Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 30
- Sérül az egyházi oktatás autonómiája
Keresztutak
Református szakvélemény
Hozzászólás a cikkhez
Sérül az egyházi oktatás autonómiája
Újra megpróbálják korlátozni az egyházi közoktatás autonómiáját a határon túli magyar nyelvű egyházi közoktatási intézményekben és Magyarországon is – mondta Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház (MRE) oktatási irodavezetője július 13-án az MTI-nek.
Az oktatási szakember erre annak kapcsán hívta fel a figyelmet, hogy a Kárpát-medencei magyar református középiskolák Sepsiszentgyörgyön e hónap elején tartott tizennegyedik találkozója is ezt állapította meg zárónyilatkozatában. Papp Kornél szólt arról, hogy Ukrajnában, Kárpátalján nem teszik lehetővé, hogy a szaktárgyakból anyanyelvi érettségi vizsgát lehessen tenni. A továbbtanuláshoz azonban emelt szintű ukrán nyelvi érettségi vizsga szükséges, miközben hiányoznak az ukrán nyelv hatékony tanításának tárgyi és módszertani feltételei, ezért a diákokkal szemben támasztott követelmények irreálisak.
Problémaként említette, hogy Romániában, Erdélyben több helyen indítottak pert – magánszemélyeket felhasználva felperesként –, hogy elvegyék a kárpótláskor az államtól visszakapott egyházi épület tulajdonjogát.
További nehézséget jelent az is, hogy az egyházi iskolák európai uniós pályázatainak benyújtásához az önkormányzatoknak kell bérbe adni az iskolák épületét. Itt az intézmények és osztályok indításának központi engedélyeztetése is gátolja a magyar nyelvű egyházi intézményrendszer fejlesztését. A megyei oktatási hivatalok döntenek ugyanis arról, hány osztály indulhat az egyes iskolákban, így még akkor sem biztos, hogy indulhat egy osztály, ha a feltételek adottak – emlékeztetett az irodavezető. A Szlovákiában nemrég elfogadott nyelvtörvény szintén veszélyezteti a magyar nyelvű közösségeket, közöttük az egyházi iskolákat is – tette hozzá.
Papp Kornél szerint Magyarországon a középiskolai felvételi rendszert az egyházi iskolák számára kedvezőtlen irányba módosították azzal, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban eltörölték a szóbeli felvételit, míg a négy évfolyamosokban is meghatározták, hogy a négyszázból maximum száz pontot számíthatnak be a szóbeli felvételi vizsga eredményeként. Ezzel nem derül ki, melyik felvételiző diák elkötelezett a keresztény hagyományok iránt, nehezebb kiszűrni, kik azok, akiket az adott felekezeti gimnázium szívesen látna a tanulói között – vélekedett.
Ezek a jelenségek arra utalnak, hogy térségünkben nem érvényesülnek maradéktalanul az Európai Unió és az Európa Tanács elvei. Továbbá sérülnek az egyes országok alkotmányában és törvényeiben rögzített szabadságjogok, elsősorban a lelkiismereti és vallásszabadsághoz, az anyanyelvi oktatáshoz és a szabad iskolaválasztáshoz való jogok – közölte.
Az oktatási szakember kitért arra is, hogy a Kárpát-medencei Református Oktatási Alappal – amelyben eddig már mintegy negyven református intézmény vesz részt – támogatni tudják anyagilag nehéz helyzetbe került iskoláikat. Ennek keretében a határon túli intézmények is befizetők lehetnek minden tanuló után ezer forinttal, ám a tendencia mégiscsak az, hogy a zömmel magyarországi befizetéseket a külföldi magyar református intézmények között osztják szét.
MTI
::Nyomtatható változat::
|