e-világ

Hozzászólás a cikkhez

Szü­le­tés­na­pot ün­nep­lünk. Ja­nu­ár 12-én szü­le­tett As­si­si Szent Fe­renc. Leg­alább­is egyes ma­gyar for­rá­sok sze­rint; má­sok szep­tem­be­ri szü­le­tés­nap­ról tud­nak. Az sem biz­tos, hogy Gi­o­van­ni Ber­nar­done, a dús­gaz­dag posz­tó­ke­res­ke­dő fia 1181-ben vagy 1182-ben lát­ta-e meg a nap­vi­lá­got.

Ke­rek­nek ép­pen nem mond­ha­tó ez a 827. vagy 828. év­for­du­ló. Ám aki­nek a ter­mé­szet vé­del­me szív­ügye, an­nak min­den al­kal­mat meg kell ra­gad­nia, hogy meg­em­lé­kez­zen Fe­renc test­vér­ről! A ka­to­li­kus ke­res­ke­dők is vé­dő­szent­jük­nek tart­ják, de in­kább csak a pá­lya­el­ha­gyó ke­res­ke­dők pat­ró­nu­sa le­het. A sze­gé­nyek és a szo­ci­á­lis mun­ká­sok után 1980-ban a kör­nye­zet­vé­dők­nek is hi­va­ta­los vé­del­me­ző­je lett. Nagy szük­sé­günk van ha­tá­ro­zott­sá­gá­nak és sze­líd­sé­gé­nek pél­dá­já­ra. Éle­tét most nem ele­ve­ní­tem fel, a Nap­him­nusz­ból nem idé­zek, de gon­do­lok rá, mi­kor né­hány szót az as­si­si fo­lya­mat­ról írok.

A vi­lág egyik leg­na­gyobb ter­mé­szet­vé­del­mi szer­ve­ze­te, a pan­da­mac­kós cí­mer­ál­la­tá­ról is­mert WWF (World Wide Fund, Természetvédel­mi Világalap) 1986-ban ala­pí­tá­sá­nak hu­szon­ötö­dik év­for­du­ló­ját ün­ne­pel­te. En­nek elő­ké­szí­té­se­ként fel­kér­ték a budd­his­ta, a ke­resz­tény, a hin­du, a zsi­dó és az isz­lám val­lás je­len­tős kép­vi­se­lő­it, hogy nyi­lat­ko­zat­ban fo­gal­maz­zák meg, mi a vi­szo­nyuk a ter­mé­szet vé­del­mé­hez. A hí­vek­hez kül­dött üze­ne­tek más­képp fo­gal­maz­nak, de mind az öt­ből egy­ér­tel­mű­en ki­de­rül, hogy hi­tük­ből kö­vet­ke­zik a ter­mé­szet vé­del­me. A nyi­lat­ko­za­tok­ra az As­si­si Szent Fe­renc-ba­zi­li­ká­ban tar­tott kö­zös szer­tar­tás ke­re­té­ben a val­lá­si ve­ze­tők ün­ne­pé­lye­sen ál­dá­su­kat ad­ták, és az­óta is gyak­ran hi­vat­koz­nak rájuk. Ter­mé­sze­te­sen az utób­bi év­ti­ze­dek­ben az Egy­há­zak Vi­lág­ta­ná­csa és a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség is rend­sze­re­sen fog­lal­ko­zik a te­rem­tett vi­lág meg­őr­zé­sé­nek té­má­já­val.

2008-ban a baj sok­kal na­gyobb, mint 2007-ben volt, és egész biz­tos, hogy 2009-ben boly­gón­kon töb­ben fog­ják sa­ját bő­rü­kön érez­ni a kör­nye­ze­ti vál­ság je­le­it, mint ta­valy. A kér­dés csak az, hogy mi­kor le­szünk haj­lan­dók a prob­lé­ma sú­lyos­sá­gá­val ará­nyos lé­pé­se­ket ten­ni. Ko­mo­lyan gon­do­lom, hogy a nyi­lat­ko­za­tok na­gyon fon­to­sak, de már nem ele­gen­dők.

Ha­józ­ni mu­száj, de nem mind­egy, ho­gyan. Az Eu­ró­pai Ke­resz­tény Kör­nye­zet­vé­del­mi Há­ló­zat 2008. ok­tó­be­ri nyi­lat­ko­za­tá­ban Meyer-Abich né­met fi­lo­zó­fust idé­zi. Sze­rin­te ed­dig az ipa­ri ci­vi­li­zá­ció kor­sza­ká­ban él­tünk, de ha élet­ben aka­runk ma­rad­ni, ezt a kör­nye­zet­ba­rát ci­vi­li­zá­ció ko­rá­nak kell fel­vál­ta­nia. Az ipa­ri ci­vi­li­zá­ció olyan, mint egy ha­tal­mas tank­ha­jó. Az acél­monst­rum moz­ga­tá­sá­hoz ren­ge­teg ener­gi­á­ra van szük­ség. Per­sze óri­á­si mennyi­sé­gű kő­ola­jat tud szál­lí­ta­ni, de na­gyon ne­héz kor­má­nyoz­ni és le­fé­kez­ni, és ahogy a tank­ha­jók ka­taszt­ró­fá­ja mu­tat­ja, nagy a szennye­zés koc­ká­za­ta is.

