Kultúrkörök

Hozzászólás a cikkhez

Nagy Gáspár Magyar Örökség díjas költő neve összeforrt az ’56-os forradalom emlékezetével. Kultikus versei a nyolcvanas évek elejétől kezdve jelentek meg, és minden kockázatot vállalva figyelmeztették a hatalmat az antigonéi parancsra: temetetlen halottainknak meg kell adni a végtisztességet. Szabadítót mondani címmel frissen megjelent dupla CD-jén Nagy Gáspár maga olvassa fel életműve legfontosabb verseit.

A Magyar Katolikus Rádió gondozásában megjelent hangoskönyv a költő harmincéves pályájából száztíz verset tartalmaz. A több mint két órába sűrített előadás megindító élményt kínál. A költő póztalan, ám érzelmekkel telített előadásában elhangzó emblematikus versek sűrített kórképet tárnak elénk.

Elhangzanak azok a költemények is, amelyekért a nyolcvanas években kemény büntetéssel sújtotta őt és szerkesztőit a hatalom. 1984-ben az Új Forrás című folyóiratban jelent meg az Öröknyár: elmúltam 9 éves című költeménye, melyben nyíltan követeli Nagy Imre eltemetését és gyilkosainak megnevezését: „ (…) egyszer majd el kell temetNI / és nekünk nem szabad feledNI / a gyilkosokat néven nevezNI!” A költő „jutalma” nem maradt el: elbocsátották írószövetségi állásából. A fiú naplójából című verse miatt a Tiszatáj című folyóirat szerkesztőit bocsátották el.

Nagy Gáspár hétéves volt, amikor 1956 őszén menekülő pesti srácok kértek szállást szülőfalujában, és meséltek a forradalom napjairól. Feledhetetlen maradt számára az ’58-as „öröknyár” is, amikor apjával és nagybátyjával megsiratták a kivégzett miniszterelnököt. Történelmi érzékenységét, erkölcsi felelősségtudatát a pannonhalmi bencés gimnázium tovább táplálta.

Életének további két szimbolikus eseménye 1968 prágai tavasza és 1989 fordulata. Szomorú, hogy a rendszerváltozás öröme csak pillanatnyi lehetett költészetében. Nagy Gáspár napjaink kórképét éppoly kérlelhetetlenül megrajzolja, ahogy a diktatúra idejében tette. Nem kerülik el figyelmét a „magyar abszurd”-béli Békebeli kannibálok sem: „…egymást zabálják / föl a barátok / mintha nem volna / már ki ellen / hurrá hajrá most / egymás ellen!” A CD-n elhangzó utolsó versek már a számadást készítik. A súlyosan beteg költő létösszegző verseiben a biztos hazatalálás öröme szólal meg.

Nagy Gáspár vallja, hogy „egy élére állított vers sokat tehet”. E hite szerint dolgozott, alkotott egész életében. Mintegy húsz verses-, próza- és esszékötete jelent meg, számos díj és elismerés bizonyítja, hogy munkáját igen értékesnek találták. Művei a magyar nemzeti kultúra nélkülözhetetlen kincsei.

Jánosi Vali

::Nyomtatható változat::