Napról napra

Új nap – új kegyelem
Vasárnap Az Úr Jó­zsef­fel volt, és ered­mé­nyes­sé tet­te az Úr, ami­hez hoz­zá­fo­gott. 1Móz 39,23 (Ap­Csel 14,3; Mt 20,1–16; 1Kor 9,24–27; Zsolt 18,1–20) Köz­mon­dás ná­lunk: „Min­den­ki a sa­ját ... >>

Élő víz

Het­ve­ned va­sár­nap­já­nak evan­gé­li­u­ma...
Het­ve­ned va­sár­nap­já­nak evan­gé­li­u­ma, a sző­lő­mun­ká­sok­ról szó­ló pél­dá­zat (Mt 20,1–16) ar­ra fi­gyel­mez­te­ti a böj­ti idő­szak­ba for­du­ló egy­há­zat, hogy Krisz­tus or­szá­gá­ban min­den ke­gye­lem, és hogy itt, a ke­gye­lem ... >>

A koz­mosz val­lás­té­te­le
Ha ar­ra vál­lal­koz­nánk, hogy fel­ku­tat­juk és össze­ír­juk mind­azo­kat a dol­go­kat, ame­lyek­nek a meg­fi­gye­lé­sé­re a leg­több időt sze­ret­nénk for­dí­ta­ni, eset­leg a min­den­na­pi ten­ni­va­ló­ink ká­rá­ra is, ak­kor ké­pet kap­hat­nánk ar­ról, hogy mennyi min­den vonz ben­nün­ket, és ezek­re mi­lyen ke­vés idő és erő jut. Ar­ra va­gyunk rá­kény­sze­rít­ve, hogy időnk­kel ta­ka­ré­ko­san bán­junk, és be­tart­suk a fon­tos­sá­gi sor­ren­det. Ám az em­be­ri fi­gye­lem és ér­dek­lő­dés nem­csak a hasz­nos, ha­nem igen sok eset­ben a ká­ros, az ár­tal­mas dol­gok­ra is irá­nyul. >>

Heti útravaló
Nem a ma­gunk igaz tet­te­i­ben, ha­nem a te nagy ir­gal­mad­ban bíz­va visszük eléd kö­nyör­gé­se­in­ket. (Dán 9,18) >>

Egyházunk egy-két hete

Új­ra a re­for­má­tor­ra fi­gyel­ve
Egy év­vel ez­előtt ha­gyo­mány­te­rem­tő szán­dék­kal tar­tot­tak Lu­ther-kon­fe­ren­ci­át az Or­dass La­jos Evan­gé­li­kus Ok­ta­tá­si Köz­pont­ban. Idén a szer­ve­zők is­mét tet­tek egy lé­pést szán­dé­kuk meg­va­ló­sí­tá­sa fe­lé: ja­nu­ár 30–31-én új­ból az in­téz­mény adott he­lyet a nagy si­ke­rű ta­va­lyi ta­nács­ko­zás foly­ta­tá­sá­nak. A ren­dez­vény ez al­ka­lom­mal Mon­do­gat­juk, de ért­jük-e? cím­mel zaj­lott. >>

Is­ten Fia le­ha­jolt a ta­nít­vá­nyok elé...
Is­ten Fia le­ha­jolt a ta­nít­vá­nyok elé, és meg­mos­ta a lá­bu­kat – idéz­te meg Jé­zus alak­ját Ba­log Éva feb­ru­ár 1-jén, va­sár­nap a bu­da­vá­ri evan­gé­li­kus temp­lom­ban a Ta­más-mi­se részt­ve­vő­i­nek. A kór­ház­lel­kész Lk ... >>

Megkezdődött az országos pres­bi­te­ri találkozó elő­ké­szí­tése
Mint is­me­re­tes, egy­há­zunk­ban idén el­ső íz­ben ke­rül sor a pres­bi­te­rek or­szá­gos ta­lál­ko­zó­já­ra. A rendezvényt elő­ké­szí­tő bi­zott­sá­g meg­kezd­te mun­ká­ját. >>

