egymásért való felelősség fontosságát, Sztojanovics András evangélikus lelkész, a Sarepta Evangélikus Szeretetotthon igazgatója pedig a szeretetszolgálat gyakorlatát ismertette. Záróáhítatában a penci gyülekezet lelkésze, e sorok írója a hit és a cselekedetek összefüggéséről beszélt.
A csendesnap jó előkészítő volt a vasárnapi ünnepi istentiszteletre, amelyen dr. Fabiny Tamás Mal 3,1–7 alapján hirdette Isten igéjét. Az Északi Egyházkerület püspöke – a többi között – azt hangsúlyozta, hogy miközben jó várni adventben az Urat, nem mindegy, hogy milyen lelkülettel vagyunk egymás iránt.
Az úrvacsorai testvérközösség után ünnepi közgyűlésen hangzottak el köszöntések az évforduló alkalmából. Klenyánszki Dániel gondnok arra mutatott rá, mennyire fontos a templom a gyülekezet életében, Dian József, a csővári anyagyülekezet felügyelője (egyben Csővár polgármestere) pedig elismeréssel jelentette ki, hogy tapasztalata szerint a penci gyülekezet életében mindig adódik valami építő alkalom.
Benczúr László egyházkerületi felügyelő a száznyolcvan éves templomról mint épületről szólt, és méltatta az építtető elődök kiváló munkáját. Fabiny Tamás püspök elmondta, hogy jó látni a hajlékot megtöltő mosolygós arcú gyülekezetet, és azt kívánta, hogy a penciek maradjanak továbbra is hűek egyházukhoz és Istenükhöz. A püspök külön kiemelte, hogy bár Penc csak háromszázhúsz lelkes gyülekezet, de nagyra értékeli, hogy ha adakozni kellett – akár az árvízkárosultak, akár a vörösiszap-katasztrófa sújtotta települések áldozatai javára –, akkor Penc az élen járt.
Az ünnepi együttlét közös presbiteri ebéddel zárult.
Dr. Fischl Vilmos
::Nyomtatható változat::
|