Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 21
- Domonyi kórustalálkozó
evél&levél
Hozzászólás a cikkhez
Domonyi kórustalálkozó
Az elmúlt három évtizedben evangélikus egyházunk több egyházmegyéjében és -kerületében is megfordultam egyháztagként, majd lelkészként, de ehhez foghatóval korábban sehol sem találkoztam. Az Észak-Pest Megyei Egyházmegye tizenöt anyagyülekezetében összesen tizenkét énekkar működik. Így aztán az évente két alkalommal megrendezett (megyei és regionális) kórustalálkozónak nem is tud mindegyik gyülekezet otthont adni, hiszen a kétszázötven kórustag befogadására és szereplésére nem mindegyik templomunk alkalmas. A domonyi gyülekezet örömmel vállalta idén tavasszal ezt a feladatot.
Rogate vasárnapján a kora délutáni órákban az ünnepi készülődés izgatottsága töltötte be a levegőt a templomunk környékén. A szépen feldíszített templom, az udvaron felállított sátor, a gyülekezeti teremben sürgölődő asszonyok, a hatalmas mennyiségű házi sütemény és a mindenütt felállított padok és asztalok még a kívülállók számára is világossá tették, hogy itt valami nagy dolog készül.
Csak egyvalami szegte a kedvünket: az időjárás. Az utóbbi időben sokszor hallott „már megint esik” mondat jellemezte az egész napot – pontosabban majdnem az egészet. Miután ugyanis az összes jelen levő kórus előadta a műsorát, meghallgattuk az áhítatot, és közölték a közlendőket, a kétórás (egyébként nagyszerűen sikerült) alkalom véget ért. Mi pedig ámulva léptünk ki a templomból, mert az egész napos eső közepette hirtelen kisütött a nap. Ez az égi jel még jobb kedvre derítette az amúgy is örömre hangolt énekkarosokat. Az imádság vasárnapján kézzelfoghatóvá vált számunkra az üzenet: Isten meghallgatja az imádságainkat, és énekeink eljutnak őhozzá.
Egyedül Istené a dicsőség, neki mondunk köszönetet azokért a lelkes gyülekezeti tagokért is, akik segítettek az alkalom és a szeretetvendégség megszervezésében és lebonyolításában.
Sághy Balázs lelkész
::Nyomtatható változat::
|