Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 14
- A dialógus szimbóluma
Kultúrkörök
A hónap könyve
Hozzászólás a cikkhez
A dialógus szimbóluma
Asztali beszélgetések 1. – Öt párbeszéd
Fájdalmasan párbeszédhiányos világban élünk. Leginkább azért sújt bennünket a megosztottság és a szétszakítottság átka, mert hagytuk, hogy egyes vezetők leszoktassanak minket arról, hogy odafigyeljünk a másikra, leüljünk, és értelmes párbeszédet, építő eszmecserét folytassunk egymással. A rendszerváltás óta eltelt időszakban már nemcsak a politikában, de a civil szféra bármely területén megmerevedett széttagoltságot, egymástól mereven elkülönülő szekértáborok ádáz szembenállását tapasztaljuk.
A görög diabolosz szó – melyet hagyományosan az „ördög”, „sátán” szavakkal fordítunk magyarra – egy olyan igéből képzett főnév, amely azt jelenti: „szétdobálni, szétvetni, egymástól eltávolítani”. A diabolikus tevékenység lényege tehát az egymással szerves kapcsolatban lévő dolgok, jelenségek és személyek szétszakítása, kapcsolatuk szétrombolása és megszüntetése, egymáshoz való viszonyulásuk megtévesztés útján történő szembefordítása.
A diabolosz ellentéte, a diabolikus tevékenység orvossága és megoldása a szümbolosz – amelyből a mai szimbólum szavunk származik. Ennek igei alapszava szó szerint „összedobni”-t jelent, vagyis a szimbólum az egymáshoz tartozókat mélyebb értelemben összehozza, kapcsolatot létesít közöttük, a legmagasabb rendű, agapé típusú szeretet révén felismerteti velük lényegi összetartozásukat, és egységbe forrasztja őket. (A fenti rövid jelentéstani exegézis alapján érdemes elgondolkodni azon, hogy mi és ki az, ami és aki valóban „ördögi” tevékenységet folytat környezetünkben.)
Nyugodtan kijelenthetjük: az Asztali beszélgetések című könyvsorozat a fenti értelemben véve – szimbólum. Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány (ABKA) ugyanis arra vállalkozott, hogy egy szervezett beszélgetéssorozat keretében asztalhoz ültesse azokat a gondolkodó embereket – pártállástól teljesen függetlenül –, akiknek korunk aktuális társadalmi, közéleti, kulturális, tudományos kérdéseiről mondanivalójuk van. A beszélgetőpartnerek a legkülönfélébb területeken tevékenykedő emberek: írókkal, költőkkel, képzőművészekkel, irodalom- és művészettörténészekkel, teológusokkal, jogászokkal, orvosokkal, természettudósokkal, előadóművészekkel folytatott dialógusokon keresztül zajlik a szellemi-kulturális hídépítés – nem csupán az egyház és a világ között, hanem ember és ember között is.
Az Asztali beszélgetések sorozat Öt párbeszéd című első kötetéhez – mely öt dialógus szerkesztett változatát tartalmazza – Hankiss Elemér írt előszót. Az asztalhoz telepedő beszélgetőpartnerek a következő témákban osztották meg gondolataikat hallgatóságukkal: Esterházy Péter író és Fabiny Tamás püspök az identitásról, Heller Ágnes filozófus és Jutta Hausmann teológiai tanár a Genezis könyvéről, Jelenits István piarista szerzetes és Csepregi András teológus Isten törvényének mai értelmezéséről, Jókai Anna és Lengyel Anna az értelmiség küldetéséről és felelősségéről, Vekerdy Tamás pszichológus és Réz-Nagy Zoltán lelkész a „Tiszteld atyádat és anyádat!” parancsolatról és a családról folytattak eszmecserét.
A kötetben olvasható dialógusokhoz egy-egy harmadik beszélgetőtárs is csatlakozott: a disputák témái és gondolatmenetei művészeket ihlettek arra, hogy képzőművészeti alkotásokkal járuljanak hozzá a beszélgetések gondolatiságának többsíkú ábrázolásához és értelmezéséhez.
Diabolikus világunkban felbecsülhetetlen értéket képvisel minden olyan kezdeményezés, amely a dialógusok kialakítását és az építő, gazdagító szellemi-kulturális kapcsolatok kiépítését tűzi ki céljául. Az ABKA Asztali beszélgetések című könyvsorozata fénylő szimbóluma lehet a kapcsolatépítésnek, a válaszok és megoldások közös keresésének párbeszédhiánytól elsötétülő világunkban.
::Nyomtatható változat::
|