evél&levél

Hozzászólás a cikkhez

Még a nyár beköszönte előtt, május utolsó hétvégéjén volt a gyulai evangélikus gyülekezet vendége D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök és felesége. A püspöki látogatás célja az evangélikus gyülekezetben nemrégiben alakult öntevékeny csoportok munkájának elősegítése volt. Püspök úr nemcsak tanúja, hanem aktív résztvevője is volt a presbiteri és családos csoportok első összejöveteleinek.

1. Szebik Imre kezdeményezésével indította el a Magyarországi Evangélikus Egyház a gyülekezetimunkatárs-képző tanfolyamot 2007-ben. A piliscsabai Béthel missziós központban három alkalommal megtartott képzésen e sorok írója is részt vett. A tanfolyamon a püspök úr szavait hallgatva érlelődött benne a gondolat, hogy egyszer a gyulai gyülekezet is szívesen meghallgatná ezeket az előadásokat. Jó alkalom volt erre a frissen alakult gyülekezeti csoportok munkájának megkezdése.

Templomunk 2007 nyarára megújult, ám imaéletünknek is újulásra van szüksége. Ehhez kell, hogy segítséget, kedvet, új erőt adjon a gyülekezet mint közösség, és jobban meg kellene ismerniük egymást a gyülekezeti tagoknak. Összetartó, együtt imádkozó, igazi egyházi közösségre van szükség, ezért merült fel a gyülekezeti csoportok létrehozásának gondolata. Első alkalommal a presbiteri és családos csoport találkozására került sor.

A presbiteri csoport találkozóján a presbiteri elhívás és megbízatás történeti áttekintésén túl napjaink aktuális hitéleti kérdéseiről is szó esett. Püspök úr feleségének tolmácsolásában, bibliai idézeteket hallgatva igyekeztünk megérteni a presbiteri elhívás sokrétűségét. Az igen közvetlen hangvételű találkozón a gyermek- és felnőttkeresztelések kérdéséről, a személyes hitvallásunkkal kapcsolatos problémákról, a missziós tevékenységről is beszéltünk. Rá kellett döbbennünk, hogy a gyülekezethez tartozásunk felelősséggel is jár. Bizonyos élethelyzetekben nemcsak családtagjainkért, hanem a gyülekezet többi tagjáért is felelősek vagyunk. Az egymásra figyelés, egy-egy emberi szó nagyon sokat segít a formálisan egy gyülekezethez tartozó embereket Isten igéjében hívő, valódi közösséggé formálni.

A családos csoport szombaton délelőtt találkozott, és egy közös áhítat után a keresztény család, a mai kor kihívásai kerültek szóba. A fiatalokra és a felnőttekre egyaránt figyelmet kell fordítani, hogy a gyülekezet valóban éljen, ne legyen magára hagyott. Az élő gyülekezet ismertetőjele a lelki alkalmak kihasználása, megbecsülése, hiszen úgy tudunk adni másoknak, ha előbb mi magunk töltekezünk. Ezért áldásos minden olyan alkalom, amelyen Isten igéjéből erőt meríthetünk. Püspök úr felhívta a figyelmünket arra, hogy a hit nem örökölhető, csak átadható, és hogy a szülői példa mennyire fontos útravalója gyermekeinknek.

A jó hangulatú, tartalmas beszélgetés alatt a gyermekek jót játszottak, majd közös ebéddel ért véget ez a szép délelőtt.

Kertész Márta (Gyula)

::Nyomtatható változat::