Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

A 20. szá­zad ta­lán leg­na­gyobb ha­tá­sú ma­gyar po­é­tá­ja 1937. de­cem­ber 3-án hunyt el tra­gi­kus hir­te­len­ség­gel. A pá­pai Nagy Lász­ló Kör de­cem­ber 3-án ad­ven­ti iro­dal­mi an­két­ra, kö­tet­len Jó­zsef At­ti­la-em­lék­est­re in­vi­tál­ta az ér­dek­lő­dő­ket a he­lyi pe­da­gó­gus mű­ve­lő­dé­si ott­hon­ba, hogy ver­sek fel­ol­va­sá­sá­val és a köl­tő éle­té­ről va­ló el­mél­ke­dés­sel te­gyék em­lé­kez­te­tő­vé az év­for­du­lót.

Az es­ten az iro­da­lom­ba­rá­tok Gosz­to­la Ist­ván Pro Cul­t­u­ra dísz­ok­le­ve­les vers­mon­dó és Ke­re­csé­nyi Zol­tán kör­ve­ze­tő se­gít­sé­gé­vel te­kint­het­tek be Jó­zsef At­ti­la köl­té­sze­té­be.

A ben­ső­sé­ges al­kal­mon – töb­bek mel­lett – Var­ga György nyu­gal­ma­zott evan­gé­li­kus es­pe­res is meg­osz­tot­ta vers­él­mé­nye­it Jó­zsef At­ti­lá­val kap­cso­la­to­san. Fe­le­sé­gé­vel fel is ol­vas­tak egyet-egyet a köl­tő is­te­nes ver­sei kö­zül, il­let­ve meg­is­mer­tet­ték a je­len­lé­vők­kel azt a ke­vés­sé is­mert tényt, hogy a köl­tő mű­for­dí­tó­ként Hód­me­ző­vá­sár­hely­ről 1934-ben írt le­ve­lé­ben je­lez­te Rad­vánsz­ky Al­bert­nek, az evan­gé­li­kus egy­ház egye­te­mes fel­ügye­lő­jé­nek: „sze­ret­nék részt ven­ni a pá­lyá­za­ton” – azon, ame­lyet az egy­ház Lu­ther Már­ton Ei­ne fes­te Burg ist un­ser Gott kez­de­tű him­nu­szá­nak meg­fe­le­lő for­dí­tá­sá­ra írt ki. (Jó­zsef At­ti­la mű­for­dí­tá­sa az Evan­gé­li­kus éne­kes­könyv 256. éne­ke­ként is­mert.)

Az es­ten el­hang­zott, hogy a Kos­suth-dí­jas Nagy Lász­ló köl­tő szá­má­ra pá­pai di­ák­ként 1941 ad­vent­je Jó­zsef At­ti­la köl­té­sze­té­nek je­gyé­ben telt: ak­kor nem volt szá­má­ra áhí­tot­tabb könyv a ka­rá­cso­nyi ki­ra­kat­ban, mint egy sö­tét­zöld táb­lás, arany cím­be­tűs Jó­zsef At­ti­la-ver­ses­kö­tet. A re­for­má­tus kol­lé­gi­um­ból na­pon­ta oda­von­zot­ta a könyv a fi­a­tal Nagy Lász­lót, s mi­nél több­ször meg­lá­to­gat­ta, an­nál in­kább akar­ta. Vé­gül si­ke­rült meg­sze­rez­nie a kö­te­tet: el­ad­ta két lo­vas víz­fest­mé­nyét, és el­járt egy ke­ra­mi­kus­hoz ka­rá­cso­nyi szob­rocs­ká­kat szí­nez­ni. „Sok Má­ria-szem­öl­dö­köt, Jé­zus­ka-ró­zsa­színt, sza­már-szür­két” kel­lett meg­fes­te­nie – ír­ta a köl­tő –, mi­re össze­gyűlt a könyv ára, és meg­vá­sá­rol­hat­ta.

EvÉlet-infó

::Nyomtatható változat::