A kí­vá­na­tos kör­nye­zet­ba­rát ci­vi­li­zá­ció olyan, mint egy kis vi­tor­lás ha­jó. Könnyű, jól kor­má­nyoz­ha­tó, szél for­má­já­ban a nap­ener­gia hajt­ja. Szál­lí­tá­si ka­pa­ci­tá­sa per­sze sok­kal ki­sebb, mint a tank­ha­jóé, de hát mi­ért is szál­lí­ta­na óri­á­si mennyi­sé­gű ola­jat? Nem hagy pisz­kos fol­to­kat ma­ga után az óce­án­ban, és ka­taszt­ró­fá­val sem fe­nye­ge­ti a ter­mé­sze­tet. Ke­vés anyag­fel­hasz­ná­lás­sal já­ró ter­me­lés és élet­vi­tel, sze­rény mé­re­tek, össz­hang a te­rem­tés rend­jé­vel – er­re kell tö­re­ked­nünk.

A Ma­gyar­or­szá­gi Evan­gé­li­kus Egy­ház is sok éve ke­re­si a te­rem­tett vi­lág meg­őr­zé­sé­vel kap­cso­la­tos mon­da­ni­va­ló­ját. En­nek egyik leg­újabb ör­ven­de­tes meg­nyil­vá­nu­lá­sa, hogy az Észa­ki Egy­ház­ke­rü­let hon­lap­já­nak bal al­só sar­ká­ban meg­je­lent a Zöld­temp­lom ro­vat. Egy­elő­re az ol­dal cí­mé­ben még ben­ne van a „kü­lön­le­ges­sé­gek” szó, de ez biz­tos vál­toz­ni fog, és a töb­bi egy­ház­ke­rü­let­nek is ha­son­ló­an tar­tal­mas zöld­ol­da­la lesz.

Meg­ta­lál­ha­tók itt Bé­res Ta­más öko­teo­ló­gi­ai mű­vei, egy­há­zi do­ku­men­tu­mok, el­ér­he­tők kör­nye­zet­vé­de­lem­mel fog­lal­ko­zó nem­zet­kö­zi egy­há­zi ol­da­lak és ha­zai zöld­szer­ve­ze­tek. Kü­lön öröm, hogy ol­vas­ha­tunk ta­ná­cso­kat a zöld lel­ké­szi hi­va­ta­lok ki­ala­kí­tá­sá­hoz, és – fi­gye­lem – egy ilyen pon­tot is ta­lál­tam: „ÖKO-Evan­gé­li­kus gyü­le­ke­ze­tek”. Ha rá­kat­tin­tunk, ezt ol­vas­hat­juk: „Ha­ma­ro­san azok­ról a gyü­le­ke­ze­te­ink­ről és lel­ké­szi hi­va­ta­lok­ról adunk itt fel­vi­lá­go­sí­tást, me­lyek élen jár­nak a kör­nye­zet­tu­da­tos élet­vi­te­lük­kel.” Egy­elő­re a lis­ta nul­la elem­ből áll, de nem hasz­ná­lom ki az iro­ni­zá­lás­ra nyí­ló le­he­tő­sé­get.

El­ső kéz­ből tu­dom, hogy van­nak olyan gyü­le­ke­ze­tek, ame­lyek ko­mo­lyan ke­re­sik, hogy mit te­het­né­nek kör­nye­ze­tük vé­del­mé­ért. A ke­len­föl­di egy­ház­köz­ség hír­le­ve­lé­ben Joób Má­té lel­kész fel­ké­ré­sé­re el­in­dí­tot­tuk A gyü­le­ke­zet zöl­dí­té­se cí­mű so­ro­za­tot, amely­nek már ered­mé­nyei is van­nak. A gyü­le­ke­ze­ti al­kal­mak több­sé­gén a részt­ve­vők pil­le­pa­lac­kos ás­vány­víz he­lyett kan­csó­ból üveg­po­hár­ba töl­tött fi­nom csap­vi­zet isz­nak, és meg­kez­dő­dött a gyü­le­ke­ze­ti kom­posz­tá­lás.

Az Evan­gé­li­kus Élet Üze­net az Ara­rát­ról ro­va­ta hat év alatt a kör­nye­zet- és ter­mé­szet­vé­de­lem, a tár­sa­dal­mi prob­lé­mák és a fenn­tart­ha­tó­ság na­gyon sok kér­dé­sé­vel fog­lal­ko­zott, és az élet­mód­ra vo­nat­ko­zó ta­ná­csok­ban sem volt hi­ány. A kö­vet­ke­ző he­tek­ben sze­ret­nénk meg­mu­tat­ni, hogy egy-egy sú­lyos kör­nye­zet­vé­del­mi prob­lé­ma meg­ol­dá­sá­ért mit te­het­nek a gyü­le­ke­ze­tek. Meg­győ­ző­dé­sünk, hogy ha ke­ve­sebb sze­me­tet ter­mel­nek, és ke­ve­sebb ener­gi­át fo­gyasz­ta­nak, tá­mo­gat­ják a kör­nye­zet­ba­rát köz­le­ke­dé­si mó­do­kat, és meg­ta­nít­ják a gye­re­ke­ket az élő­vi­lág sok­fé­le­sé­gé­nek vé­del­mé­re, an­nak a gyü­le­ke­ze­ti ta­gok gon­dol­ko­dá­sá­ban és ház­tar­tá­sá­ban is po­zi­tív ha­tá­sa lesz.

Ga­dó György Pál

::Nyomtatható változat::