Presbiteri disznótor
A ke­resz­tény kö­zös­sé­gi élet több hely­szí­nen is meg­va­ló­sul­hat, és ha egy disz­nó­tor han­gu­la­ta Is­ten­nek tet­sző mó­don ala­kul, ak­kor az már gyü­le­ke­ze­ti prog­ram… A ki­zá­ró­lag fér­fi­ak­ból ál­ló solt­vad­ker­ti ... >>

Keresztutak

Ré­gi és új utak az öku­me­né­ben
Az ezé­ki­eli pró­fé­cia (Ez 37,15–24) a szét­vá­lasz­tott össze­tar­to­zók is­te­ni egy­be­szer­kesz­té­sé­ről so­kak szá­má­ra lett va­lós él­ménnyé ja­nu­ár el­ső vagy/és har­ma­dik he­té­nek öku­me­ni­kus is­ten­tisz­te­le­te­in. Má­sok szá­má­ra a Krisz­tus­hoz tar­to­zók szé­le­se­dő és mé­lyü­lő egy­más­hoz tar­to­zá­sá­nak meg­élé­se nél­kül tel­tek el az új­ esz­ten­dő el­ső he­tei. >>

Meg­őriz­ni, to­vább­ad­ni és meg­újí­ta­ni
Az Or­szá­gos Szlo­vák Lel­ké­szi Szol­gá­lat ja­nu­ár 28-án meg­be­szé­lés­re hív­ta össze a szlo­vák gyö­ke­rű gyü­le­ke­ze­tek­ben szol­gá­ló lel­ké­sze­ket. Az össze­jö­ve­telt meg­tisz­tel­te je­len­lé­té­vel Gáncs Pé­ter püs­pök, Ra­dos­né Len­gyel An­na, a Dé­li Egy­ház­ke­rü­let fel­ügye­lő­je, Sze­ve­ré­nyi Já­nos or­szá­gos misszi­ós lel­kész és Ri­ba Etel­ka, az Or­szá­gos Szlo­vák Ön­kor­mány­zat el­nök­he­lyet­te­se. Dr. Fa­biny Ta­más püs­pök kül­föl­di út­ja mi­att saj­ná­lat­tal ki­men­té­sét kér­te. >>

Udržia­vať a ob­no­vo­vať
Na 28-ého ja­nu­á­ra Slo­vens­ká Ce­loštát­na Služba poz­va­la slo­venských fa­rár­ov na stret­nu­tie, kto­rom pre­rok­ova­jú ak­tu­ál­ne otáz­ky našej služby. Naše stret­nu­tie poc­ti­li aj pán bisk­up Pe­ter Gáncs, pa­ni dozor­kyňa An­na Len­gye­lo­vá, mi­sijný pán fa­rár Ján Sze­ve­ré­nyi, pa­ni zás­tup­kyňa CSS-y, Etel­ka Ri­bo­vá. Mottom stret­nu­tia by moh­lo byť: „Con­ser­van­do et Re­no­van­do“ = Udržia­vať a ob­no­vo­vať – ako to ma­jú v Se­ver­nom Bis­kups­kom dištrik­te. Dos­ta­li sme tú dô­ležitň úlo­hu, aby sme udržia­va­li ob­no­vi­li túto službu. To má byť našou srd­co­vou zá­ležtosťou. Kvô­li vytýčeným cieľom má­me spo­lup­ra­co­vať. Všet­ci sme dô­ležití v tej­to službe: ak­tiv­ni fa­rá­ri, fa­rá­ri v dô­cho­dku a naše te­o­lo­gič­ky. >>

