Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2006
- 38
- A teremtési ünnepkör születése
e-világ
Hozzászólás a cikkhez
A teremtési ünnepkör születése
Nyitó istentisztelet a budavári evangélikus templomban
Az Európai Keresztény Környezeti Hálózat (European Christian Environmental Network, ECEN) megalakulása (1998) óta munkálkodik az egyházi év liturgiájának gazdagításán, a teremtési ünnepkör bevezetésén. (Erről már több híradás is megjelent az Evangélikus Élet Ararát rovatában.) Az előkészítő munka eredményeképpen az a javaslat született, hogy szeptember 1. és az október 4. utáni vasárnap között tartsanak a keresztény gyülekezetek, egyházak olyan ünnepkört, mely a Szentháromság Isten teremtő voltát és alkotásai iránti felelősségünket hangsúlyozza.
Magyarországon a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend szervezésében most először rendezték meg az ünnepkör nyitó, szeptember 1-jei istentiszteletét a budavári evangélikus templomban, Bence Imrének, a Budai Egyházmegye esperesének evangélizációjával.
Az istentisztelet a Parányi csillag ez a föld című evangélikus korál eléneklésével kezdődött, majd Kamenik Klaudia énekesnő adta elő Kovács Márta orgonakíséretével Haydn Teremtés című oratóriumából a „Nun beut die flur” című áriát. Az ECEN liturgiai szövegei segítségével összeállított imádságok többek között Isten gondviseléséről, a tőle kapott „környezetfenntartó” megbízatásunkról és az ezzel kapcsolatban elkövetett vétkeinkről, mulasztásainkról szóltak, majd a Bizony betelik az idő kezdetű korállal emlékeztek a résztvevők az új, romolhatatlan teremtés ígéretére s Isten előtti számadási kötelezettségünkre.
Az igehirdetés szolgálatát Bence Imre 2Móz 34,6 alapján végezte: „…az Úr irgalmas és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szeretete és hűsége nagy!” Bízhatunk benne, hogy Krisztusért megbocsátja, amit ellene, embertársaink vagy a teremtés egésze ellen elkövettünk. Elnézi a teremtettségünkkel való bűnös játszadozásainkat, és újjáteremti, amit az ember elront a természetben. Ezzel a hűségével és szeretetével akarja felelősségérzetünket növelni. Így az iránta való hálánkból fakadhat, hogy felelősséget vállalunk környezetünkért. A teremtés védelmével foglalkozva fontos, hogy elsősorban a Teremtőt akarjuk minél jobban megismerni, előtte csodálattal leborulni, s ez vezet azután alkotásainak megbecsüléséhez is.
Az istentisztelet a részvevők személyes megáldásával és úrvacsoravétellel zárult, majd Széchey Béla, az ökumenikus rend vezetője rövid tájékoztatást adott a jelenlévőknek az egyházakban folyó környezetvédelmi munkáról. Bemutatásra került a Környezetbarát menedzsment az egyházban című anyag, majd a jelenlévők kézhez kapták a Mit tehetünk keresztény gyülekezetként a teremtett világért? című rövid írás- és ötletgyűjteményt, melyekkel már az idei Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozón is ismerkedhettek az érdeklődők.
A szervezők reményei szerint a hasonló magyar alkalmak mellett – mint amilyen az ökumenikus rend által tartott, a környezetvédelmi világnaphoz (június 5.) kötődő teremtés ünnepe és konferenciája, vagy például a Szélrózsa találkozó teremtési áhítata – ez a kezdeményezés sok gyülekezetet megmozgat majd, hogy hűséggel szolgáljuk Istent a földi életet fenntartó, gyógyító munkájában az Úr Jézus nevében. Ha a hagyományos ünnepkörökben adventtől a mennybemenetelig Jézus földi életének állomásait követjük végig, akkor a teremtési ünnepkörben is rá kell tekintenünk, az egyetemes Niceai hitvallás szavaival élve arra, aki által lett minden.
Biczó Dénes
::Nyomtatható változat::
|