Evangélikus Egyház
- Online újságok
- Evangélikus Élet
- Archívum
- 2009
- 16
- „A pap csinál mindent”
Evangélikusok
Hozzászólás a cikkhez
„A pap csinál mindent”
Kruchió Márta, Kovács Viktor és Vigh Bence magyar teológushallgatók idén tavasszal a Joensuui Egyetemen tanulnak cserediákként. A Magyarországi Evangélikus Egyház elég kicsi – a lakosságnak körülbelül három-négy százaléka tartozik hozzá. Milyennek tűnik a finn lutheránus gyülekezeti élet egy kisebbségi egyház képviselőinek a szemében? – kérdezte finn testvérlapunk, a Kirkkotie munkatársa.
– Az egyik szembetűnő különbség az, hogy a magyar evangélikus gyülekezetekben általában egy pap van, és nincsenek az egyes területeknek külön munkásai. Itt Finnországban ez másképp van – mondja Márta.
– Magyarországon a pap csinál csaknem mindent, az iskolai hittanoktatást is ő végzi. Az ifjúsági munkában kiemelkedik a konfirmációi oktatás és a gyermektáborok. Gyakran a papné az, aki a finnországi vasárnapi iskolának megfelelő gyermek-istentiszteleteket tartja.
Különbségek a tanulmányokban
A magyar evangélikus egyháznak saját iskolái és óvodái is vannak, melyek az 1990-es években kerültek vissza az államtól az egyházhoz. A teológiai képzés is az egyház berkein belül történik, és alapvetően vallásos jellegű.
– Magyarországon feltételezik, hogy aki teológiát tanul, az később az egyházban szeretne dolgozni – mondja Viktor.
Finnországban a teológiát állami egyetemeken tanulják, és az oktatás nem vallásos jellegű – a tudomány és a hit határát igyekeznek világosan meghúzni. A magyar cserediákok nem tudtak fogalmat alkotni ennek a különbségnek a jelentőségéről, mivel kevés az angol nyelvű teológiai kurzus.
– Részt vettünk a Jézus Hollywoodban című kurzuson, tanultunk számítógép-használatot, valamint finn nyelvet – meséli Márta.
– És futballoztunk – nevet Bence.
A két fiú papi szolgálatra készül, Márta hittan- és történelemtanár szeretne lenni. Márta és Viktor evangélikusok, a papcsaládból származó Bence pedig metodista.
– A metodisták és az evangélikusok Magyarországon jó kapcsolatban vannak. Az evangélikus teológián tanulok, mert a metodistáknak nincs saját lelkészképzésük. Az egyetemen vannak metodista teológiai kurzusok is – mondja el Bence.
Ismerkedés a gyülekezeti élettel
A jövendő egyházi munkásokat nagyon érdekli a finn gyülekezeti élet. Többször részt vettek a noljakkai templom vasárnapi úrvacsorás istentiszteletein, ahol van angol tolmácsolás. A változatos gyülekezeti életről a Tamás-miséken és a bibliakörökben szereztek tapasztalatokat. Hirvirantában, egy ifjúsági missziói táborban a missziói munkán kívül megismerkedhettek a lékhorgászattal és a lékben fürdéssel is. Hamarosan ellátogatnak egy konfirmandustáborba, amit kíváncsian várnak.
– A konfirmációi oktatás nálunk az ifjúsági munka hangsúlyos része, a fiatalok tizenkét-tizenhárom éves korban vesznek részt rajta. Érdekes lesz látni, hogyan valósul meg ez itt.
Bence, Viktor és Márta lelkesen indultak Joensuuba cserediáknak, amikor Viktor Erasmus-ösztöndíjat kapott. Bence és Márta is vele tartott. Márta már két éve ismeri Finnországot, azóta, hogy Helsinkiben tanult ösztöndíjasként. A finn–magyar teológuscserének nagy hagyománya van – az első magyar ösztöndíjasok az 1920-as években érkeztek a Helsinki Egyetemre.
Virpi Hyvärinen (A Kirkkotie március 4-i számából fordította Darvas Anikó)
::Nyomtatható változat::
|