Re­for­má­tus püs­pö­köt szen­tel­tek Pá­pán
A pá­pai re­for­má­tus nagy­temp­lom­ban ja­nu­ár 30-án dél­után ün­ne­pi köz­gyű­lés ke­re­té­ben ik­tat­ták be hi­va­ta­lá­ba Ste­in­bach Jó­zsef ba­la­ton­al­má­di–ba­la­ton­fűz­fői lel­készt, a Du­nán­tú­li Re­for­má­tus Egy­ház­ke­rü­let meg­vá­lasz­tott püs­pö­két, va­la­mint Kön­tös Lász­ló lel­ké­szi fő­jegy­zőt (püs­pök­he­lyet­test) és dr. Hu­szár Pál fő­gond­no­kot. A re­for­má­tus egy­há­zi tör­vé­nyek sze­rint egy püs­pök legfeljebb há­rom cik­lus­ra vá­laszt­ha­tó meg. Mi­vel az új püs­pök előd­je, dr. Már­kus Mi­hály ki­töl­töt­te mind­há­rom cik­lu­sát, új püs­pö­köt kel­lett vá­lasz­ta­ni­uk a du­nán­tú­li gyü­le­ke­ze­tek­nek. >>

Virtuális há­zi­bu­li a myLutheren
„És nagy kó­pék va­gyunk…” – ez­zel A Ka­rib-ten­ger ka­ló­zai cí­mű film­ből szár­ma­zó idé­zet­tel nyi­tot­ta meg 2008. ja­nu­ár 31-én 21 óra 30 perc­kor a my­Lu­ther evan­gé­li­kus kö­zös­sé­gi ol­dalt Nagy Ben­ce, az ol­dal fej­lesz­tő­je. En­nek az ese­mény­nek az el­ső év­for­du­ló­ját ün­ne­pel­ték a kö­zös­ség tag­jai idén január 31-én es­te nem min­den­na­pi kö­rül­mé­nyek kö­zött: vir­tu­á­lis bu­li­ban. >>

Evangélikusok

„Ter­mést ne­vel­ni, bár­mi­lyen ki­csit”
A Ge­ni­us Apá­czai-dip­lo­ma Díj arany fo­ko­za­tát ve­het­te át a magyar kultúra ünnepén Bu­da­pes­ten dr. Ceg­lé­di­né Nagy Er­zsé­bet. A győ­ri Pé­ter­fy Sán­dor Evan­gé­li­kus Ok­ta­tá­si Köz­pont igaz­ga­tó­he­lyet­te­se „sze­re­tet­tel­jes ne­ve­lői, ered­mé­nyes ok­ta­tói mun­ká­já­ért” kap­ta az el­is­me­rést. >>

Ha cselekszünk a hol­na­pért, csak ak­kor vár­ha­tunk tő­le va­la­mit
„Sar­to­ris Alum­ne­um” – akár mű­velt­sé­gi ve­tél­ke­dő kér­dé­se is le­het­ne, hogy mit je­lent e két szó. Egy­há­zunk Nyu­ga­ti (Du­nán­tú­li) Egy­ház­ke­rü­le­té­nek egyik – tár­sult gyü­le­ke­ze­tek­ből ál­ló – egy­ház­köz­sé­gé­ben pe­dig az a kér­dés, mi­ként tud­ják meg­va­ló­sí­ta­ni. Sztró­kay At­ti­la társ­gyü­le­ke­ze­ti fel­ügye­lő aláb­bi írá­sá­ban – mi­u­tán rö­vi­den be­mu­tat­ja kö­zös­sé­gük múlt­ját és je­le­nét – az egy­ház­köz­ség nagy ter­vé­be avat­ja be ol­va­só­in­kat. >>

