Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az elmúlt hónapokban nemcsak a közel-keleti konfliktus foglalkoztatta a közvéleményt, hanem – a National Geographic jóvoltából „felfedezett” Júdás evangélium, illetőleg Dan Brown sikerkönyve, A da Vinci-kód révén – a Szentírás is beszédtéma lett. A legizgalmasabb kérdésekről lapunkban is több ízben ejtettünk szót a nyár folyamán; most a Keresztény-Zsidó Társaság (KZST) Médiafókusz című programjában találkozhattunk velük, a Budapest-Deák téri templom gyülekezeti nagytermében.

Az aktuális kérdések szimpóziumjaként meghirdetett szeptember 11-i rendezvényen – melyen a moderátori feladatokat dr. Szécsi József, a KZST főtitkára látta el – először dr. Fabiny Tamás, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke, a KZST ügyvezető elnöke tartott előadást. Szenzáció és/vagy tudomány: Júdás evangéliuma címmel először Jézus tizenkettedik, meglehetősen „rossz sajtójú”tanítványának a Szentírásban olvasható megítéléséről beszélt, majd „Júdás evangéliumát” elemezve arra mutatott rá, hogy a valószínűleg Krisztus után 220 és 340 között íródott gnosztikus kódex miként szabadítja meg Júdás személyét az antiszemita konnotációktól. „Júdás evangéliumára mint emberi műre kell tekintenünk; tudnunk kell különbséget tenni közötte és a Szentírás tanítása között” – zárta előadását Fabiny Tamás.

Júdás személye dr. Orosz Gábor Viktornak, az MTA–Evangélikus Hittudományi Egyetem Szociáletikai és Ökumenikus Kutatócsoport tudományos munkatársának az előadásában is visszaköszönt. A da Vinci-kód nyomában: „Keresd a nőt!” címet viselő referátumában Dan Brown bestsellerének a férfi és a női princípiumokra vonatkozó megállapításait Franz Alt 1989-ben megjelent Jézus – az első új férfi című kötetének mondanivalójával vetette össze. „A Biblia szerint Jézust ketten csókolták meg: a magdalai Mária és Júdás. Az asszony csókja a szeretet, míg a férfi csókja az árulás szimbóluma lett. Döntenünk kell, hogy a magdalai Mária vagy Júdás útjára lépünk-e!” – vonta le a konklúziót Orosz Gábor Viktor.

Az est zárásaként dr. Deák Péter válság- és konfliktuskutató szólalt fel. A Magyar Tudományos Akadémia doktora Egy elhúzódó válság csillapításának lehetőségei – arab–izraeli vagy iszlám–zsidó konfliktus? című előadása első felében arra kereste a választ, hogy milyen hatások gerjesztik a közel-keleti konfliktusokat, majd a háború jellemzőiről szólva legfontosabb megállapításként leszögezte, hogy – szerinte – nem vallási háborúról van szó.

– vitális –

::Nyomtatható változat::