Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 50
- Hitformálás másodkézből
Kultúrkörök
Hozzászólás a cikkhez
Hitformálás másodkézből
Kettős meglepetés – ez a két szó jutott eszembe, amikor kiolvasva becsuktam a legutóbbi századforduló amerikai keresztény bestsellerei közé tartozó, magyarul nemrég megjelent kötetet.
Már több könyvet olvastam Philip Yanceytől – az ötödik kötetét foghatjuk kezünkben magyar nyelven –, de ez a műve nagyon eltér a többitől. Megszoktam, hogy „első kézből” kapom tőle az őszinte és mély gondolatokat a kereszténység alapvető és kikerülhetetlen kérdéseiről. Mindezeket olyan megfogalmazásban, amely teljes mértékben lefedi a jézusi biblikus valóságot, mégis a mi nyelvünkön szól.
A stílus és az értékes gondolatok maradtak, de ebben a kötetben „másodkézből” kapunk mindent: tulajdonképpen a szerző szűrőjén keresztül ismerhetjük meg más emberek hitét, életét. Nem klasszikus életrajzokkal találjuk tehát szembe magunkat, sokkal inkább impulzív személyes vallomásokkal, nagyon különböző hátterű emberek életének egy-egy szakaszáról. Yanceyhez és sokunkhoz hasonlóan a könyv alanyai is olyan boldogságkeresők, akiknek sorsát Jézus állította új útra, mert a vele való találkozás felforgatta az életüket. A szerző számára ezek az emberek példaképek.
Példaképekre mindenkinek szüksége van, vallási meggyőződéstől, felekezeti hovatartozástól, kortól és nemtől függetlenül. Tőlünk, keresztényektől azonban azt várják el a kívülállók, hogy egyetlen példaképünk Jézus legyen. Ez önmagában még nem baj, de azt ne felejtse el senki, hogy mindannyiunknak szükségünk van olyan, közöttünk élő, tökéletlen személyekre is, akik hatással vannak ránk, akik alakítják hitünket, mert találkozásuk Jézussal mindegyikük életét alapvetően megváltoztatta. Azok, akikről Philip Yancey szól, különböző szakterületeken dolgoznak, a saját területükön kimagaslóan a legjobbak, s ezt ők mind hitüknek tulajdonítják. A szerző azonban rávilágít az európai, ázsiai, amerikai kulturális és vallási összefüggésekre és az ezekből fakadó hibákra, amelyekbe „szereplői” is beleestek olykor.
A tizenhárom név közül nem biztos, hogy mindegyik ismerősen cseng az olvasó számára. Ezek közé tartozik például Robert Colesé és C. Everett Koopé. Robert Coles elismert amerikai pszichiáter, aki megfigyelte, hogy a próféták és Jézus tanításai miként elevenednek meg például az Egyesült Államok déli államaiban egyre inkább tért nyerő polgárjogi mozgalom prédikátorainak tüzes beszédeiben. C. Everett Koop pedig sebészorvos, volt országos tiszti főorvos, akit egyszerűen „Amerika internetes háziorvosaként” ismernek a tengerentúlon: hite segítségével próbál józan döntéseket hozni.
Martin Luther Kingről vagy Mahatma Gandhiról is jó újra olvasni egy új megközelítésből, hiszen egyes hívő körökben nem tekintik őket egyhangúlag Isten eszközeinek.
Tolsztoj és Dosztojevszkij életének és irodalmi munkásságának vizsgálata során Yancey provokatív, ugyanakkor fájdalmas kérdést boncolgat – sajátját és sokakét: miért nem működik olykor a hit a gyakorlatban, miért uralkodik még mindig a gonosz a világon?
Bizonyos, hogy Yancey vaskos kötete kontinenseket átívelő, izgalmas hitkérdéseket feszegető találkozások sorozata. Azt azonban ne várjuk tőle, hogy másokét megismerve saját vívódásainkat könnyebb lesz megélni. Abban viszont megerősödhetünk, hogy jézusi boldogságkeresőnek lenni a legértelmesebb létforma.
Grendorf-Balogh Melinda
::Nyomtatható változat::
|