Keresztutak

Isten konzula

Hozzászólás a cikkhez

Ebben az évben - felekezeti hovatartozástól függetlenül - az egész világon megemlékeznek I. Nagy Szent Gergely pápáról, a négy legnagyobb egyháztanító egyikéről, aki 1400 évvel ezelőtt, 604. március 12-én halt meg. Az emlékünnepeket elsősorban egyházzenészek szervezik, hiszen az egyház ősi, egyszólamú énekét, a gregoriánt neki tulajdonítja a hagyomány. Halálának napját IV. Gergely pápa tette ünneppé, bár újabban - mivel ez a nap nagyböjtre esik - az egyház Nagy Szent Gergelyt beiktatásának napján, szeptember 3-án ünnepli.

Magyarországon is méltóképpen megemlékezünk Szent Gergely pápáról. Béres György kezdeményezésére a Gregorián Társaság és a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet közösen szervezi azt a március 12-én kezdődő, egy éven át tartó országos ünnepségsorozatot, amelynek jegyében püspöki szentmiséket, hangversenyeket, szkólatalálkozókat, kiállításokat, előadásokat, szakmai napokat, rajz- és énekversenyeket szerveznek.

Nagy Szent Gergely pápa nagyszabású és szerteágazó tevékenységének hatása ma is több vonatkozásban érezhető. Személyével és gondolataival ezért is érdemes megismerkedni. Életét sok legenda is övezi, melyeket életrajzírói az utókor számára részletesen megörökítenek. De mik a hitelesnek tekinthető történelmi tények?

Gergely 540 körül született gazdag patríciuscsaládban. Apja, Gordianus római szenátor volt, majd később belépett az egyik szerzetesrendbe, és kerületi diakónusként Róma szegényeiről gondoskodott. Gergely nagy örömet talált a tudományokkal való foglalkozásban, és páratlan tudásra tett szert. Ezért II. Justinianus már harminchárom éves korában Róma prefektusává nevezte ki, ő azonban egy év elteltével lemondott tisztségéről. Római palotáját Szent András védelme alá helyezve kolostorrá alakította, és ő maga is belépett a rendbe. 579-ben I. Benedek pápa diakónussá szentelte. Tudására az új pápa, II. Pelagius is számított. Még ebben az évben Konstantinápolyba küldte őt, ahol a keleti és nyugati egyház kapcsolatainak kényes kérdéseiben kellett eljárnia. Körülbelül hat évet töltött ott. Visszarendelése után a korábbinál is szigorúbb aszketikus életet élt, s ez aláásta az egészségét. Már ekkor is minden erejét a szegények megsegítésére fordította, emellett szicíliai birtokain hat monostort alapított, és pápai tanácsadó lett. Amikor 590-ben II. Pelagius pápa meghalt, a papság és a nép egyhangúlag őt választotta meg Róma püspökévé. Ám a legenda szerint abban a szorongató történelmi helyzetben nem kívánta vállalni az egyház kormányzásának terhét, ezért álruhában elmenekült. A római nép azonban felkutatta és viszszahozta őt. Annyi bizonyos, hogy szeptember 3-án szentelték fel. Ő volt az első olyan pápa, aki korábban szerzetes volt. Gergely a lateráni palotában is megtartotta a rendi életformát.

Pápai tevékenysége alatt a nyugati egyház megerősödött, és megvetette a jövendő pápai állam alapjait is. Átszervezte a Szentszék birtokainak igazgatását, ezzel csökkentette az élelmezési gondokat. A szegénység megsegítése mindvégig szívügye maradt. A hagyomány szerint asztalánál mindennap maga szolgált ki tizenkét szegényt, miután lábukat megmosta.

Ő indította el Nyugat-Európa keresztény hitre térítését. 596-ban a Szent András-kolostorból - Ágoston apáttal (a későbbi Canterburyi Szent Ágoston érsekkel) az élen - szerzeteseket küldött Britanniába az angolszászok megtérítésére.

Sikeresen védte Rómát és több itáliai várost is az ariánus longobárdokkal szemben, de a békéért való fáradozása sem volt hiábavaló. A háború és az árvizek okozta károk enyhítésében is nagy szerepet vállalt.

Egyházát belülről is megújította. Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a fegyelmezettségnek és az elöljárók feddhetetlenségének. Először a kolostori fegyelmet állította helyre, azután gondoskodott arról, hogy az egyházi hivatalokba megfelelő személyek kerüljenek. A püspökök működését világi ellenőrökkel felügyeltette, hogy megakadályozza a hatalommal való esetleges visszaéléseket.