Be­szél­ge­téssorozat az evan­gé­li­kus stra­té­gi­á­ról
Az el­múlt év de­re­kán ka­pott nyil­vá­nos­sá­got az a kez­de­mé­nye­zés, hogy evan­gé­li­kus egy­há­zunknak a kö­vet­ke­ző tíz esz­ten­dő­re szó­ló el­kép­ze­lé­se­it, ter­ve­it, te­en­dő­it fog­lal­juk stra­té­gi­ai terv­be. Az er­re vo­nat­ko­zó el­ső vi­ta­anyag nyá­ron ke­rült fel egy­há­zunk hon­lap­já­ra, s az­óta – a mö­göt­te ál­ló mun­ka­cso­port szán­dé­ka sze­rint – vár­ják hoz­zá­szó­lá­sain­kat, hogy mi­nél töb­bek kö­zös el­kép­ze­lé­se­ként foly­ta­tód­jék a mun­ka. >>

e-világ

Ha ezt Hat­sek lát­ná!
Hat­sek Bé­la mű­sze­rész 1895-ben ho­zat­ta be Bu­da­pest­re az el­ső au­to­mo­bilt. A ko­csi nagy fel­tű­nést kel­tett, hi­szen olyan han­got adott, hogy a já­ró­ke­lők at­tól tar­tot­tak, bár­me­lyik pil­la­nat­ban fel­rob­ban­hat. Gyors­nak tűnt, de azért nem ve­het­te fel a ver­senyt a lo­vas ko­csik­kal. Ha­ma­ro­san Tör­ley Jó­zsef pezs­gő­gyá­ros is au­to­mo­bilt vá­sá­rolt, és bár sze­mé­lye­sen Hat­sek ha­ma­ro­san fel­ad­ta a küz­del­met a mű­sza­ki ne­héz­sé­gek­kel és a dü­hö­sen ki­a­bá­ló és do­bá­ló já­ró­ke­lők­kel, meg­kez­dő­dött az au­tók di­a­dal­út­ja. >>

Keresztény szemmel

Meg­té­vesz­tő táb­lák
Egy há­bo­rús film­ben lát­tam azt a je­le­ne­tet, hogy egy el­len­sé­ges ügy­nök el­for­dí­tot­ta az út­jel­ző táb­lá­kat egy fon­tos ke­resz­te­ző­dés­nél. Emi­att a had­se­reg au­tói és tank­jai nem a ki­tű­zött cél fe­lé ha­lad­tak, ha­nem csap­dá­ba ro­han­tak. >>

P. O. N. R.
Nem le­het hig­gad­tan, hű­vös tá­vol­ság­tar­tás­sal szem­lél­ni azt, ami mos­ta­ná­ban Ma­gyar­or­szá­gon tör­té­nik. Nyo­masz­tó a gaz­da­sá­gi vál­ság esz­ka­lá­ló­dá­sa; nyug­ta­la­ní­tó, hogy na­pon­ta új és új rossz hí­re­ket hal­lunk. Az elem­zé­sek, a pénz­ügyi és gaz­da­sá­gi mu­ta­tók, a szak­em­be­rek le­han­go­ló di­ag­nó­zi­sai még szo­mo­rúbb jö­vőt prog­nosz­ti­zál­nak. S bár­mi­vel hi­te­get­tek ben­nün­ket még né­hány hó­nap­pal ez­előtt is, saj­nos azok­nak lett iga­zuk, akik már ko­ráb­ban fi­gyel­mez­tet­tek a kö­ze­le­dő ba­jok­ra. És ez még nem min­den! >>

Nem tud­ha­tom…
Év­for­du­ló… Tán nem a leg­je­len­tő­sebb. So­kan men­nek el ész­re­vét­le­nül mel­let­te. Hisz csak egy vers­ről van szó. De nagy vers­ről… Hat­van­öt éve, 1944. ja­nu­ár 17-ére for­má­ló­dott vég­le­ges­sé Rad­nó­ti Mik­lós egyik leg­meg­ren­dí­tőbb ver­se, a Nem tud­ha­tom… A zsi­dó szár­ma­zá­sú köl­tő fáj­dal­mas bi­zony­ság­té­te­le ma­gyar szü­lő­föld­jé­ről. He­te­ken át ír­ta. Ba­rá­ti kör­ben több­ször is fel­ol­vas­ta. Kü­lö­nö­sen so­kat küsz­kö­dött az utol­só vers­sor­ral. S nem tud­ta, hogy még ab­ban az év­ben sze­re­tett ha­zá­ja és a há­bo­rú pok­la mun­ka­tá­bor­ba s majd a ha­lál­ba kül­di őt a Győr mel­let­ti Ab­dá­nál. >>

