Egyházunk egy-két hete

Hozzászólás a cikkhez

Igazi "nagyüzem" volt március 6-án, szombaton kora reggeltől az Evangélikus Hittudományi Egyetem épületében. Pedagógus-továbbképzésre, felvételi előkészítőre és a levelező tagozatos teológiai hallgatók esedékes konzultációjára várták "a fiatalokat és a még fiatalabbakat".

Az utóbbi idézetet a napkezdő áhítatot tartó Szabóné Mátrai Mariannától, a teológia Gyakorlati Intézetének vezetőjétől kölcsönöztem, aki az elcsendesedés perceiben szavak és mozdulatok segítségével az Isten színe előtti megállás, az imádkozás személyes élményét fogalmazta meg.

Az idei év egyik "újdonsága" a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) szervezte felvételi előkészítő volt, amelyre lapunk is meghívást kapott. Mint Czöndör István programfelelőstől és Simon Attila elnöktől megtudtuk, a korábbi kísérletek után ebben az évben hirdették meg először a felvételizni kívánó fiatalok számára az egynapos előkészítőt. Tizenegyen - Békéscsabától Miskolcig, Orosházától Pécsig, illetve Budavárig - éltek idén a lehetőséggel, hogy útmutatást kapjanak az eredményes felkészüléshez. Rendszeres teológiából például a tanszékvezető, dr. Reuss András professzor - aki a felvételi bizottság tagjaként is fog majd találkozni a fiatalokkal - mutatta be a jelentkezőknek a felvételi kötelező tananyagát, a Kis kátét. Előadása egy kis ízelítőül is szolgált a hitvallási iratok stúdiumból... Szabóné Mátrai Marianna a gyakorlati tanszék tárgyairól, valamint a hatodév struktúrájáról szólt. Az utóbbival kapcsolatban rámutatott: a teológián a lelkészképzés nem csupán "laboratóriumi" körülmények - az egyetem falai - között folyik, hanem "kint", a gyülekezetekben is. Majd, mivel egy gyakorlati óra elképzelhetetlen a hallgatók "szóra bírása" nélkül, egy aszszociációs játékkal - fotók elemzésével - készítette fel a fiatalokat a felvételi vizsgán rájuk váró szituációra.

Tartott előadást dr. Csepregi Zoltán egyháztörténeti tanszékvezető is, a délután pedig bibliaismereti tesztek kitöltésével telt - hogy ki-ki még idejében felmérhesse, hol vannak hiányosságai... Az ószövetségi tesztet összeállító Czöndör István elmondta: a hittanérettségivel rendelkezők számára nem okozhat gondot a teszt megoldása. (A felvételin természetesen egy másik, a rektor által készíttetett felmérő kérdéseire kell majd válaszolni.)

A program "kicsiben" hasonlított ahhoz, amelyet más, "nagy" egyetemek hallgatói önkormányzatai szerveznek. Talán úgy lehetne jellemezni, hogy több volt, mint egy nyílt nap - hiszen ide azok jöttek el, akik már postázták a jelentkezési lapjukat, vagyis eldöntötték, hogy a lelkészi pályát szeretnék választani. A szervezők támpontot, konkrét segítséget kívántak adni a felkészüléshez. A programfelelős szavai szerint a nyári felvételi vizsgán kiderül, milyen eredménnyel.

A másik újdonság az idén februárban indult pedagógus-továbbképzés második konzultációja volt. Mintegy negyven pedagógus választotta a hétévenként kötelező továbbképzés keretében az EHE "Teológiai továbbképzés egyházi iskolákban és óvodákban dolgozó pedagógusok részére" című programját. A négy féléves, 120 órás kurzust akkreditálta az Oktatási Minisztérium - tudtam meg Szabóné Mátrai Mariannától, a program felelősétől. A képzés iránti igényt egyházi intézményeinkben dolgozó pedagógusok fogalmazták meg: szeretnének mélyebb teológiai és egyházi ismereteket szerezni. Az iskolapadba ülő, kicsit "diákká váló" tanárok, tanítók, óvodapedagógusok jártasságot szereznek a Biblia ismeretében és összefüggéseiben, a hitvallási iratokban, a Szentírás jelképrendszerében, kortörténetében, az egyház törtélelmében, valamint az etikában, dogmatikában, liturgikában, sőt a miszszióban is.

Hogyan vélekedik egy résztvevő - így, a kurzus elején - az eddigiekről? Ráczné Tóth Juditot a kávészünetben faggattam. A Deák Téri Evangélikus Gimnázium matematika-fizika-informatika szakos tanárnője (aki "amúgy" aktív tagja a zuglói gyülekezetnek) elmondta: várta, kereste az alkalmat, hogy bekapcsolódjon a képzésbe, hiszen a nem hitoktatással foglalkozó tanárok - miként ő - is szeretnének teológiai ismeretek birtokába jutni. Otthon érzi magát a teológia falai között, s annak is örül, hogy az evangélikus iskolavárosokban - például Győrben, Sopronban, Nyíregyházán, Aszódon - tanító kollégákkal is személyes kapcsolatba kerül. Hiszen valamennyien ugyanazt az értékrendet képviselik, és közös a felelősségük is abban, hogy a rájuk bízott fiatalokat milyen irányba terelgetik. Olyan szemszögből kap a képzés során teológiai ismereteket, amelynek a megismerésére eddig nem volt módja, ezért szívesen ül át a katedra túlsó oldaláról havonta egy szombaton az iskolapadba...

Kőháti Dorottya

Regionális hozzárendelés: Evangélikus Hittudományi Egyetem

::Nyomtatható változat::