A szertartások terén is arra törekedett, hogy megszüntesse az önkényességet. Mintául állította a római liturgiát, amelynek szövegeit a feltételezések szerint az Antiphonaléban le is íratta. Ez a szövegrendezés az énekekre is hatással lehetett.

A tudományok és művészetek iránti elkötelezettsége arra indította, hogy iskolákat alapítson, ezért is lett ő az iskolások védőszentje. Az ő nevéhez köti a hagyomány a Schola Cantorum, az énekes iskola létrejöttét.

Nagy Szent Gergely lelkiségét, gondolkozását, egyházpolitikai tevékenységét azonban leginkább írásaiból lehet megismerni. Hatalmas irodalmi munkásságával az egész egyház tanítójává vált. Később a nyugati kereszténységben az - általa is sokat olvasott - egyházatyák (Ágoston, Ambrus, Jeromos) mellett negyedikként őt emlegetik.

A Szentírással való mély kapcsolata homíliáiban tükröződik vissza. Magyarázatai világosak, pontosak. A textust először történeti szempontból veszi szemügyre, majd allegorikusan értelmezi, és így vonja le morális következtetéseit.

Legterjedelmesebb Szentírás-magyarázata Jób könyvéhez kapcsolódik. Jób problémáit nemcsak lelkileg élte át, hiszen önsanyargató élete miatt gyomorbaj kínozta. Ehhez később köszvény is járult, mely élete utolsó öt évében szinte teljesen ágyhoz kötötte őt.

Négykötetes, "Dialógusok" című műve az itáliai atyák életéről és csodáiról szól párbeszédes formában. Gergely minden valószínűség szerint maga is bencés szerzetes volt, ennek tulajdonítható, hogy a második kötetet teljes egészében Nursiai Szent Benedeknek szenteli. Ez a legrégebbi Szent Benedek-életrajz. Említésre méltó, hogy Gergely negyven csodát ír le Benedekről.

Ránk maradt több mint nyolcszáz levele fontos kortörténeti dokumentum. Írásaiban az elöljárókkal való küzdelmeitől az egyházvagyoni kérdéseken át rengeteg mindenről szót ejt. Ezeken a leveleken keresztül "egy nagyon emberi, rendkívül józanul gondolkodó főpap szól az olvasóhoz, aki sok közigazgatási tapasztalattal rendelkezik" (Vanyó László).

1. Szent Gergely nevét manapság is sok értékes hagyomány őrzi. A magyar néphagyományban jól ismert a gergelyjárás az iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő, többszereplős (Gergely pápa, két püspök, gergelyjáró vitézek) színjátékszerű játéka. A népszokás dalaiból Kodály Zoltán is feldolgozott egy csokorra valót Gergelyjárás című gyermekkari művében.

Mint köztudott, a pápák saját nevük után mindig hozzáteszik a "servus servorum Dei" kifejezést. Nos, ez a gondolat is Szent Gergelytől származik: míg a konstantinápolyi pátriárka "egyetemes pátriárká"-vá neveztette ki magát, ő saját magának "az Isten szolgáinak szolgája" titulust adta.

A híres Angyalvár nevének eredetét is egy szép legenda őrzi. Gergely pápa a pestis megszüntetésére engesztelő körmenetet tartott Rómában, és amikor a hívekkel Hadrianus császár síremlékéhez értek, egy angyal jelent meg előttük, kardját a hüvelyébe helyezve. A látomás az engesztelés sikerességét jelezte. Ez az oka annak, hogy járványok idején még ma is gyakran Nagy Szent Gergely közbenjárásáért könyörögnek a hívek...

Rómában az általa alapított Szent András-kolostor helyén áll a róla elnevezett bazilika, amelyben ma is látható az a márványtrónus, amelyet neki tulajdonítanak. Bizony igencsak fényes a sok millió turista és zarándok kezétől...

Végül ne felejtsük el, hogy I. Nagy Szent Gergelyről kapta a nevét a katolikus egyház - a II. vatikáni zsinat által is megerősített - hivatalos éneke. Bár a gregorián énekek - a legendával ellentétben - biztosan nem tőle származnak, művészi kvalitásuk, liturgikus tökéletességük és egyetemes értékük miatt joggal tekinthetjük őket Gergely örökségének.

E valóban szent életű ember és kiemelkedő történelmi személyiség méltán kapta meg elsőként a "Nagy" jelzőt. Hiszen amint sírfelirata is jelzi: Gergely "Isten konzula" volt.

Táborszkyné Ruthner Judith

::Nyomtatható változat::