Mennyi­vel te­szünk töb­bet má­sok­nál?
Ha­mar el­mú­lt a ja­nu­ár is, az új­évi fo­ga­dal­ma­kat már nyil­ván min­den­ki meg­szeg­te. Jó ide­je nem fo­ga­dok sen­ki­vel, fő­leg ma­gam­mal nem, s má­sok­nál is azt lá­tom, hogy le­gyin­te­nek az ef­fé­le bo­lond­sá­gok­ra. >>

A hét témája

Két bi­ro­da­lom – ket­tős kor­mány­zás
Lu­ther két bi­ro­da­lom­ról, il­let­ve Is­ten ket­tős kor­mány­zá­sá­ról val­lott né­ze­te­i­ről szin­te min­dent és minden­nek az el­len­ke­ző­jét is le­ír­ták, el­mond­ták már. An­nak meg­fe­le­lő­en, hogy mi­lyen ak­tu­á­lis egy­ház­po­li­ti­kát akar­tak ve­le iga­zol­ni vagy ép­pen el­ma­rasz­tal­ni. A Kál­dy-kor­szak egy­ház­po­li­ti­ká­já­nak iga­zo­lá­sá­ra is így rán­gat­ták elő ha­já­nál fog­va a két bi­ro­da­lom­ról szó­ló ta­ní­tást, ez­zel hosszú idő­re gya­nús­sá is té­ve a té­mát so­kak sze­mé­ben. >>

Lu­ther és Má­ria
Előadásom al­címe ma­gya­ráz­za, hogy mi­ért Lu­ther ne­ve áll az el­ső he­lyen és Má­ri­áé a má­so­di­kon. Egy­út­tal a kor­lá­tot is meg­húz­za az al­cím: nem evan­gé­li­kus „ma­rio­ló­gi­á­ról” van szó, hi­szen Szűz Má­ri­át a krisz­to­ló­gia, a Krisz­tus­ról szó­ló ta­ní­tás és hit­val­lás ke­re­té­ben szem­lél­jük, aho­gyan azt az egye­te­mes ke­resz­tény hit­val­lá­sok és az evan­gé­li­kus egy­ház hit­val­lá­si ira­tai is te­szik. Szűz Má­ria Jé­zus Krisz­tu­sért van. Az Új­tes­ta­men­tum­ban is így hal­lunk ró­la, gaz­da­gab­ban ugyan, mint Lu­ther Mag­ni­fi­cat-ma­gya­rá­za­tá­ban, de azo­nos né­ző­pont­tal. Ami­kor Lu­ther Szűz Má­ria há­la­éne­ké­nek ma­gya­rá­za­tá­ba kezd, az egész Új­tes­ta­men­tum Má­ria-ké­pe van a sze­me előtt. >>

Év­for­du­ló­hoz kö­ze­led­ve…
Tisz­te­let­tel kö­szön­töm a ked­ves ol­va­só­kat ab­ból az al­ka­lom­ból, hogy igaz­ga­tói idő­sza­kom las­san egy­éves év­for­du­ló­já­hoz ér, így el­kö­vet­ke­zik a szám­ve­tés ide­je. >>

Az or­szá­gos iro­da hon­lap­ja
Ré­gi terv volt, hogy az or­szá­gos iro­da a vi­lág­há­lón is meg­je­len­jen. Ká­kay Ist­ván iro­da­igaz­ga­tó szán­dé­ká­val ta­lál­koz­va a Bog­dá­nyi Gá­bor ve­zet­te in­ter­net-mun­ka­cso­port in­for­ma­ti­kai hát­te­ré­vel – egy, a mun­ka­tár­sak szá­má­ra tar­tott hon­lap­szer­kesz­tő tan­fo­lyam el­vég­zé­se után – 2008 szep­tem­be­ré­ben vég­re el­in­dult a hon­lap. >>

