e-világ

Hozzászólás a cikkhez

A környezetvédelem területén a legkézzelfoghatóbb problémát a hulladékok kezelése okozza. Az ezzel kapcsolatos kérdésekkel mindnyájan naponta szembesülünk a saját háztartásunkban is. Alábbi írásunkból a hazai helyzet néhány jellemzõjét ismerhetik meg olvasóink, illetve egy-két praktikus ötletet is kaphatnak.

Magyarországon az utóbbi tizenöt évben ugrásszerûen megnövekedett a háztartási hulladékok mennyisége. Ennek oka egyrészt a kereskedelmi struktúra átalakulása, másrészt a termékkínálat növekedése (1990-ben nyolcezerféle élelmiszer volt forgalomban, ma pedig több mint negyvenezer).

Lássuk az adatokat. Hazánkban évente 21 millió m3 (azaz 4,2 millió tonna) szilárd kommunális hulladék keletkezik; ez lakosonként 420 kg-ot jelent. (Ha ehhez az ipari és termelési hulladékokat is hozzávesszük, kiderül, hogy az évente "termelt" hulladékhegy háromszor akkora, mint a Gellért-hegy.)

Ma már tudjuk, hogy a rendelkezésünkre álló nyersanyagkészlet csak egy bizonyos ideig lesz képes kielégíteni az igényeket. Ezért fontos, hogy a hulladékok szelektív gyûjtése, majd újrahasznosítása (az úgynevezett recycling eljárás) során a különbözõ anyagok másodnyersanyagokként visszakerüljenek a termelési folyamatba, így csökkentve a felhasznált új nyersanyagok mennyiségét. Mivel azonban a hulladék legnagyobb része hulladéklerakóba kerül - sajnos csupán 2,5%-át hasznosítják újra -, elsõdleges cél a hulladékok keletkezésének megelõzése, azaz mindazon termékek mellõzése vagy kiváltása, amelyek után fölösleges, illetve az újrahasznosítást akadályozó hulladék marad vissza. Csak így lehet a nyersanyagokkal, energiaforrásokkal takarékoskodni.

Hogy ez a törekvés mennyire eredményes, az leginkább tõlünk (fogyasztóktól) függ, hiszen a hulladék tulajdonképpen a vásárlásaink során hozott döntéskor keletkezik. Az emberek többsége nem gondol arra, hogy õ maga is közvetlenül hozzájárul a már szinte mindent elborító szeméthegyek kialakulásához: nem árt tudni, hogy a háztartásokban keletkezõ hulladékok fele csomagolóanyag. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy az üzletekben kapható termékek javát jelentõs mennyiségû többletcsomagolás fedi, amely a háztartásokba kerülve szinte azonnal a kukában végzi. (Például a bonbonok egyenként becelofánozva, "pukkantós mûanyaggal" letakarva, ismét becelofánozott kartondobozban "ülnek".) Figyeljünk tehát oda, hogy mit teszünk a kosarunkba!

Örömmel bukkantam rá egy kiadványra - a Hulladékos abc-re -, amely segítséget nyújt a környezetkímélõbb megoldások fellelésében, továbbá számos ötletet kínál a mindennapi háztartási hulladékok mennyiségének csökkentésére. A füzet alábbi részlete a környezetbarát játékok kiválasztásában segít.

"A manapság vásárolható játékok többsége mûanyagból (általában fröcscsöntött, tehát pótolható, javítható alkotóelemek nélkül) készül, sokszor elektronikus alkatrészeket is tartalmaz. Ezek több szempontból is problémát jelentenek: a játékszerek hamar tönkremennek, és szemétbe kerülnek, ami felesleges pénz- és anyagpazarlással jár. Az elektronikus részek, illetve a robotok, autók stb. mûködtetéséhez használt szárazelemek veszélyes hulladéknak számítanak.

Tipp: ha nem akar kevésbé strapabíró darabokra feleslegesen pénzt áldozni, készítsen otthon - az apróságokkal együtt - játékszert, a kicsik hálásak lesznek érte. Megoldást jelent a természetes anyagokból (fa, textil, fém) gyártott játékok beszerzése, ezek tartósabbak és kreatívabbak, mint >>modern<< mûanyag társaik, sõt javítani is lehet õket. De nem feltétlenül kell új játékot venni: a családban, ismerõsi körben csereberélt darabok több gyereket kiszolgálhatnak. A már megunt, kinõtt, de még használható játékszereket elajándékozhatja óvodáknak, gyermekkórházaknak, családsegítõ központoknak is."

A füzet sok más hasznos információt tartalmaz még: olvashatunk például a környezetbarát tisztítószerekrõl, az újrapapírról, arról, hogy milyen veszélyes hulladékok vesznek körül minket, és hogy mit tehetünk velük.

Minden háztartásban akad felesleges, megunt, de még jó állapotú használati eszköz. Ha kallódó tárgyainkat visszajuttatjuk a napi használatba, egyfelõl csökkentjük a hulladék mennyiségét, másfelõl kevesebb új tárgyat kell készíteni.

Végezetül álljon itt néhány hasznos telefonszám. Segítsünk, ha tehetjük!

A Magyar Vöröskereszt központi telefonszáma: 1/331-3950 (ruhát, cipõt, sátrat stb. vár).

A Tiszta Forrás Alapítvány (Budapest) hajléktalanokat segít. Elõzetes telefonegyeztetés után szívesen fogad ruhát, takarót, bútort, háztartási eszközöket. Telefon: 1/291-9139.

Az Anyaoltalmazó Alapítvány (Budapest) krízishelyzetbe került anyák és gyermekeik megsegítésére alakult. Babaágyat, babakocsit, háztartási gépeket, játékokat vár. Telefon: 283-0194.

*A Hulladékos abc címû füzet beszerezhetõ a HuMusz Házban (1111 Bp., Saru u. 11., tel.: 1/386-2648)*

Karsány Katalin

::Nyomtatható változat::