A hét témája

Hozzászólás a cikkhez

Istentisztelet közben keveseknek jut eszükbe, hogy műemléken ülnek. Pedig evangélikus templomaink jó része műemlék, így berendezésük – például a templompad – is az. A védetté nyilvánítás körülményeiről, illetve ennek következményéről Haris Andreával, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosztályvezetőjével beszélgettünk.

– Miként lesz egy épületből műemlék?

– A műemlékké nyilvánítást nem a mi hivatalunk mondja ki. Bárki javasolhat épületet védelemre. Az indítványt hivatalunk védési osztálya alaposan megvizsgálja, majd a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke javaslatot tesz az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak, és a miniszter ezt optimális esetben jóváhagyja. Általában nem egyesével nyújtjuk be a javaslatokat, hanem úgynevezett védési csomagokban tízesével-húszasával.

– Milyen kritériumok alapján javasolnak védelemre egy-egy épületet?

– Mindenekelőtt történelmi szempontok alapján. A mai műemlékállomány nagy része már a hatvanas években védelem alá került. Alapelv, hogy minden 1875 előtti épület műemlék. Az utóbbi időben egyre több 19–20. századi létesítményt nyilvánítottak védetté. Itt a legfontosabb szempont az építménynek az adott korszakban betöltött építészeti egyedisége, értékessége. Például jelképessége miatt kapott védelmet az Erzsébet téri buszpályaudvar épülete.

Érdekes eset, amikor egy épület nem védett, de egy tárgya igen. Például egy szobor, oltárkép, orgona, padsor, burkolat vagy falfestés is kaphat egyedi tárgyvédelmet. Korábban ezzel a múzeumi szervezetek foglalkoztak, de mióta a korábbi Országos Műemlékvédelmi Hivatalt 2001-ben Kulturális Örökségvédelmi Hivatallá alakították, ez is a mi feladatunk.

– Mennyi ideig tart a műemlékké nyilvánítás folyamata?

– Az első szűrő a mi hivatalunk. Kimegyünk, megvizsgáljuk az épületet, a beérkező javaslatot adatokkal alátámasztva értékeljük, majd külső szakértők is véleményezik. Ez körülbelül két-három hónap. A minisztériumi ügymenet még hosszabb; optimális esetben egy év telik el a javaslat benyújtásától a műemlékké nyilvánításig. Természetesen sokkal gyorsabb a folyamat akkor, ha az adott épületet el akarják bontani. Ekkor hivatalunk minisztériumi jóváhagyás nélkül is kimondhatja az ideiglenes védelmet, ám ez csak egy évig érvényes. Ezalatt nem bonthatják el, és meg kell indulnia hivatalosan is a védetté nyilvánítási folyamatnak.

– Mivel jár a műemlékké nyilvánítás?

– Erős kötöttségekkel. Például mindenféle felújítási munkát engedélyeztetni kell a hivatallal. Ez megnehezíti a felújító helyzetét, ugyanis nem feltétlenül a legolcsóbb megoldásokat fogjuk jóváhagyni. Például nem sok esély van arra, hogy engedélyezzük a faablakok műanyagra cserélését. A felújítási tervek a területi irodákhoz futnak be, munkatársaink kimennek a helyszínre, megvizsgálják az épületet, és véleményezik a tervet. Erre három hónapot ad a közigazgatási eljárási törvény. Hozzánk csak akkor jutnak el a tervek, ha a területi irodáknak művészettörténeti, régészeti, restaurálási kérdéseik vannak.

– Úgy tűnik, nem éri meg egy gyülekezetnek műemlékké nyilváníttatnia a templomát…

– Adminisztratív szempontból biztos nem, de pályázati szempontból mindenképpen előnyt jelent, ha valaki műemlék felújítására pályázik. Hosszú évekig nekünk is voltak pénzforrásaink, és segíteni tudtuk a renoválásokat, ám ezek most megszűntek, úgyhogy maradnak a pályázatok. További nehézséget jelent, hogy minden pályázathoz önerő is kell, illetve meg kell tanulni jól megírni egy pályázatot. Sajnos a kisebb közösségek erre még nincsenek eléggé felkészülve, de muszáj belerázódniuk, mert nincs más út.

– Ha egy műemlék templomnak erősen romlik az állapota, de a gyülekezetnek nincs pénze a felújításra, önök kötelezhetik őket a helyreállításra?

– Igen. Az állagmegóvásra mindenképpen kötelezhetjük őket, sőt a kényszer-helyreállítást is kezdeményezhetjük. A hivatal a rendelkezésre álló pénzekből finanszírozza például a beszakadt tető helyreállítását, de aztán ennek költségét visszaterheli a tulajdonosra.

– Említene néhány műemlékként számon tartott evangélikus templomot?

– A történeti elvet figyelembe véve minden 1875 előtt épült templom eleve az. Például az összes olyan épület, amely II. József türelmi rendelete után épült. Hirtelenjében a híres evangélikus templomok jutnak eszembe, mint a Deák téri, a fasori, a soproni, a sárvári, a két békéscsabai, a tótkomlósi vagy az orosházi. Nem műemlék ugyan, de azt gondolom, hogy például a zuglói evangélikus templommal is érdemes lenne foglalkozni. De kiemelhetjük a nemescsóit is, ahol pár éve állították helyre a gyönyörű, 18. század eleji szószékoltárt.

Végezetül a főosztályvezető még elmondja, hogy Magyarországon majdnem tizenkétezer műemlék épület van, így nem könnyű mindet számon tartani. Közöttük százharminchárom evangélikus templom élvez műemléki védettséget, három esetében pedig jelenleg zajlik a védelem alá helyezés folyamata. Tíz évvel ezelőtt felülvizsgálták a listát, és szomorúan tapasztalták, hogy nem egy műemléknek már nyoma sincs. Találtak viszont olyan épületeket, amelyeknek a védetté nyilvánítását elindíthatták.

Jánosi Vali

::Nyomtatható változat::