Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

A szlovákiai evangélikus gyülekezetekben a júliusi és augusztusi vasárnapokon választási közgyűléseket tartottak, melyeken az egyháztagok az országos és az egyházkerületi elnökségekre szavaztak. Az egyházi törvények szerint szomszédainknál is hat évre szól az elnökségek mandátuma, amely csak egyszer hoszszabbítható meg. A jelenlegi országos elnökség már a második ciklusát tölti, ezért mandátuma a lejártához közeledik.

A szavazatszámláló bizottság felbontotta a tizennégy egyházmegye háromszáztíz gyülekezetéből beérkezett közgyűlési jegyzőkönyveket, és megállapította, hogy az egyetemes püspöki tisztre jelölt Milos Klátik és az egyetemes felügyelői tisztre jelölt Pavel Delinga megkapták a megválasztásukhoz szükséges szavazatokat. A bizottság erről hivatalosan értesítette a gyülekezeteket.

Az új egyetemes elnökség a Pöstyénben október 18–21. között tartandó zsinaton veszi át funkcióját.

Milos Klátik 1963-ban lelkészcsaládban született. A pozsonyi teológiai fakultáson tanult 1981 és ’86 között. Pozsonyban avatták lelkésszé. Posztgraduális tanulmányokat folytatott több németországi és angliai teológiai fakultáson. Pozsony-Ligetfalu gyülekezetének lelkésze, és tanít a teológiai fakultás rendszeres teológiai tanszékén, ahol tudományos fokozatot (PhD-t) szerzett. Tagja több egyházi bizottságnak. Felesége is felavatott lelkész. Négy gyermekük van.

Pavel Delinga agrármérnöki diplomát szerzett 1962-ben, majd 1980-ban megszerezte a közgazdaság-tudományok kandidátusa fokozatot. A Csehszlovák Szövetségi Gyűlés képviselője volt, majd a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa mezőgazdasági bizottságának elnöke lett nyugdíjazásáig. Pozsonyban lakott, de most nyugdíjasként a Léva közelében fekvő Devičany községben él. Felesége is evangélikus.

Mi, magyarok ezeréves sorsközösségben éltünk a szlovák néppel. A keresztény hit közös örökségünk, amely az európai kultúra fontos része, ma is megtartó erő. A Kárpát-medencében időközben határok jöttek létre, magyarok maradtak a határon kívül, és szlovákok élnek határainkon belül. Szükségszerű a testvéri, jószomszédi együtt munkálkodás, hogy egymásban partnert lássunk, ne pedig – a napi politika szempontjából nézve – pusztán legyűrendő ellenfelet. A feladatok vállalása mindannyiunk türelmes jóakaratát igényli.

Kapcsolatunk a múltban gyakran politikai viszonyok alakulásának a függvénye volt, olykor megszakadt, s újra kellett építeni a hidakat. Közös munkánkra előnyösen hatott Ján Chabasa egyetemes püspök 1953-ban tett pesti látogatása, aki itteni lelkészek előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy „az öreg Duna elmosta a régi sérelmeket, tudunk újat kezdeni”. Krisztusban egyek vagyunk. Később hasonló értelemben nyilatkozott Michalko püspök is, aki elősegítette professzorok kölcsönös vendégelőadásait, és a jövő érdekében szorgalmazta teológusok cserediákságát. Fel kell ismernünk, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok ápolása közös érdekünk.

Isten áldását kérjük a Szlovákiában élő evangélikusokra és az új elnökségre.

Cselovszky Ferenc (id.)

::Nyomtatható változat::