Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 21
- Honfitársaink az utcán
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Honfitársaink az utcán
A második ökumenikus egyházi napok szerdai nyitó istentisztelete után valódi fesztiválhangulat uralkodott el a városon. Ez volt a Találkozások estéje (Abend der Begegnung). Több utca hosszan sorakoztak a keresztény egyesületek, intézmények, gyülekezetek és népek sátrai, itt-ott színpadokkal, pódiumokkal kiegészülve. A közös bajor–magyar sátor a Herzog-Wilhelm-Straßén kapott helyet, nem messze a Magyar Katolikus Misszió sátrától. A közelben lévő színpadon lépett fel a pécsi gospelkórus és a müncheni magyar református gyülekezet táncegyüttese is.
Bár a magyaros ételek főzése – szervezési problémák miatt – csak kissé megkésve kezdődhetett, a méretes adagok annál sebesebb tempóban fogytak. A hangulat fokozásáról a helyszínre Balatonszárszóról érkezett Végh Szabolcs, illetve a csömöri Kulich fivérek gondoskodtak, akik pillanatokon belül fergeteges táncházhangulatot varázsoltak az utcára. Az arra sétálók többsége nem tudott ellenállni az invitálásnak, és hamarosan magyar, német, holland és ki tudja, még milyen náció ropta együtt a táncot az erdélyi dallamokra.
A Pécsről érkezett főzőcsapat pénteken a müncheni „Üllői úton”, a Bajor Tartományi Evangélikus Egyház központjában volt hivatalos több kondér marhapörkölt, majoránnás csirke és néhány száz palacsinta elkészítésére, ezzel ünnepelve a szerteágazó bajor–magyar evangélikus kapcsolatot. Az udvarra eszkábált színpad kulturális programjában a Smidéliusz Gábor vezette budapesti Credo együttes koncertje kapott helyet, de egy színpad-átrendezési szünetet kihasználva Kulich Gábor is felettébb sikeres tánciskolát „nyitott”.
Mivel az újabban Bóra Katalin nevét viselő Meissner-straßei egyházi központ szabadtéri színpadán a pécsi gospelkórus nem volt műsoron, tagjai fogták magukat, és elmentek München egyik sétálóutcájába, a Kaufingerstrasséra, ahol utcai hangversenyt rögtönöztek. Nemsokára jelentős sokaság vette körül a több nyelven éneklő együttest. A feszes ritmus keveseket „hagyott nyugton”, így hatalmas kört formálva együtt táncoltak a gospelesekkel. „Kik ezek? Honnan jöttek?” – fogalmazódott meg többekben a kérdés. Jó volt mondani a választ: „Magyarországról, az evangélikus delegáció tagjai vagyunk!”
A kórus szombaton a vendéglátó schrobenhauseni gyülekezetben adott koncertet, amit ismét magyaros vacsora, jóízű beszélgetések és egy kis mulatozás követett. Másnap reggel a schrobenhauseniek és a magyarok abban a reménységben búcsúztak el egymástól, hogy az együtt töltött napoknak biztosan lesz folytatása. Közöttünk – és bennünk.
Dr. Sramó András
::Nyomtatható változat::
|