Lá­to­ga­tás az Or­szá­gos Szé­ché­nyi Könyv­tár bibli­a­ki­ál­lí­tá­sán
Az or­szá­gos iro­da mun­ka­tár­sai, va­la­mint az egy­há­zi gyűj­te­mé­nyek dol­go­zói ja­nu­ár 28-án lá­to­gat­tak el a Bib­lia Sac­ra Hun­ga­ri­ca – a könyv, „mely örök éle­tet ád” cí­mű bib­li­a­ki­ál­lí­tás­ra. >>

Épí­té­si és mű­em­lé­ki osz­tály
„Ho­mok­ra épít pa­lo­tát, ki ön­ma­gá­ért dol­go­zik, Szol­gáld a közt: fa­lud, ha­zád; Te­remts ma­gyart és em­be­rit!” >>

In­gat­lan­ren­de­zé­si osz­tály
Helf­rich Pé­ter épí­tész­mér­nök 1994 au­gusz­tu­sa óta ve­ze­ti az or­szá­gos iro­da in­gat­lan­ren­de­zé­si osz­tá­lyát. A je­len­le­gi osz­tály­ve­ze­tők kö­zül ő dol­go­zik leg­hosszabb ide­je az iro­da kö­te­lé­ké­ben. Mun­ká­ja so­rán együtt­mű­kö­dik lel­ké­szek­kel, gyü­le­ke­ze­tek­kel, rend­sze­re­sen jár­ja az or­szá­got, de min­de­nek­előtt a mi­nisz­té­ri­u­mi tár­gya­lá­so­kon kép­vi­se­li egy­há­zunk ér­de­ke­it az egyes kár­ta­la­ní­tá­sok so­rán. >>

Az el­rom­lott há­zas­ság is gyó­gyít­ha­tó
„A há­zas­ság nem egy rossz ci­pő, amit ha meg­un­tunk, csak úgy ki­dob­ha­tunk” – hang­zott el dr. Csó­kay­né Al­tay Da­ni­el­la szá­já­ból egy őszin­te hang­vé­te­lű be­szél­ge­tés vé­gén. Fér­jét, dr. Csó­kay And­rást, a Szent Já­nos Kór­ház ideg­se­bé­sze­ti osz­tá­lyá­nak osz­tály­ve­ze­tő fő­or­vo­sát, a Pri­ma Pri­mis­si­ma Díj ki­tün­te­tett­jét, a trau­más agy­duz­za­dás ese­té­ben al­kal­ma­zott úgy­ne­ve­zett ér­alag­út mód­szer ki­dol­go­zó­ját bi­zo­nyá­ra nem szük­sé­ges be­mu­tat­nom az Evan­gé­li­kus Élet ol­va­só­i­nak. Köz­éle­ti em­ber, elő­adá­so­kat tart, fé­le­lem nél­kül bí­rál­ja azo­kat, akik fe­le­lő­sek a ha­zai egész­ség­ügyi el­lá­tás kö­rül­mé­nye­i­nek rom­lá­sá­ért, de nem ke­vés­bé kri­ti­kus ön­ma­gá­val szem­ben sem. Nem szé­pí­ti, hogy fél esz­ten­dő­re el­hagy­ta a csa­lád­ját, és – aho­gyan egy­ér­tel­mű­en fo­gal­ma­zott – há­zas­ság­tö­rést kö­ve­tett el, vagy ami­ként egy bib­li­ai pél­dá­zat ké­pét fel­hasz­nál­va mond­ta, „disz­nó­ól­ban élt”. Idén ők a há­zas­ság he­te prog­ram­so­ro­zat há­zas­pár­ja. >>

