Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

A felújított épületek

A csurgói evangélikusok már régóta szerették volna felújítani templomuk belsejét. Ezzel egy időben lelkészt is vártak évek óta üresen álló parókiájukba, amely szintén alapos renoválásra szorult. Elhatározásuk olyan komolynak bizonyult, hogy egy év alatt mindkét épületet megszépítették. Szeptember utolsó vasárnapján ezekért az elvégzett munkálatokért adtak hálát Istennek.

A csurgói gyülekezet segédlelkésze, Kendeh K. László a közgyűlésen elmondta, hogy Csurgó a múlt század első feléig Porrogszentkirály fiókegyháza volt. Az önállósulás és a templomépítés iránti igény először 1930-ban fogalmazódott meg a hívekben. Ez utóbbit 1936-ban sikerült megvalósítaniuk: Isten házát ez év októberében szentelte fel Kapi Béla püspök. Az önállósulás viszont egészen 1948-ig váratott magára, amikor egy szolgálati lakást is vásároltak a városban. A templomot először fennállásának 50. évfordulója tiszteletére renoválták. A következő jelentős esemény 1994-ben történt, amikor is a közvetlenül mellette álló házat meg tudták vásárolni paplaknak.

Az idő múlása mindkét épületen megmutatkozott. A munkálatokat Isten hajlékán kezdték, majd a tető és a falszigetelés felújítása után – helyben lakó lelkész reményében – a parókia rendbetételébe is belekezdtek. Az adakozást és a lelkesedést látva a templombelső megszépítését is tervbe vették, így egy éven belül mindkét hajlék megújult.

Az ünnepi istentiszteleten – Kendeh K. László mellett – részt vett Szemerei János, a Somogy-Zalai egyházmegye esperese és Ittzés János püspök is. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület vezetője Jn 4,19–24 alapján hirdette Isten igét. Prédikációjában felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy ez a nap üdvtörténeti távlatot kap Isten Igéjének fényében. Eljön az idő Isten országában, amikor nem lesz szükség sem templomokra, sem papokra, mert Isten lesz minden mindenekben. De addig vándorúton vagyunk, és kell egy olyan hely, ahol áldásában részesülhetünk, igéjét hallgathatjuk. A samáriai asszony emberien gondolkodik, miképpen ma is szekértáborok épülnek, az igazi felekezetet, papot, bibliafordítást keresve. Nem a házért fontos Jézus, hanem Jézusért fontos a ház. Ittzés János végezetül arra kérte a híveket, hogy önmagukkal díszítsék a templomot, hiszen Isten hajlékának igazi dísze az igehallgató gyülekezet.

Az ünnepi közgyűlésen elsőként Papp Istvánné felügyelő köszöntötte a megjelenteket, majd Korontos Sándor gondnok ismertette a munkálatok agyagi fedezetével kapcsolatos információkat. Ebből megtudhattuk, hogy a gyülekezet az alapítványon és a pályázatokon keresztül 4,2 millió forinthoz jutott hozzá. Az 1,8 millió forintos önrészt adományokból fedezték. Az Országos Egyház és az egyházmegye 5 650 000 forinttal támogatta kezdeményezésüket, illetve a megye és a város önkormányzata is hozzájárult kiadásaikhoz. A munkálatokat kivitelező vállalkozók is mintegy 400 000 forintot ajándékoztak a gyülekezetnek.

A köszöntésekben Nagybocskai Tamás egyházmegyei felügyelő elmondta: napjainkban a vetés munkafázisa jellemző Csurgóra, és reménységét fejezte ki, hogy Kendeh K. László is folytatja a megkezdett hagyományt, miszerint a lelkészek fél évszázadon keresztül maradnak ebben a gyülekezetben. Ezt követően Szászfalvi László országgyűlési képviselő, református lelkész és felesége, valamint Maczkó Gyula római katolikus esperes-plébános, illetve az egykori helyettes, Sikter János porrogszentkirályi lelkész mondott köszöntést. Kendeh György angyalföldi lelkész – a segédlelkész nagybátyja – az Úr áldásáról szólt, aki ha nem építette volna a házat, hiába lett volna a sok adomány.

Az ünnepség után a jelenlévők terített asztalok mellett is megtapasztalhatták a vendéglátó gyülekezet szeretetét.

Menyes Gyula

Regionális hozzárendelés: Csurgói Evangélikus Egyházközség

::Nyomtatható változat::