Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2007
- 33
- Budahegyvidék és Dunakeszi
A hét témája
Hozzászólás a cikkhez
Budahegyvidék és Dunakeszi
A kilencvenes években egy egyházmegyei találkozón a jelen lévő gyülekezeti vezetők beszámolói révén vált közismertté, hogy azok a gyülekezetek, amelyek külföldi gyülekezeti kapcsolatokat találtak, testvérgyülekezetté fogadták egymást, anyagi és lelki értelemben igencsak megerősödtek. Akkoriban a testvér-gyülekezeti kapcsolatok a leggyakrabban vagy a sok évtizeddel azelőtt kitelepített hittestvérekkel való kapcsolattartásból, vagy közös ismerősök által, egy-egy jól sikerült közös programot követően alakultak ki, és váltak egyre szorosabbá.
Ez idő tájt hangzott el az akkor „költőinek tűnő” ötlet: milyen jó lenne, ha – a külföldi és a magyar gyülekezetek közötti testvérkapcsolatok mintájára – egy lelkiekben és anyagiakban erősebb közösség támogatna egy olyan egyházközséget, amelyik bár élni akar, igyekszik, de támogatásra szorul.
A budahegyvidéki és a dunakeszi evangélikusok között számos személyes kötődés van évtizedek óta. Tudtunk egymás gondjairól, terveiről, vágyairól, örömeiről, bánatairól. Esetenként egyesek személyes meghívásnak eleget téve – nem vendégként, hanem testvérként – vettek részt a másik egyházközség gyülekezeti alkalmain. Ennek a sokéves kapcsolatnak a folytatásaként a budahegyvidéki egyházközség vezetősége 2001-ben megkereste és megkérdezte a dunakeszi egyházközség vezetőségét, hogy elfogadnák-e őket mint testvérgyülekezetet. A dunakesziek örömmel vették a felkérést, és azonmód meg is hívták a budahegyvidékieket egy gyülekezeti alkalomra. A szeretetvendégségen hivatalosan is elhangzott a testvér-gyülekezeti kapcsolat felvételére vonatkozó kérdés; a válasz minden jelenlévő részéről örömteli igen volt. A budahegyvidéki és a dunakeszi–göd–sződligeti egyházközség a soron következő presbiteri ülésén készült jegyzőkönyvében rögzítette a testvér-gyülekezeti kapcsolat létrejöttének tényét.
Azóta rendszeresebbé váltak a két egyházközség közös alkalmai. A lelkészek igehirdetéseken szolgálnak a testvérgyülekezetben, ökumenikus és kulturális rendezvényeikre kölcsönösen meghívják egymást. A budahegyvidékiek szép kerek pénzadománnyal is támogatták a dunakesziek orgonavásárlási tervét, amely lassan a megvalósuláshoz közeledik.
Országos evangélikus alkalmakon mint testvérek keressük egymást, és személyes beszélgetésekkel tesszük még értékesebbé együttlétünket az ige szellemében: „Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” (Gal 6,2)
Karvai Ottóné
::Nyomtatható változat::
|