E heti Luther-idézet

Luther Idézet
„Tartsd azért szem előtt, és jól fontold meg ezt a dolgot! Nem kell-e többre tartanod a sok tudós, igaz hitű szent, megannyi mártír, régi és mai teológus, akadémikus és zsinat, püspökök és – a legnagyobbak – a pápák példáját, akik ... >>

Kultúrkörök

Soproni virginálkönyv nyomtatásban
Fe­ren­czi Ilo­na ze­ne­tör­té­nész gon­do­zá­sá­ban és ala­pos kí­sé­rő ta­nul­má­nyá­val meg­je­lent egy ki­ad­vány, mely egy em­ber sor­sán és élet­mű­vén ke­resz­tül a 17–18. szá­za­di Sop­ron éle­tét, evan­gé­li­kus egy­há­zi és ze­nei tör­té­né­se­it is be­mu­tat­ja. Mi kö­zünk van ne­künk eh­hez? – kér­dez­het­nénk. Bí­zom ben­ne, hogy az is­mer­te­tő el­ol­va­sá­sa után vi­lá­gos­sá vá­lik: Jo­hann Wohl­muth sok­ol­da­lú te­vé­keny­sé­ge, a sop­ro­ni pol­gá­rok szí­vós igé­nyes­sé­ge pél­da mind­annyi­unk szá­má­ra a ne­héz idők­ben va­ló helyt­ál­lás­ra. >>

Czó­bel Min­ká­ra gon­do­lok
Mennyi­re el­fe­led­ték, no­ha mennyi jel­ző­vel il­let­ték! Leg­na­gyobb­ja­in­kat szok­ták csak jel­zők­kel il­let­ni. Pél­dá­ul: Som­lyó Zol­tán, az el­át­ko­zott köl­tő; Gár­do­nyi Gé­za, az eg­ri re­me­te; Füst Mi­lán, a le­sü­tött sze­mű em­ber… És mennyi jel­ző­vel il­let­ték Czó­bel Min­kát (1855–1947)! Kü­lönc vén­kis­asszony, fő­úri di­let­táns, kék­ha­ris­nya, csú­nya tün­dér, szok­nyás Ver­laine, szub­li­mált pusz­tai Bá­tho­ry Er­zsé­bet, élő kí­sér­tet és így to­vább. >>

Túl­élé­sem és meg­té­ré­sem tör­té­ne­te
Hogy mit kér­dez­tél, ked­ves ol­va­só? Mi az, hogy ke­resz­tény túl­élő­tá­bor? Hogy ilyen­ről még nem hal­lot­tál? Pe­dig lé­te­zik. Oly­annyi­ra, hogy ha a ke­zed­be ve­szed Kol­ler Esz­ter né­hány hó­nap­ja meg­je­lent, Fény az er­dő­ben cí­mű köny­vét, egy ma­gá­val ra­ga­dó stí­lus­ban meg­írt, hu­mo­ros, ugyan­ak­kor na­gyon el­gon­dol­kod­ta­tó könyv­ben ol­vas­ha­tod a ti­zen­nyolc éves szer­ző ti­zen­öt éves ko­rá­ban meg­élt tör­té­ne­tét. >>

Bu­da­pest ost­ro­ma
Van­nak olyan pil­la­na­tok, me­lye­ket so­sem sza­bad el­fe­lej­te­ni. Ilyen Bu­da­pest ost­ro­ma is, amely a második vi­lág­há­bo­rú egyik leg­vé­re­sebb csa­tá­ja, ház­tól há­zig tar­tó öl­dök­lés volt. Eh­hez csak a száz­hu­szon­öt na­pig tar­tó sztá­lin­grá­di üt­kö­zet mér­he­tő. Ám míg a szov­jet vá­ros­ból ide­je­ko­rán ki­te­le­pí­tet­ték a la­kos­ság na­gyob­bik ré­szét, ad­dig a mi tér­sé­günk­ben a har­cok több mint egy­mil­lió ci­vil „fe­je fe­lett” zaj­lot­tak. >>

