Keresztutak

Hozzászólás a cikkhez

Az osztrák fiatalok hetven százaléka hisz Isten létezésében, ugyanakkor csak egytizedük imádkozik rendszeresen, vasárnaponként pedig alig öt százalékuk jár templomba – derül ki abból a felmérésből, amely a tizennégy és huszonnégy év közötti osztrák fiatalok értékrendjéről, a számukra fontos fogalmakról és dolgokról készült.

A News című hírmagazinban nemrégiben ismertetett, 2006-os adatokra támaszkodó tanulmány eredménye meglehetősen ellentmondásos irányzatot tükröz: miközben az Istenben hívők aránya az előző, 2000-ben lezárt felmérés óta jelentősen, csaknem húsz százalékkal nőtt, az egyház által hirdetett életvitelt mind kevesebben fogadják el vagy gyakorolják a mindennapokban. Hat évvel ezelőtt még a megkérdezettek kilenc százaléka járt rendszeresen templomba, ma már csak öt százalékuk. Meredeken süllyedt a rendszeresen imádkozók száma és aránya is, a válaszadóknak csaknem a fele még soha nem imádkozott.

A kétértelmű folyamatot azzal lehetne jellemezni, hogy „Istenre igent mondunk, de a vallási intézményekből nem kérünk” – magyarázta a jelenséget Regina Polak, a Gyakorlati Teológia Bécsi Intézetének vezetője. „Amit tapasztalunk, az egy szétszórt, homályos és összetett, de erős vágyódás a hit után” – fogalmazott.

Szerinte a mai nemzedék történelmileg új kihívások közepette cseperedik fel: ökokrízis, globális szegénység, háborúk, a tudománnyal szembeni új etikai felvetések – ezek mind-mind kihatnak lelki-szellemi fejlődésükre. Bár az egyház még nem jutott el odáig, hogy „meghallja” a fiatalokat foglalkoztató kérdések zömét, mégis az tapasztalható, hogy a gyerekek a hitben próbálják megtalálni az őket izgató kérdésekre a válaszokat, akkor is, ha ennek eredménye egyféle „valláskomponálás”, azaz különböző hitelemek vegyítése a részükről.

Megfigyelhető ugyanis egy másik folyamat, nevezetesen az, hogy a globalizáció, a tájékozódást szolgáló korszerű eszközök elterjedése révén a fiatalok növekvő mértékben ismerkedhetnek meg idegen vallásirányzatokkal, miként az ezoterikus gondolatok és rituálék iránti érdeklődés is tovább él bennük.

A különböző hatások eredményeként egyénre szabott „rongyszőnyeghitek” alakulhatnak ki – közölte a teológiai intézet vezetője. Ennek egyik kifejeződése, hogy egyre népszerűbbé válnak a reinkarnációs elméletek. Míg 2000-ben a megkérdezettek kevesebb mint egyharmada ismerte be: hisz abban, hogy a lélek újjászületik egy új testben, a legújabb felmérés szerint már negyven százalékuk vallja ezt. Érdekes módon a keresztény Istenben való hit és a buddhizmus lényegi tanításához tartozó reinkarnáció jól megfér egymással a fiatalok szemléletében, nem látnak benne semmiféle ellentmondást.

A News még egy adatra felhívta a figyelmet: a felmérésben részt vettek negyven százalékát komolyan foglalkoztatják az élet nagybetűs kérdései, rendszeresen elmerengenek a számukra fontos értékeken. Úgy tűnik hát, véget ért a féktelen szórakozás és élvezethabzsolás időszaka, és ez az „új konzervativizmus” a fiatalok vallásosságában is érezteti hatását – állapította meg a magazin.

MTI

::Nyomtatható változat::