Élő víz

Hozzászólás a cikkhez

Az ellopott időt ki adja vissza, ki váltja meg a szétdúlt éveket, ki hozza fel a partra megtisztítva a mocsárba süllyesztett reményeket?

Új erdő nő a felperzselt helyére a réginél tán dúsabb, ékesebb, de az a madárdal hogy jut fel az égre, mely az üszkös lombok közt megrekedt?

Lemoshatók az arcokról a könnyek, s hozhat az idő tompult feledést, de ki győzi le a láthatatlan szörnyet, a csontjainkba ivódott rettegést?

Ki vet gátat a bosszú folyamának, ki törli el a régi vétkeket, s ki mutatja fel pajzsként a világnak egyetlen kincsünk, a szeretetet?

Vagy csalás csak a karácsonyi kisded és Messiás sohasem várható, s hasztalan tárjuk ki a szíveinket, minden hit vége inkvizíció.

Ki nyújtja végre felénk a kezét, ki ad hitet és ki adhat hazát, s hogy éli túl e sebzett nemzedék a lélekföldrengés iszonyát?

(1991)

Dánielisz Éva

::Nyomtatható változat::