Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 02
- Kétszázhuszonöt éves a soproni evangélikus templom
Egyházunk egy-két hete
Hozzászólás a cikkhez
Kétszázhuszonöt éves a soproni evangélikus templom
1781 februárjában – bő fél évvel azelőtt, hogy az év novemberében megjelent volna II. József türelmi rendelete, amely korlátok között ugyan, de engedélyezte a protestánsoknak a templomépítést – a soproni evangélikus gyülekezet beadta kérelmét egy új, végleges templom építésére. A császári engedély 1782 márciusára érkezett meg, és a helyi lutheránusok lázas munkába kezdtek. Ennek köszönhetően 1784. január 1-jén Torkos József, a gyülekezet lelkésze a 26. zsoltár szavaival felszentelhette a hatalmas templomépületet. Ennek az eseménynek a 225. évfordulóján nagyszabású ünnepségsorozattal adott hálát Istennek a Soproni Evangélikus Egyházközség templomáért és a benne élő közösségért.
Az ünnepségsorozat nyitóakkordjára január 3-án, szombaton délután került sor, amikor a temetőben a gyülekezet tagjai megkoszorúzták az egyházközség elhunyt lelkészeinek sírját, illetve felavatták a templomtorony díszkivilágítását.
A sorozat legnagyobb ünnepe a január 4-i ünnepi, kétnyelvű istentisztelet volt, amelyen Ittzés János elnök-püspök mellett az egyházközség lelkipásztorai, Hegedűs Attila igazgató lelkész, Gabnai Sándor esperes és Volker Menke német lelkész végezték a liturgiai szolgálatot. A vasárnap igéjéről, Jak 4,10–17-ről tartott prédikációjában Ittzés János arra hívta fel a gyülekezet figyelmét, hogy a múlt emlegetése helyett a jövő felé kell néznünk. Gyakran hisszük azt, hogy mi vagyunk urai a folyamatoknak – viszont nem ebbe roppan bele a világ? Igénk ítéletet mond: Istent nem lehet büntetlenül kihagyni a dolgainkból. Sopron is gyakran azért szenvedett, mert sok e világi nagyúr azt gondolta, hogy ura lehet az életnek – bele is roppant a közösség az ő terveikbe. Bárcsak megértenénk, hogy Istent nem lehet kihagyni a számításainkból! Ezért áll ez a templom is, hogy hitetlenkedő szívünket újra meg újra figyelmeztesse az üzenet: Isten nélkül csak múló árnyék az életünk, sorsunk és alkotásunk. De azt is látnunk kell a figyelmeztetés és az ítélet mellett, hogy Isten nem akarja, hogy mi nyomtalanul elporladjunk – szögezte le igehirdetésében a püspök.
Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlésen dr. Szála Erzsébet, a gyülekezet gyűjteményeinek igazgatója megnyitotta a templom előterében bemutatott gyülekezettörténeti kiállítást. Röviden bemutatta a templomépítés történetét, felhívva a figyelmet az akkori hívek adományozókedvére, illetve a munkálatok mai szemmel nézve is döbbenetes gyorsaságára.
Végül Firtl Mátyás országgyűlési képviselő, Gabnai Sándor és Ittzés János köszöntötte az ünneplő gyülekezetet. Az istentisztelet és a közgyűlés közel sem tartott három órán át – mint 225 éve a templomszentelési ünnepség –; utána sokan átsétáltak a líceumban tartott állófogadásra és beszélgetésre.
Az ünnepségsorozat ezzel nem ér véget: az egyházközség gyermekrajzpályázattal és kiállítással, tudományos üléssel, egy tavaszi és egy őszi koncerttel, illetve a gyülekezet általános iskolájának tanárai által bemutatandó gyermekdarabbal szeretné emlékezetessé tenni a templom két és negyed százados évfordulóját.
Hegedűs Attila
::Nyomtatható változat::
|