Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Sólyom László szerint Európa az elitek projektje volt, és egyelőre az is maradt, az EU nem termelt ki olyan egységes szellemet, amely közvetlen választ és egységes szellemi alapot adna. A köztársasági elnök erről az Európa az átalakuló világban című konferencián beszélt múlt csütörtökön Budapesten, az Akadémián.

Az államfő nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az európai integráció lényegében megrekedt a jogtechnikai és a gazdasági követelmények teljesítése szintjén. Magyarországról szólva Sólyom László kiemelte, hogy a rendszerváltásba „bele volt programozva” a tömeges kiábrándulás és a politikai megosztottság.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra emlékeztetett, hogy húsz évvel ezelőtt ugyancsak az Akadémián rendeztek igen jelentős tanácskozást Társadalom és etikai kérdések – keresztények és marxisták vonatkozásában címmel, amely akkor a kétpólusú világrendben óriási visszhangot váltott ki.

A világ megváltozott, nincs két nagyhatalom többé, ma a globalizáció és Európa jövője a nagy kérdés – mondta az MTA elnöke. Hangsúlyozta, hogy a kérdés az: „Honnét jön Európa, és hová megy?” Vizi E. Szilveszter hangot adott azon véleményének is, miszerint „a világ legnagyobb problémája nem gazdasági, hanem erkölcsi”.

Paul Poupard bíboros, a Kultúra Pápai Tanácsának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy míg húsz évvel ezelőtt az egyház még az ateizmussal szembesült, ma a hitnélküliséggel. Ma kevesebb a meggyőződéses ateista, mint a nem hívő, a közömbös – magyarázta a bíboros. Paul Poupard szerint kettős paradoxonnal foglalható össze a mára kialakult helyzet: „Egy olyan világban élünk, ahol hihetünk anélkül, hogy valahová tartoznánk, és tartozhatunk valahová anélkül, hogy hinnénk.” (Paul Poupard munkássága elismeréseként a Tudomány és Művészet elnevezésű kitüntetést vehette át a konferencia alkalmából az MTA elnökétől.)

Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke azt hangsúlyozta, hogy „a keresztény világnézet olyan tényező, amely Európa egyesítése, szellemi egysége irányában hat, és egyúttal akár a jogfejlődésnek is egyfajta komoly alapját kínálja”.

A háromnapos nemzetközi konferenciát – amelyen protestáns részről előadást tartott többek között dr. Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke – a Kultúra Pápai Tanácsa, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és az MTA szervezte. A szervezők célja volt megvizsgálni azt, hogy mi is Európa mint politikai, kulturális, társadalmi jelenség a változó, globalizálódott világban, valamint azt, hogy az emberi tudás hol ütközik morális korlátokba.

MTI

::Nyomtatható változat::