A vasárnap igéje

Bot­rá­nyos el­hí­vás
Má­té tör­té­ne­té­nek nem Má­té a fő­sze­rep­lő­je. Ne­vét csak azért őriz­te meg a Szent­írás, mert Jé­zus meg­szó­lí­tot­ta őt, és ezál­tal szé­dí­tő táv­la­tok nyíl­tak meg előt­te. Ben­nün­ket pe­dig ar­ra ta­nít ez a bot­rá­nyos el­hí­vá­si tör­té­net, hogy min­den Jé­zus hí­vó sza­ván dől el. >>

Oratio oecumenica

Oratio œcumenica
[Lel­kész:] Urunk, Is­te­nünk, sok­ra van erőnk, de a leg­fon­to­sab­bat csak te tu­dod meg­ad­ni. Ezért ké­rünk, aján­dé­kozd meg egy­há­za­dat meg­úju­ló hit­tel, hogy a te ke­gyel­me­det ke­res­se és hir­des­se min­den na­pon, hogy ké­pes le­gyen kö­réd gyűj­te­ni a leg­kü­lön­fé­lébb em­be­re­ket. Ké­rünk té­ged, >>

Szószóró

Füg­gés és füg­get­le­ne­dés
Né­hány nap­ja a Szél­ró­zsa hon­lap­ján pró­bál­tam tá­jé­ko­zód­ni, hogy el­ér­he­tő­ek-e már rajta azok az in­for­má­ci­ók, ame­lye­ket meg szeretnénk osz­ta­ni az ér­dek­lő­dők­kel a feb­ru­ár 28-i an­gyal­föl­di utó­ta­lál­ko­zó­val kap­cso­lat­ban. A pusz­tán kö­te­le­ző gya­kor­lat­nak in­du­ló ru­tin­fel­adat azon­ban ha­mar a nyá­ri, kő­sze­gi él­mé­nyek fel­idé­zé­sé­nek al­kal­má­vá vált. >>

ÉnekKincsTár

El­jött hoz­zánk az üd­vös­ség
Olyan ko­rál ha­tá­roz­za meg mai is­ten­tisz­te­le­tünk ének­lé­sét, amely az evan­gé­li­kus ének­kincs alap­da­rab­ja­i­hoz tar­to­zik. Ahol lu­the­rá­nus gyü­le­ke­zet él a vi­lá­gon, ott va­la­mi­lyen for­má­ban ál­lan­dó­an elő­ke­rül az El­jött hoz­zánk az üd­vös­ség (EÉ 320) kez­de­tű ének. Pa­ul Spe­ra­tus, a szö­veg szer­ző­je Lu­ther kor­tár­sa és re­for­má­tor­tár­sa volt, hi­szen 1484-től 1551-ig élt. Auszt­ri­á­ban, sőt Ma­gyar­or­szá­gon is meg­for­dult mint a lu­the­ri hit­újí­tás pré­di­ká­to­ra. Wit­ten­berg­ben részt vett az új éne­kek gyűj­té­sé­ben, for­má­lá­sá­ban, ki­adá­sá­ban. A nürn­ber­gi ke­let­ke­zé­sű dal­lam is a re­for­má­ció leg­iz­gal­ma­sabb éve­i­ből va­ló, hi­szen 1523-ra da­tál­ják (ez azon­ban csak a mai for­má­já­nak ki­ala­ku­lá­sa, gyö­ke­rei már a 14. szá­zad­ban meg­ta­lál­ha­tók – szin­te gond nél­kül el tud­juk kép­zel­ni, hogy gre­go­ri­án­sze­rű ének­ként hogy árad­ha­tott ez a dal­lam egy ké­ső kö­zép­ko­ri temp­lom­ban). >>