Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2010
- 21
- Új nap – új kegyelem
Napról napra
Hozzászólás a cikkhez
Új nap – új kegyelem
Vasárnap
Pál írja: Szüntelenül hálát adunk az Istennek, hogy amikor hallgattátok az Istennek általunk hirdetett igéjét, nem emberi beszédként fogadtátok be, hanem Isten beszédeként, aminthogy valóban az, és annak ereje munkálkodik is bennetek, akik hisztek. 1Thessz 2,13 (Zsolt 119,162; Jn 14,23–27; ApCsel 2,1–18; Zsolt 99) Nem mindegy, hogyan viszonyulunk az igehirdetéshez – akár igehirdetők, akár igehallgatók vagyunk. Ha csupán szép beszédnek, alapos tanításnak, tartalmas mondandónak vagy érzelmekre ható szónoklatnak tartjuk, akkor valamit nagyon félreértünk. Az igehirdetés Isten beszéde. Ő akar szólni az igehirdetőn keresztül. Szentlelke által adja az üzenetet és nyitogatja a szíveket. Ezt ne felejtsük el még akkor sem, ha természetesen fontos az igehirdetőnek és az igehallgatónak is becsületesen felkészülnie.
Hétfő
Megszáll téged is az Úr lelke, és más emberré leszel. 1Sám 10,6 (ApCsel 1,8; Mt 16,13–19; 1Kor 12,4–11; Zsolt 81) Sámuel próféta mondja ezt Saulnak, amikor felkeni Izrael királyává. Saul élete megrázó példája annak, micsoda különbséget jelent az ember életében Isten Lelkének jelenléte, illetve hiánya. Vele: győzelem az ellenségen, nélküle: gyűlölet mások iránt. Ha a Szentlélek munkálkodik bennünk, akkor mi is más emberré válunk. Más indulat van bennünk, más eszközöket használunk, máshogy kezelünk helyzeteket, más a célunk. Nem tökéletesek vagyunk, hanem mások. Mert a Lélek formál és alakít. Ha azt hangoztatjuk, hogy minket Isten Lelke vezet, de minden változatlan az életünkben, akkor érdemes megvizsgálnunk, tényleg közünk van-e őhozzá.
Kedd
Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért. Mt 6,34 (Zsolt 105,40–42; ApCsel 4,23–31; Zsid 10,1–18) Élj a mának! Ezt a cseppet sem keresztény szellemiségű felszólítást a mai ige alapján mégis megszívlelhetjük. Ne aggodalmaskodj, hanem bízd rá magad mennyei Atyádra, aki gondoskodik rólad! – bátorít Jézus. És ne terheld magad a jövőben várható esetleges problémákkal se; ha majd aktuális lesz, ráérsz Isteneddel együtt keresni a megoldást. Törődj a mával! Tedd meg, amit ma kell megtenned! Szeresd, akit talán holnap már nem lehet! Rendezd Istennel és embertársaddal, amit ma még rendezni tudsz! Bánd meg a bűnt, amelyet régóta meg kellene bánnod! De mindenekelőtt keresd Isten országát és igazságát, akkor a többi ráadásul megadatik…
Szerda
Ha megmarad bennetek az, amit kezdettől fogva hallottatok, akkor megmaradtok ti is a Fiúban és az Atyában. 1Jn 2,24b (Ézs 51,6; ApCsel 8,/9–11/12–25; Zsid 10,19–25) Sokféle hatás ér bennünket nap mint nap. Különféle tanítók környékeznek meg azzal a nem titkolt szándékkal, hogy meggyőzzenek saját – vélt vagy valós – igazságukról. Némelyek „keresztény köntösben” járnak, és a Bibliát is idézgetik, de nem Krisztust, az Isten Fiát és nem a mennyei Atya bűnbocsátó szeretetét hirdetik. Kulcsfontosságú az, hogy megmaradjon bennünk a tiszta ige, és hogy ragaszkodjunk az élet evangéliumához, mert csak így maradhatunk meg a Fiúban és az Atyában.
Csütörtök
Többé nem én élek, hanem Krisztus él bennem. Gal 2,20 (Zsolt 118,17; ApCsel 11,1–18; Zsid 10,26–31) Úr Jézus, bocsáss meg, amiért sokszor csak magamra figyelek. Átadtam neked az életem, megnyitottam előtted a szívem, bízom kereszted erejében és abban, hogy a mennyei Atya – a te véredért – megbocsátja bűneimet. Mégis van, amikor megbotlom, és kegyes cselekedeteimmel foglalkozom. Újíts meg, Uram! Járd át újra jelenléteddel az életem! Vond magadhoz tekintetem! Ámen.
Péntek
Isten nem azért küldte el a Fiút a világba, hogy elítélje a világot, hanem hogy üdvözüljön a világ általa. Jn 3,17 (Ézs 51,4; ApCsel 11,19–26, Zsid 10,32–39) Isten célja nem gyermekei pusztulása, hanem éppen ennek ellenkezője: üdvösséget, azaz örök életet szán mindenkinek, s ezért adta egyszülött Fiát. Ő a mi Szabadítónk. Aki hisz őbenne, annak van üdvössége. Ez az evangélium – és nem csak mára szól.
Szombat
Az én lelkemet adom belétek, és azt művelem veletek, hogy rendelkezéseim szerint éljetek, törvényeimet megtartsátok és teljesítsétek. Ez 36,27 (Róm 5,5; ApCsel 18,1–11; Zsid 11,1–7) Isten nem csupán új szívet ad, hanem Szentlelkét is, aki cselekvésre késztet: tetteinket az Úr rendelkezéseihez és törvényéhez igazítja. Így mindennapi életünkben, családtagjainkkal való kapcsolatunkban, a munkahelyi helyzetekben és a gyülekezeti közösségben is tetten érhető az, hogy az Úréi vagyunk.
Hulej Enikő
::Nyomtatható változat::
|