Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2004
- 11
- IMA
Evangélikusok
Hozzászólás a cikkhez
IMA
Midőn a� népek ősi szent jogáért,
Mellyet a szívökbe Isten írt vala,
Vérontva küzdnek, mígnem felderül
A� szabadságnak teljes nappala:
A� diadalmi énekek zajára
Önként nyíl a� kebel buzgó imára,
�S buzgó imája így hangzik nemünknek:
Dicsőség légyen a� mi Istenünknek!
Dicsőség légyen a mi Istenünknek,
A� mi győzelmünk több mint emberi:
Egy hosszú század, azt mit egy szökő nap
Adott, előbb álmodni sem meri;
Mert tőrében a� hosszas szolgaságnak
Nem volt reménye többé a� világnak,
De eljött Isten, szól a� Biblia,
Midőn a� szükség legnagyobb vala.
�S kik nem hitték, hogy ő a� nép szavában,
Ítéletet jött légyen tartani,
Földön futókká tette �s trónjaikról
Imát tengerre űzte mondani,
De kik hittek és hajtottak szavára,
Megtartá őket népeik javára;
�S elszélesztvén a� zsoldos lelkeket,
Néphűséggel edzé meg széköket.
Üdv a� királynak, nemzetünk Urának,
Ő hitt Istennek és hitt népinek,
�S a� mint még meg nem szégyenült soha,
Ki hitt Istennek és igéinek:
Úgy - és ez legyen összes jelszavunk -
Hogy hitt nekünk, ne bánja meg Urunk,
Hitet hitért, életben és halálban
A� jövendőnek minden századában.
Hitet hitért, a� jelen mámorában,
Melly boldogít, de könnyen tántorít,
Hogy a� józanság lelkével kegyeljük
A� szabadságot, melly most bátorít,
�S ha szent hajlékát majdnem béavatjuk,
�S az áldozatnak gyümölcsét aratjuk:
Imája hasson égig nemzetünknek,
Legyen dicsőség a� mi Istenünknek.
Székács József (Egyházi és iskolai lap - 1848. március 19.)
::Nyomtatható változat::
|