Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 27
- Egyház és állam az átalakuló Európában
Keresztutak
Hozzászólás a cikkhez
Egyház és állam az átalakuló Európában
A Lutheránus Világszövetség (LVSZ) Misszió és Fejlődés Bizottsága által koordinált tanácskozás zajlott június 26–29. között az Evangélikus Hittudományi Egyetemen (EHE). A résztvevők az „egyház és állam az átalakuló Európában” témát vitatták meg. A 2006-ban elkezdett regionális konzultációk – Alsómarác (Moravske Toplice, Szlovénia), Szentgyörgy (Svätý Jur, Szlovákia), Szentpétervár (Oroszország) és Leeds (Anglia) – összefoglalásaként a magyar–osztrák határnyitás huszadik évfordulóján az eltelt két évtized reményeire és félelmeire, eredményeire és hibáira reflektált a mintegy harminc résztvevő.
Egyházunk nevében dr. Fabiny Tibor irodalomtörténész, világi teológus, egyetemi tanár köszöntötte az Európából és a tengerentúlról érkezett vendégeket. Beszédében rámutatott: „A globális gazdasági válság súlyos csapást mért hazánkra, és az európai parlamenti választások során láthatóvá vált a jobboldali radikalizmus megerősödése”, ami éppen nem az, „amire húsz évvel ezelőtt vágytunk”. 1984-ben Budapesten volt az első alkalom – folytatta –, hogy a vasfüggöny mögött találkozhattak a LVSZ tagegyházainak képviselői. „Akkor senki sem gondolta volna, hogy öt évvel később kártyavárként omlik össze a rendszer. Ez annak jele, hogy történelmünket nem az ember tartja kezében, hanem teremtő Istenünk” – zárta megnyitóbeszédét Fabiny.
A mai Magyarországon a fiatalok azt képzelik, hogy „a csúcsra kell törniük, és meg kell gazdagodniuk” – mondta Szabóné Mátrai Marianna, az EHE Gyakorlati Intézetének vezetője a konferencia nyitó istentiszteletén. Rámutatott, hogy „a posztszocialista időszak bálványa a pénz előtti tisztelet lett”. Kiemelte: a fiatalok az hiszik, hogy „elsővé kell válniuk, nyerniük kell”. Ám a legfontosabb, hogy „ne tévesszük el a saját értékeinket: a barátságot, a társak szükségességét, egymás támogatását és a kegyelmet”.
Az egyházak jelentős változást éltek meg Kelet- és Közép-Európában, hiszen bejárták azt az utat, amely „az elnyomás alatti egyháztól addig az elvárásig vezetett, hogy az egyház a társadalom aktív szereplője legyen” – állapította meg az első szekcióülést megnyitó beszédében dr. Eva-Sybille Vogel-Mfato, az LVSZ Európa-titkára. „Az államosított ingatlanok egy részét az egyházak visszakapták a rendszerváltás után, sajátos problémákkal kell szembenéznünk” – ezt már dr. Edmund Ratz, az Orosz, Ukrán és Közép-ázsiai Evangélikus Egyház érseke hangsúlyozta. „Visszakaptuk az elvett templomainkat, de a fenntartásukhoz szükséges eszközöket nem” – mondta.
A vasfüggöny megszűnése után sokkal könnyebbé vált az országok közötti kapcsolattartás – állapította meg a német származású, de Svédországban élő, az Uppsalai Egyetemen tanító dr. Annette Leis-Peters. Hozzátette: „Az emigráció következtében több kelet-európai gyülekezet tagjainak jelentős részét elveszítette, azokat, akik Nyugat-Európába vándoroltak.”
Kelet-Németországban a kommunista időszak alatt a protestáns egyházak, amelyekhez történelmileg a népesség nagy része tartozott, kisebbséggé váltak és marginalizálódtak – hangsúlyozta dr. Marianne Subklew német teológus-politológus. Németország egyesítése után a keleti egyházak az egyház és állam közötti kapcsolat nyugati mintáját vették át, olyan régióét, ahol a protestánsok és a katolikusok jelentik a többséget. Tény, hogy „az emberek tömegesen hagyták el az egyházat, ám csak az egyéneket lehet visszanyerni” – zárta mondandóját Subklew.
Szombaton az egyetem teológusotthonának éttermében rendezett fogadáson Gáncs Péter püspök köszöntötte a résztvevőket. Beszédében rámutatott a két évforduló fontosságára és az egyházaink előtt álló feladatokra.
A vendégek vasárnap délelőtt Szabó-Pap Gabriella vezetésével a budai Vár nevezetességeit tekinthették meg, majd a Bécsi kapu téri gyülekezet istentiszteletén vettek részt, amelyen dr. Fabiny Tamás hirdette az igét angol és magyar nyelven. Az Északi Egyházkerület püspöke beszédében rámutatott, hogy az egy elvesztése kevésnek tűnhet, ám vannak olyanok, akiknek az egy a száz százalék, a legtöbb, a legfontosabb. A jó pásztor is így tekint ránk, egyénekre, gyülekezetekre és egyházakra, hogy a legkisebb elvesztése számára a legtöbb elvesztése lenne.
Az úrvacsorai istentisztelet liturgiájában a püspökön kívül Balicza Iván budavári lelkész és Edmund Ratz vett részt.
A zárónapon többek között az előadások összegzésére és a konzultácósorozat „üzenetének”, eredményeinek megfogalmazására került sor. Ezt hamarosan – minden bizonnyal – magyar nyelven is olvashatjuk.
Egyházunk vendégei végül köszönetüket fejezték ki az Evangélikus Hittudományi Egyetem dolgozóinak, akik testvéri szeretettel és magas színvonalon szervezték meg a konferenciát.
Orosz Gábor Viktor
::Nyomtatható változat::
|